Turisztikai prioritáslista

Herman Rosner szerint a legsürgősebb lépés, hogy a romániai természetes gyógymódokat, a természeti erőforrásokat nemzetközi szinten engedélyeztessék. Ezeknek a bizonylatoknak a birtokában az Európai Unió országainak egészségbiztosítási és nyugdíjpénztárai romániai gyógykezelésre küldhetik az ügyfeleiket. Rosner szerint a gyógyturizmus európai piaca évi tízmillió turistát jelent, ebből hatmillió az utazó német, ezért Romániának is ezt a piacot kell megcéloznia. Másrészt a gyógyturizmus népszerűsítésében fontos szerep jut az orvosoknak, ezért a biztosítóval kötött szerződésnek elő kellene írnia, hogy pontlevonással büntessék az indokolatlan gyógyszeres kezelést, jutalmazzák, és ilyen módon ösztönözzék a megelőzést, a természetes gyógymódok használatát.

A gyógyturizmusban érdekeltek továbbá javasolják, hogy egy posztprivatizációs törvénnyel igazítsák ki a gyógyfürdőhelyeken a sikertelen magánosítást, az ország első húsz fürdővárosában pedig programszerűen fejlesszék az infrastruktúrát. „Az ásványvizekből származó bevétel fele maradjon a helyi önkormányzatoknál, hogy azok különböző kormányzati és EU-s fejlesztési projektekhez önrészként használhassák fel, kérik az érintettek” – rukkolt elő Herman Rosner. Hozzátette: javasolják, hogy a gyógyturizmusban ne adózzák meg a visszafektetett profitot, és a gyógy- és egészségturizmus-csomagokra csak 5 százalékos áfát számoljanak.

„Meg kell lovagolni azt a nemzetközi trendet, hogy az emberek egyre inkább a természetes gyógymódok felé fordulnak, rájöttek, hogy a gyógyszereknek rengeteg mellékhatásuk van” – hangsúlyozta a kereskedelmi kamara vezetője. A szakember szerint Magyarországon sikertörténet a Széchenyi-terv, a gyógy- és termálvizekre épülő turizmus. Ám miközben Magyarországon egyetlen mofetta van, addig csak Kovászna városban 14 működik, s Romániában van az európai balneoklimaterikus erőforrások egyharmada.

„A gyógyturizmus fejlesztésébe befektetett pénz nem pazarlás, mert ezzel lehet tehermentesíteni az egészségügyi minisztérium költségvetését. Romániában tavaly közel 20 százalékkal többet, összesen 2,28 milliárd eurót költöttek gyógyszerre” – ecsetelte Rosner, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-európai lakosság elöregedése lehetőséget jelent a hazai gyógyturizmusnak. „A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint 2020-ban a turisztikai trendek Közép- és Kelet-Európa felé fordulnak, ám ez a hullám elkerüli azokat az országokat, amelyek nem lesznek megfelelő infrastruktúrával felkészülve a fogadására” – szögezte le Herman Rosner.