Túlélésre rendezkednek be a szociális segélyszervezetek

Mint kiderült, tavalyhoz képest közel hatvan százalékkal kevesebb támogatást utalt ki a munkaügyi tárca a Gyulafehérvári Caritas számára. Az ország legnagyobb, szociális szolgáltatásokat nyújtó civil szervezete 1,34 millió lejjel kevesebb pénzből kell hogy finanszírozza tevékenységét. Hargita megyei szolgáltatásaikra hozzávetőlegesen 600 ezer lejjel kevesebbet költhetnek.

„A Gyulafehérvári Caritas minden évben az általa végzett szociális szolgáltatásokra állami támogatást igényel a munkaügyi minisztériumtól. A legnagyobb szolgáltató lévén, általában a legnagyobb összeghez jut\" – ismertette Péter György. A szervezet szociomedikális ágazatának igazgatója elmondta, a támogatás összegét minden magyarázat és indoklás nélkül csökkentették.

Az igazgató tájékoztatása szerint például a fogyatékkal élők programjait, a nevelőközpontokat, a családsegítő szolgálatot is működtető szociális ágazat tavaly 1 326 000 lej állami finanszírozásban részesült, ez az összeg most 796 800 lejre csökkent. Nem mellékes, hogy a 2014-re kért öszszeg 1 575 240 lej volt. Hasonló érvágást szenvedett el a Caritasnak az otthoni beteggondozási szolgáltatást is lebonyolító szociomedikális ágazata. Az elmúlt évben jóváhagyott 1 918 000 lejhez képest ezúttal 1 104 000 lejt utalt ki a szaktárca. A folyó évre igényelt támogatás ezen a téren meghaladta a kétmillió lejt.

A bérekhez nem nyúlnak, leépítés sem lesz

Péter György kiemelte, a gördülékeny működés érdekében folyamatosan keresik a költségoptimalizálási lehetőségeket. Ami viszont biztos, hogy sem leépítéseket, sem bércsökkentéseket nem eszközölnek. „Főleg az adminisztrációs költségeket próbáljuk visszafogni, és természetesen különböző hazai és külföldi partnereinkkel is felvesszük a kapcsolatot nagyobb támogatások biztosítása érdekében. Már van olyan, aki jelezte, hozzá tud járulni a hiány pótlásához\" – mondta el az igazgató.

Kifejtette, szintén nagy segítség lehet az otthoni beteggondozás terén kialakult együttműködés az egészségbiztosítási pénztárral. Hargita megyében tavaly például sikerült az előzetesen jóváhagyott 71 ezer lejes költségvetést felemelni 190 ezer lejre. Ebben az évben 350 ezer lejes támogatásra van ígéret, ez a többlet a megyében felmerült forráshiány mintegy felét fedezné.

„Nem szeretnénk, ha a szolgáltatások megsínylenék ezt a költségcsökkentést. Éppen ezért kértük partnereink segítségét. Az önkormányzatokhoz pedig azzal az igénnyel fordultunk, amennyiben költségvetésük megengedi, emeljenek a Caritasnak nyújtandó támogatások mértékén\" – jegyezte meg az ágazati igazgató.

Kiemelte, az otthoni beteggondozás terén előfordulhat például, hogy időnként a munkatársak gyalogosan lesznek kénytelenek meglátogatni az ellátottakat, vagy egy bizonyos időszakban csak a legsürgősebb eseteket látják el. Ennél hangsúlyosabb minőségi romlásnak viszont nem szabad bekövetkeznie.

„Optimisták vagyunk, azért is tevékenykedünk ezen a területen. Még voltak hasonló krízishelyzetek, de sikerült azokat is átvészelni\" – említette a Caritas szociomedikális ágazatának igazgatója. Hargita megyében 8842 ellátott van a szervezet által fenntartott szociális rendszerben, közülük 2726-an Csíkszéken élnek. A csíki régióra közel 220 ezer lejjel kevesebb állami finanszírozás jut tavalyhoz képest.

„Az idős emberektől nem lehet elvenni...\"

„Az idős emberektől nem lehet elvenni, az ő ellátásukból nem tudunk lefaragni, így nem marad más, minthogy megpróbáljuk tovább csökkenteni a saját kiadásainkat. Például kénytelenek leszünk megvonni az étkezési jegyeket az alkalmazottainktól\" – sorolta lapunknak az állami támogatás csökkenésének várható következményeit Nagy Hortenzia, a nagyváradi római katolikus egyházmegye Caritas-szervezetének illetékese.

