
Fotó: Szentes Zágon
2007. október 10., 00:002007. október 10., 00:00
Amint arról már lapunkban beszámoltunk, a Széchenyi téri piac zöldségárusait tavaly májusban a Malomárok előtti kis utcába, illetve a McDonald’s étterem előtti lezárt parkolóba költöztették. A régi helyszínen pedig megkezdték egy 360 férőhelyes, emeletes parkolóház építését. Az önkormányzat időközben 49 évre szóló koncessziós szerződést írt alá Radu Vlas kolozsvári üzletemberrel, az Ardeal Construct és a Rasimo cég tulajdonosával, aki az épülő parkolóház földszintjén az európai uniós előírásoknak megfelelő piacot működtetne. Míg a termékeiket értékesítő árusok jelenlegi helyükön havonta 100 lejt fizetnek asztalhasználati díjként, az új egységben egy folyóméternyi asztal használatáért 640 lejt kell majd fizessenek minden hónapban.
„Ennyi pénzért nem engedhetjük meg magunknak, hogy áruljunk. Ha beköltöztetnek az úgynevezett civilizált piacra, többé nem hozom fel a termékeimet Kolozsvárra. Hiába mondják mindig, hogy ez a piac a város szégyenfoltja, hiába ígérgetik, hogy az új piaccsarnokban jobbak lesznek a feltételek, mi nem tudjuk megengedni magunknak, hogy ekkora összeget fizessünk egy asztalért” – panaszolta el könnyek közt a 67 éves Lázár Lídia, aki tizenhét éves kora óta árul a szóban forgó zöldségpiacon. A Temes megyéből ingázó Buda Anica a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy sokszor egy hónap alatt sem tud összegyűjteni 600 lejt a termékei értékesítéséből. „Hihetetlen, hogy míg Kolozsváron 640 lejért lakást lehet bérelni, mi ugyanennyi pénzt fizetünk egy kis asztalért. Senki sem gondolt arra, hogy milyen jövedelemből tudjuk majd ezeket az óriási béreket fizetni” – mondta a magyarszováti Lidia Mic.
A tüntetés egyik szervezője, Bogdan Octav Rakolcza kolozsvári fotóriporter érdeklődésünkre elmondta, hogy fotó-összeállítást készített a piac zöldségárusairól, amelyet a sajtó jelenlétében kíván átnyújtani Emil Boc polgármesternek és a tanácstestület tagjainak. „Munkámmal szeretném felhívni a kolozsvári önkormányzat figyelmét a központi piac zöldségárusainak helyzetére, ugyanakkor szeretném elérni, hogy emberibb béreket szabjanak számukra az új piaccsarnokban. A kolozsváriaknak még mindig szükségük van friss, hagyományosan termesztett zöldségre, amelyet olcsón megvehetnek a jól ismert, 200 éves helyszínen” – fogalmazott Rakolcza.
Gyergyai Csaba
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.