Télen kéménytüzekhez szokták riadóztatni a tűzoltókat
Fotó: Facebook/Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesü
Erdély-szerte népszerűek az önkéntes tűzoltók, egyre több magyar egyesület alakul. Az Erdélyi Önkéntes Tűzoltó Szövetségnek 36 tagszervezete van; munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy a kisebb településeken ma már őket értesítik elsőként tűzesetekről vagy súlyosabb balesetekről, és sikeresen együtt dolgoznak a katasztrófavédelem egységeivel is. Szali Mózes, az erdélyi szövetség elnöke ismertette a Krónikának az önkéntes tűzoltók munkáját.
2024. április 02., 09:592024. április 02., 09:59
2024. április 02., 12:132024. április 02., 12:13
A 2023-as esztendőben minden hétre jutott legalább egy bevetése a székelykeresztúri Villám Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. Az 56 akció közé tartoznak a székelyudvarhelyi Tamás Áron Gimnázium bentlakásának épületénél történt falomlást követő mentési munkálatok is. A Szali Mózes által vezetett 38 tagú önkéntes tűzoltócsapat az 1989-es rendszerváltás után elsőként alakult meg Erdélyben. Később az udvarhelyszéki városka tűzoltóegyesülete köré szerveződött az Erdélyi Önkéntes Tűzoltó Szövetség, amelynek
Kolozs megyéből például a kövendi (aranyosszéki) önkéntes tűzoltóegyesület a tagjuk. Közel két évtizedes sikeres tevékenységük eredményeként a székelykeresztúri csapat – illetve az utánuk megalakuló többi erdélyi magyar tűzoltóegyesület – napjainkban sok településen fontos feladatot lát el a helyi katasztrófavédelem különböző területein.
Önkéntes tűzoltók felszerelése. A régebbi gyártmányú rohamkocsikra is példásan vigyáznak
Fotó: Facebook/Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesü
Szali Mózes az indulás körülményeiről a Krónikának nyilatkozva felidézte, hogy egy igen tragikus esemény jelentette a szikrát a megalakulásukhoz: a 2005-ben bekövetkezett Nyikó-menti árvíz 13 halálos áldozatot okozott, ami megrendítette a környék településeit, ugyanakkor a mentésben és a romeltakarításban résztvevő emberek egy csoportjában megfogalmazódott az önkéntes tűzoltóegyesület létrehozásának gondolata.
„2005-ben kilencen alakítottuk meg a szervezetet, az első lépéseket viszont nagyon nehezen tettük meg, mert nem találtunk egyetlen hasonló erdélyi egyesületet sem, Romániában ennek akkor még nem volt előzménye. Magyarországi kapcsolatok révén tudtunk tovább lépéni és fejlődni” – emlékezik az 19 évvel ezelőtti indulásra az egyesület elnöke, aki főállásban is életmentéssel foglalkozik egy mentős rohamkocsi sofőrjeként.
Szali Mózes egy bevetésen. A csapatnak szinte a fele éjjel-nappal segít a bajbajutottakon
Fotó: Facebook/Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesü
Magyarországon budapesti, karcagi, szolnoki és kaposvári egyesületekkel sikerült felvenni a kapcsolatot, a máig tartó, legélénkebb együttműködés a kaposváriakkal alakult ki. Gyakorlatilag
Magyarországi bajtársaik szakemberek bevonásával előadásokkal és helyszíni képzésekkel segítették a székelyföldi társaikat, az egyesület rövid idő alatt Székelykeresztúr első számú csapata lett.
Szili Mózes portálunknak arról is beszélt, hogy a tízezres lakosságú Hargita megyei városkában jó ideje elsőként őket riasztják az emberek tűzesethez és közúti balesetekhez. Ilyenkor az önkéntesek az önkormányzat felügyelete alatt működő helyi tűzoltócsapatnak, vagy közúti baleseteknél a rendőrségnek, illetve sérültek esetében a mentősöknek is szólnak. Munkájukat mindenki elfogadja és támogatja.
