
2011. augusztus 16., 07:502011. augusztus 16., 07:50
Boda Szabolcs, az Élő Erdély Egyesület elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, idén is, mint minden évben, mintegy 45 személy vett részt a túrán. A kerékpározók száma nőtt, illetve csökkent annak függvényében, hogy hányan csatlakoztak bizonyos helyszíneken, illetve hányan tértek haza a túra befejezte előtt. „Nagyjából stabil ez az 50-es létszám, ezt szoktuk megcélozni. Ennek 20-30 százaléka teljesen új résztvevő, de vannak olyanok is, akik régen voltak, majd kihagytak néhány évet. Nem szoktuk meghirdetni a túrát, a keret általában baráti vonalon telik be” – mesélte az elnök, hozzátéve, idén már aznap elkelt minden hely, amikor meghirdették a túrát.
Boda Szabolcs kihangsúlyozta, a célpont a néprajzi értelemben vett Szilágyság volt, ami mintegy 50 települést jelent, olyan helyszínek, ahol még találhatóak magyar vonatkozású értékek – a túra során ezen helységek 80-85 százalékát érintették a biciklisek. „Pontosan nem tudnám megmondani, hány települést látogattunk meg, ezt majd most utólag számoljuk össze, viszont biztos, hogy 40 fölött volt a helységek száma, és mintegy 350 kilométert tettünk meg, napi 50-60 km-t bicikliztünk” – vonta meg a mérleget lapunknak a szervező. A túra augusztus 6-án vette kezdetét, és szombaton, augusztus 13-án ért véget.
A kirándulás során a közel 50 kerékpárosnak alkalma nyílt megismerkedni a szilágysági emberekkel, kultúrával, különböző templomokat, kastélyokat is meglátogattak. „Azok a települések, amelyeken áthaladtunk, vagy ahol megálltunk, általában magyar többségűek, volt persze váltakozás is, egy magyar település, egy román, de általában élő magyar közösségekkel találkoztunk. Van, ahol nagyon intenzíven érződik a hagyományok tisztelete, a népviselet, népszokások iránti alázat, azonban egyes templomokban már bársony díszítésekkel találkoztunk, látszott, hogy annak idején az emberek polgárosodni akartak, és szakítani szerettek volna a népi kultúrával. Nem mondható, hogy tömbmagyarság fedezhető fel, de vannak magyar falvak” – mutatott rá az egyesület elnöke.
A kerékpárosok úgy vélik, jó választás volt a Szilágyság, hiszen az ott még fellelhető magyar kultúráról igen keveset tudni. „Az a régió is megérdemli a ráfigyelést, úgy érzik, hogy kicsit el vannak hanyagolva” – hangsúlyozta Boda. A csapatot leginkább a szilágyságiak vendégszeretete érintette meg, – mint mondták – nem a turistáknak szóló gondoskodás érezhető, hanem a „tősgyökeres” vendégszeretet. „A turisztikai útvonalak kikerülik ezeket a helyeket. Belföldi turizmus nem nagyon létezik, a külföldi turisták pedig inkább Kalotaszeget vagy a Székelyföldet részesítik előnyben. Ez bántja a helyieket. De talán emiatt is van, hogy nincsenek belefáradva a vendéglátásba, így szívélyesen fogadtak – ecsetelte Boda Szabolcs. – Többször fordult elő, hogy egy-egy faluban a kultúrházban megterítettek nekünk, anélkül, hogy előre megbeszéltük volna, megetettek, megitattak úgy, hogy alig tudtunk továbbmenni.” A túra résztvevői közül többen hasonlóságot véltek felfedezni Udvarhelyszék és a Szilágyság között, domborzati és hangulati szempontból egyaránt. A Szilágyság természeti adottságai ugyanakkor különlegesek, hiszen rengeteg a borvidék, a szőlős, sok hangulatos borpince található, ami a Székelyföldre nem igazán jellemző. „A Szilágyság ugyanakkor nagyon vallásos vidék, és ez érződik a közösségeken, nagyon összetartóak. Általában fiatal lelkészeik vannak, akik dinamikusak, és ez szintén érződik a helyieken” – mesélte Boda Szabolcs. Az előző évekhez képest a csapatnak intenzív népi kulturális programmal szolgáltak a szervezők, három táncházat tartottak, volt népdaltanítás, egy helyen pedig disznótoros vacsorával várták őket.
A résztvevők több mint 40 meghívottal vagy helyivel találkoztak, akik bemutatták nekik a régiót, a falvakat, a kastélyokat. A túra során rengeteg fényképet készítettek, emellett filmeztek is, amelyekből majd kisfilmeket vágnak össze, felhasználva majd ezt az utólagos népszerűsítési munkában. „A túra után most nekilátunk egy Szilágyság honlap elkészítésének, emellett szeretnénk kisfilmeket öszszevágni, kiadványt készítünk majd tematikus útvonalakkal, így például lesz bor útja, kastélyok útja, templomok útja, s az érdeklődők majd válogathatnak aszerint, hogy milyen témában szeretnének elmélyülni” – tájékoztatott az elnök. A csapat ugyanakkor népdalos CD-t is szeretne megjelentetni azokkal a dalokkal, amelyeket útközben tanultak, a túra során készített fényképekből egy 2012-es naptárat is összeállítanának
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
szóljon hozzá!