Fotó: Alex Mara/Bihon.ro
Nincs pénze a felújításra, ezért értékesítené a nagyváradi pénzügyi palota impozáns, ám leromlott épületét a Bihar megyei önkormányzat. Pásztor Sándor tanácselnök a helyi önkormányzatnak ajánlaná fel a katolikus egyháznak visszaszolgáltatott, majd elperelt ingatlant.
2017. július 20., 17:142017. július 20., 17:14
2017. július 20., 17:332017. július 20., 17:33
Pásztor Sándor tanácselnök csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: hosszas latolgatás után jutottak arra a következtetésre, hogy túladnak a mizeri rend által épített Fő utcai ingatlanon, számolt be az Erdon.ro. Az ingatlant bírósági úton szerezte meg az önkormányzat, miután megtámadta a restitúciós ítéletet, mellyel visszaszolgáltatták az irgalmasok nevében eljáró Nagyváradi Római Katolikus Püspökségnek.
Pásztor Sándor kifejtette:
Kifejtette, számos kulturális intézmény fenntartójaként a megyei tanács bért fizet a városnak ezek székhelyéért, így a pénzügyi palotát cserébe ajánlanák fel ezekért, és a helyi önkormányzatnak csak a különbözetet kellene fizetnie.
A tanácselnök kifejtette: a helyhiánnyal küzdő megyei tanács hosszas latolgatás után rájött, hogy kevesebb pénzből tudna új épületet felhúzni – ehhez a terület is megvan -, mint amennyibe a szakemberek szerint statikai gondokkal is küzdő impozáns épület felújítása kerülne.
A legfelsőbb ítélő- és semmítőszék 2016. december 15-én kelt 3645-ös számú jogerős határozatával semmisnek nyilvánította a piteşti-i táblabíróság áprilisban hozott döntését, mely az egyháznak ítélte a belvárosi ingatlant.
és a továbbiakban két fronton harcol az irgalmas rendi ingatlanért. Egyrészt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán fellebbezi meg a jogerős bírósági döntést, ugyanakkor itthon új pert indít az ügyben.
Az irgalmas rend – mely kamatozó tőkéből, bérbe adott ingatlanokból szerezte a szerteágazó tevékenységéhez szükséges pénzt – ugyanis saját telkén, bankkölcsönből építette a palotát. Majd bérbe adta az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztériumának, mely székhelyet keresett a pénzügyi igazgatóság számára.
Az ingatlant 2012-ben végül visszakapta az egyház, de a Bihar Megyei Tanács az említett bérleti szerződésre hivatkozva megtámadta a restitúciós bizottság határozatát, ugyanis szerintük ez azt bizonyítja, hogy a palota valójában a magyar állam tulajdona volt, és a trianoni döntéssel a román állam csak átvette. Bár az egyház álláspontját a bíróság alapfokon és másodfokon is megerősítette, a tanácsnak Bukarestben sikerült kiharcolnia a számára sikert hozó perújrafelvételt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!