„A belső rend szerint a helyszínre érkező önkormányzati tűzoltóegység veszi át az irányítást, és amennyiben a katasztrófavédelem egységeire is szükség van, kiérkezésük után az övék a parancsnokság. Az olajozott együttműködés alapját mindenki tiszteletben tartja” – magyarázza az egyesület vezetője.
A tagság évente többször vesz részt képzéseken
Fotó: Facebook/Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesü
Romániában sok babér nem terem az önkéntes tűzoltók számára. Egy 2019-es kormányrendelet egyik szakaszának egyetlen mondata rendelkezik az önkéntes tűzoltókról. Ahol a helyi önkormányzat felügyeletével és finanszírozásával tűzoltó egység működik, ott együttműködési szerződés köthető az önkéntesekkel, akik segít(het)ik a hivatásosok munkáját. Ezt kihasználva, a Villám egyesület megalakulása után egyezségre jutott a székelykeresztúri önkormányzattal, amely évi rendszerességgel megújítja az önkéntesekkel kötött szerződését, és anyagilag is támogatja a lelkes férfiakból álló csapatot.
A Villám egyesület első tűzoltókocsiját – egy 1967-es gyártmányú Opelt – kaposvári bajtársaik közvetítésével kapták ajándékba a Somogy vármegyei Gölle községtől. Cserébe a székelyföldi önkéntesek egy székely kaput állítottak a magyarországi faluban. A kocsit később eladták egy gyűjtőnek, és
Hollandiából feszítő-vágó berendezést tudtak beszerezni, ami a súlyosabb közúti balesetek mentési munkálatainak alapeszköze.
Felborult jármű. Az önkéntesek segítenek a kocsi elszállításában is
Fotó: Facebook/Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesü
Az újabb önkéntes tűzoltó egyesületek megalakulását követően sikerült meggyőzniük a Hargita Megyei Tanács elnökét, hogy szükség lenne megyei önkormányzati pályázati lehetőségre. Az országban elsőként így született meg az önkéntes tűzoltóknak szóló finanszírozás, a pályázati lehetőséget immár 11 esztendeje minden évben meghirdeti a Hargita megyei önkormányzat. Szali Mózes szerint elsősorban oktatásra, védőfelszerelésre és rendezvényekre lehet pályázni, de a finanszírozás újabban kibővült műszaki felszerelések vásárlásának a lehetőségével is.
A 2013-ban megalakult Erdélyi Önkéntes Tűzoltó Szövetség 11 év alatt egyre nagyobb népszerűségre tett szert nem csak a székelyföldi megyékben, hanem Erdély már régióiban is. Az „ősegyesületek” által kitaposott út tanulságait másoknak is átadják, ilyenformán nő az érdeklődés a kezdeményezés iránt.
A Villám egyesület
A film végigvezeti a nézőt a mentés folyamatán. Az alkotás egyben felkiáltójel is a napjainkban egyre gyakoribb jelenség következményeiről. „A filmet iskolákban szoktuk bemutatni, és a látottak kapcsán a fiatalokkal megbeszéljük a történetet. Ennek is köszönhető, hogy több tizenéves fiatal köteleződött el az önkéntes tűzoltás mellett. A 14 és 18 év közötti fiatalok beiratkozásához szülői beleegyezés is szükséges. Azt látom, hogy van érdeklődés a világ legszebb szakmája, a tűzoltóság iránt” – magyarázza az Erdélyi Önkéntes Tűzoltó Szövetség elnöki tisztségét is ellátó Szali Mózes.
Munkájukkal kapcsolatban a civil szervezet vezetője portálunknak elmondta, hogy az egyesület 38 tagja közül mindig akad 6-8, vagy éppen 18 bevetésre alkalmas egyén – hétvégeken sokkal többen is –, akik hét perc alatt kell eljussanak az egyesületi rohamkocsiig. Aki hosszabb idő alatt érne el, az a baleset, a bevetés helyszínére megy. A kiváló csapatmunkával magyarázható, hogy nem csak Székelykeresztúron, hanem sok más településen is egyre nagyobb a lakosság bizalma az önkéntes tűzoltók munkája iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!