Tájékoztatása szerint állami szubvenciót már eddig is csupán a megyeszékhelyen és a Margittán működő idősek otthonának az üzemeltetésére kaptak. „Egy személy gondozása egészségügyi állapotától függően mintegy 1400–1500 lejre rúg. Ebből eddig 250 lej volt az állami támogatás, mostantól havi 218 lej lesz\" – magyarázta.

Tapasztalata szerint az önkormányzati támogatások is csökkenő tendenciát mutatnak, legalábbis Nagyváradon, a kisebb városokban, mint amilyen Margitta, Székelyhíd vagy Érmihályfalva – ott ahol kevesebb szociális ellátást biztosító nonprofit szervezet van jelen – általában több pénzt szánnak ilyen jellegű szubvencióra.

„A szomorú az, hogy épp azt szeretnénk, hogy ne mindig csak külföldről kapjunk segítséget, hanem itthon, önerőből tudjuk az idős embereket ellátni\" – jelezte Nagy Hortenzia, aki azonban arra is rámutatott, hogy azt, amit vállaltak ezután is teljesíteni fogják, májusban pedig egy újabb, uniós támogatással felépített 34 férőhelyes idősek otthonát nyitnak majd Nagyváradon. A megyeszékhely már meglévő otthonának a telítettsége átlagosan negyven fő, míg a margittai otthonban jelenleg 28 személyről gondoskodnak.

Veszélybe került a szentgyörgyi Irisz-ház

Háromszéken az egyetlen, fogyatékkal élő felnőtteket foglalkoztató központ működése került veszélybe az állami támogatás csökkentése miatt. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány által létrehozott, akkreditált Írisz-ház költségvetését eddig mintegy 60–70 százalékban állami támogatásból fedezték, ám januártól a tavalyi 170 lej helyett 70 lej normatív támogatást kapnak egy ellátott személy után, tehát több mint felére csökkent az állami szubvenció.

Decemberben az Írisz-ház tagjai, alkalmazottai és a velük együtt érzők közös imával hívták fel a figyelmet, hogy a megszorító intézkedés ellehetetleníti a működésüket. Az állami támogatás csökkentésével éppen azokat a szolgáltatásokat lesznek kénytelenek megnyirbálni, melyektől több volt az Írisz-ház, mint a hasonló állami létesítmények, például az úszást, a zeneoktatást, de idővel az intézmény működése is veszélybe kerülhet – fogalmazta meg Makkai Péter református lelkész, a központ vezetője.

A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány nyolc évvel ezelőtt kezdett sérült fiatalokkal foglalkozni, öt éve hozták létre az Írisz-házat, ahol 16, fogyatékkal élőt alkalmaztak, és 35 fiatal nappali foglalkoztatását vállalták. A számítások szerint az alapítvány idén 30 ezer lejt kap az államtól.

Cél az életben maradás

A Kolozs megyei Mérán, illetve Nagyváradon működő – elsősorban a roma gyerekek felzárkóztatását segítő – nappali foglalkoztató központok működtetésére idén egyetlen lejt sem kapott a Diakónia Keresztyén Alapítvány, így naponta 123 gyerek ellátása került veszélybe – közölte lapunk megkeresésére Sárosi Arthur, az alapítvány ügyvezető igazgatója.

Mint részletezte, 138 600 lejt kértek a kormánytól erre a célra, azonban még a tavaly jóváhagyott 90 ezer lejt sem kapták meg a szaktárcától. Hozzáfűzte: bár folyamatosan próbálnak alternatív forrásokat keresni, gondot okoz, hogy az uniós finanszírozású pályázati alapokból nem adnak ilyen célra támogatást, ezért a Kolozs, illetve Bihar megyei önkormányzatnál pályáznak támogatásért. Ezenkívül egy svájci állami pályázaton is részt vesznek.

„Nagy feladat lesz számunkra, hogy egyáltalán életben tartsuk ezt a két programot, az állami források elapadásával ugyanis felborult az a rendszer, amelynek alapján a folytonosságot lehetett biztosítani\" – részletezte Sárosi Arthur.

Összeállításunk szerzői: Bíró Blanka, Kiss Előd Gergely, Rédai Botond, Vásárhelyi-Nyemec Réka