Tusványos – Válaszút előtt az erdélyi magyarság

A zsúfolásig megtelt Kós Károly-sátorban zajló tusnádfürdői előadáson Ráduly Róbert, Csíkszereda újraválasztott polgármesterének felszólalása adta meg az alaphangulatot. Mint mondta, Romániában ma aljas centralizáció zajlik, az RMDSZ honatyái pedig „végig ott szerepeltek a parlamentben, míg ezek a megfélemlítő folyamatok végbementek, és csendben tűrtek”.

Ráduly bírálta a választási törvény módosítását is, amely szerint már nem közvetlenül választják a megyei tanácselnököket, mint négy évvel korábban. „Olyan húzás volt ez, amellyel ezek a vezetők bármikor lecserélhetők” – jegyezte meg. Az RMDSZ-es Ráduly szerint most a polgármesterek kerültek a román hatalom célkeresztjébe, mivel a megyei vezetőket egyik napról a másikra el lehet távolítani.

Az őszi választások kapcsán Ráduly azt mondta, nem az lesz a kérdés, hogy lesz-e magyarul beszélő politikus a parlamentben, hanem az, hogy a megfelelő emberek kerülnek-e döntéshozó pozícióba. „Ha az RMDSZ – vagy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) alkotta koalíció – kormányra lép, akkor én kilépek a szervezetből, függetlenedem” – jelentette ki a csíkszeredai elöljáró.

Ráduly kijelentéseire Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere reagált elsőként. „Nem a magyar politikai szervezetekben kell ellenséget látni, és nem jó, ha innen üzengetünk a politikusainknak, képviselőinknek, szenátorainknak. Ha változást akarunk, ott kell hagyni az önkormányzatot, és menjünk mi Bukarestbe, vegyük át a tisztségüket” – mondta a sepsiszentgyörgyi polgármester kollégája felé fordulva. Antal Árpád szerint a következő önkormányzati ciklusnak a bizalomról, a szolidaritásról és az eredményességről kell szólnia.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke emlékeztetett, az RMDSZ-t az erdélyi magyarság több mint 80 százaléka támogatta az önkormányzati választáson, „ami azt mutatja, hogy a legnagyobb felelősség ma is a szövetség vállát nyomja”. A háromszéki politikus különutasnak nevezte az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), majd megjegyezte, „aki nincs döntéshozó pozícióban, nagyobbakat tud ígérni, mint amiket meg tudna valósítani”.

A megyei tanácselnök nem ért egyet azzal, hogy az EMNP a parlamenti választáson önállóan akar megméretkezni. „Nem tartom valószínűnek, hogy bejussanak, azt viszont igen, hogy ezzel lenyomják a körvonalazódó összefogás listáját a bejutást jelentő öt százalék alá” – jelentette ki Tamás Sándor. A magyar-magyar összefogás szükségességéről beszélt Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester is. Véleménye szerint rendkívül nehéz lesz ősszel bejutni a parlamentbe, s mint mondta, talán „pont erre a félelemre van szükség, hogy valóban megvalósuljon ez az összefogás”.

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az önrendelkezési törekvésekről szólva megjegyezte, olyan törvényeket vár, amelyek mentén lehet majd autonómiáról beszélni. „Fontos jogszabályi szinten a helyi önrendelkezés feltételeinek megteremtése. Azt várom, hogy amit Románia vállalt száz évvel ezelőtt, majd később az Európai Unióval szemben, azt tartsa be” – mondta.

Soós Zoltán múzeumigazgató – aki a vásárhelyi magyarság polgármesterjelöltje volt június 5-én – arról beszélt, hogy Marosvásárhelyen nem a magyarság vesztett a polgármester-választáson, hanem csalás történt. „Bizonyítékainkat, feljelentéseinket sikeresen félresöpörték. Hiába láttuk, hogy meg lehet nyerni a választást, egyértelmű, hogy a törvények a város határát jelző táblánál megállnak” – fogalmazott Soós. Mint mondta, Maros megye székhelyén már az őszi választásokra készülnek. „Nálunk példaértékű összefogás jött létre, megköttetett a partnerség, ezt kell folytatni ősszel is. A hangsúly a választási részvételen van, nem azon, hogy hányan szavaznak az RMDSZ-re” – tette hozz Soós Zoltán.