
Fotó: Pinti Attila
Nem sikerül megszabadulniuk a települést sűrűn meglátogató medvétől a Kovászna megyei Mikóújfalu lakóinak, ezért már azt fontolgatják, hogy az állandó vadveszély miatt nem vízhálózat és csatornarendszer kiépítésére, hanem villanypásztorra pályázzanak.
2021. június 18., 20:322021. június 18., 20:32
2021. július 27., 09:372021. július 27., 09:37
Másfél hónapja tartja rettegésben a medve a háromszéki Mikóújfalu lakóit, azóta az önkormányzat folyamatosan próbálkozik, hogy megszabaduljanak a vadtól, de nem járt sikerrel. Demeter Ferenc polgármester lapunknak elmondta, első körben a ragadozó áthelyezését kérték, viszont kénytelenek voltak elvetni ezt a megoldást, mert nem találtak befogadó közigazgatási egységet.
„Megértem, hogy nem akarják a medvét a területükre. Én sem fogadnám, hiszen ez a példány hozzászokott az emberhez, bejár a faluba, onnan szerez élelmet. Az erdőn már nem boldogulna, bárhová visszük, megtalálja a legközelebbi települést, és ott folytatja, ahol abbahagyta” – panaszolta a polgármester.
A vad jelenlétét naponta egy-két alkalommal jelzik a falu területén, legutóbb egy héttel ezelőtt egy lakatlan házba tört be, de korábban éttermekbe járt be, sőt lakott házaknál is próbálkozott, a lakók éjjel menekültek otthonról.
Még nagyobb gond, hogy a héten két másik medve felbukkanását is jelezték a Kovászna és Hargita megye határa közelében fekvő településen, ezek még nem okoztak kárt, de a jelenlétükre utaló nyomok is megijesztik a lakókat. A hegyekben legeltető pásztorok arról számoltak be, hogy a nyáj környékén megjelenő medvék szemmel láthatóan tartanak az embertől, a kutyáktól, könnyen elüldözik őket, viszont
A mikóújfalusi önkormányzat határozata alapján szerződést kötöttek volna a vadásztársasággal, hogy a vadászok üldözzék el a medvét a falu területéről. Végül a megegyezésre nem került sor, mert annak a formája nem leszabályozott. A vadásztársaság képviselői arra hivatkoznak, ha leszámláznak a polgármesteri hivatalnak egy összeget a beavatkozásra, azt végül a számvevőszék visszafizettetheti, mert nincs erre szabályozás.
Demeter Ferenc polgármester ugyanakkor azt a megoldást sem tartja életszerűnek, hogy folyamatos riasztással elüldözik a medvét, mert félő, hogy akkor felbukkan a szomszédos falvakban, Málnásfürdőn vagy Sepsibükszádon, tehát csak arrébb tolják a problémát.
. „Mindenkitől azt a választ kapjuk, hogy nem járják az ügyészséget, amiért mi meg akarunk szabadulni a medvétől, közben pedig a mi életünket megkeseríti a vad. Nem tudjuk elvinni a gyerekeinket az erdőbe kirándulni, hogy megtanítsuk nekik, hol találnak málnát, áfonyát, megismerjék a fákat, értékeljék, védjék a természetet, mert mindenütt rengeteg a medve” – mutatott rá a polgármester, aki attól tart, hogy az elkeseredés önbíráskodásra viszi az embereket, holott bűncselekménynek számít még az is, ha önvédelemből bántják a medvét.
Demeter Ferenc rámutatott, ha ez így folytatódik, már nem vízhálózat és csatornarendszer kiépítésére, bővítésére kell pályázzanak, hanem villanypásztorra. „Első villanypásztor elnevezéssel programot kell indítani, körbe kell vegyük a falvainkat, reggel nyitjuk és este zárjuk. Úgy fogunk élni, mint a rezervátumban, mert másként nem tudjuk megvédeni magunkat és javainkat a medvétől” – fakadt ki a székelyföldi polgármester.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
szóljon hozzá!