Székely Sándor tüdőgyógyász. Négy évtizede a Szilágyságban gyógyítja a betegeit
Fotó: Orbán Orsolya
Hosszú ideig a tuberkulózis (tbc) volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, ennek lecsengése után a fertőző kór helyét más légzőszervi panaszok vették át. Nemrég a tüdőgyógyászat számított a koronavírus-járvány frontvonalának, és a betegség utóhatásai ma is érződnek. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal a leggyakoribb légzőszervi betegségekről, illetve ezek lehetséges megelőzéséről beszélgettünk.
2025. május 07., 07:592025. május 07., 07:59
A szilágysomlyói kórház járóbeteg-gondozó részlegén találkoztunk dr. Székely Sándor tüdőgyógyász-szakorvossal, aki 2018 óta nyugdíjas, de ma is aktívan részt vállal a szilágysági kisváros és a megyeszékhely, Zilah szakorvosi ellátásából. Szilágysomlyó és Zilah között ingázik, mindkét városban rendel: betegei ragaszkodnak a szaktudásához, több mint négy évtizedes szakorvosi tapasztalatához, amit a marosvásárhelyi orvosi egyetem elvégzése után Bukarestben, Marosvásárhelyen, majd Zilahra kihelyezett tüdőgyógyászként szerzett.
Egészségügyi videós sorozatunk újabb részében egy olyan szakterületet járunk körül, amely
A Covid-járvány lecsengése óta is kezelésre szoruló szövődményekkel kilincselnek betegek a pneumológiai szakrendelőkben, így – a többi légzőszervi betegségeket is ideszámítva – a Szilágyságban is sok munkája van a tüdőgyógyásznak.
Eligazító tábla a szilágysomlyói járóbeteg-gondozó felé
Fotó: Orbán Orsolya
Az 1970-es és 80-as évekre a szakorvos úgy emlékszik, mint a tbc elleni küzdelem legfontosabb romániai időszakára, amikor az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt a Marius Nasta tüdőgyógyászati intézet országos programot futtatott az európai viszonylatban Romániában legelterjedtebb tuberkulózis megfékezésére.
„Százezer emberre átlagban 100-137 tébécés beteg jutott, ami Szilágy megyei viszonylatban évi több száz beteg kezelését jelentette.
A veszélyeztetett rétegek körében kellett a betegséget felfedezni, laboratóriumi vizsgálatokkal és tüdőröntgennel kimutatni, majd kezelni” – magyarázza az országos program sikertörténetét a szakember, ugyanis pár évtized alatt a kór megjelenését sikerült minimálisra, egyharmadára csökkenteni. A kedvező trend ma már a kórházi ágyak eloszlásán is meglátszik: a gümőkóros betegek kezelésére fenntartott részlegek országszerte minimálisra zsugorodtak, átadva helyüket más légúti betegségekben szenvedők számára.
A tüdőrák jelei egy röngenfelvételen. A tüdődaganat a legnehezebben gyógyítható rákos megbetegedés
Fotó: Orbán Orsolya
A tébécé egyértelműen a szegények betegsége volt.
Az életszínvonal növekedése, a gazdasági fellendülés felszámolta, illetve háttérbe szorította azt az egészségtelen környezetet, ahonnan a legtöbb fertőzött ember kikerült.
Az orvos szerint a kezelés nehéz részének számított a meggyőző munka, hogy miután a köpet- és a radiológiai vizsgálat kimutatta a tuberkulózist, a beteg azonnal elkezdje a kezelést, és azt kitartóan folytassa hat hónapig, függetlenül attól, hogy egészségi állapota két hét múlva már jelentősen javult.
a incidencia folyamatos csökkenésére. Jellemzően tíz ember közül – akinek a szervezetébe bejutott a Kock-bacillus – csak egy betegedett meg tuberkulózisban, de ezeket a gócpontokat kellett gyorsan és szakszerűen felszámolni. A terepező szakorvosok és az egészségügyi asszisztensek számára a köhögő emberek kerültek közelképbe, ők számítottak a tbc szempontjából fertőző gócpont gyanús baktériumhordozóinak. Más betegségektől eltérően ebben az esetben könnyebb volt a prevenciós munka.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Székely doktor tájékoztatása szerint a légúti betegségek felismerésének alapvető szimptómája a kitartó köhögés. ,,Ha három hétig tart, kötelezően szakorvoshoz kell fordulni. A köhögéses tünetek többsége egyszerű hűlés, amit különböző gyulladáscsökkentőkkel lehet kezelni, de ha ez nem hatásos, akkor a családorvos köteles szakorvosi vizsgálatra elküldeni a beteget” – hangsúlyozza a szakember. A kitartó köhögés mögött napjainkban is találkoznak tébécés betegekkel a tüdőgyógyászok. A betegek rendszerint olyan lecsúszott környezetből kerülnek ki, ahol a betegbiztosítás is nehéz kérdés. Az orvos azonban arra biztat mindenkit, hogy panaszával bátran forduljon orvoshoz, mert a tuberkulózis kezelése ingyenes, a program költségeit teljes egészében az állami fedezi.
A tüdőgyógyász a dohányzást tartja a légzőszervek legnagyobb ellenségének
Fotó: Orbán Orsolya
A tüdőgyógyászat szűrővizsgálatait elsősorban olyan környezetben dolgozók számára ajánlják, ahol a por és a különböző szennyező anyagok kiemelt rizikófaktort jelentenek. Rendszerint munkaügyi szakorvosok írják fel a kötelező szűrővizsgálatok elvégzését, amelynek a tüdőröntgen is része. A szakorvos a film alapján a tüdőn található legapróbb elváltozást is érzékeli. Székely doktor szerint gyakori jelenség a tüdődaganat, amelynek első számú okozójaként a dohányzást emeli ki.
Kisebb százalékban más hajlamosító tényezők is vannak – a levegőben található káros anyagok, a szennyezett levegőjű munkahely, stb. –, de legnagyobb gyakorisággal a rendszeresen dohányzó személyeknél fedeztem fel tüdődaganatot” – nyomatékosítja a szilágysági szakorvos.
A tüdőgyógyászati rendelőben is sok a munkája az asszisztensnőnek
Fotó: Orbán Orsolya
A dohányzás másik nagy veszélye az obstruktív bronchopneumopathia (tüdőbetegség) – egy asztmás jellegű megbetegedés – kialakulása, ami szintén jelentős egészségügyi kockázatot jelent. A szakorvos azt is hangsúlyozza, hogy a tüdőrák a legnehezebben kezelhető daganatos betegség: az onkológiai ellátás ugyan új korszakba lépett – ma már személyre szabott gyógymódokat alkalmaznak –, de ezzel együtt is a tüdőgyógyászatban az számít kiemelkedő eredménynek, ha egy daganatos betegnek sikerül öt évre, vagy annál hosszabb időre meghosszabbítani az életét.
Székely Sándor a Zilah központjában felszerelt elektronikus kijelzőt említi, amely a levegő minőségét monitorozza, de hasonló jelzőberendezés ma már számos romániai városban működik. A tüdőgyógyász azt tanácsolja, hogy amikor magasak a légszennyezési adatok, lehetőleg kerüljük az utcai közlekedést, illetve minden olyan poros, szennyezett környezetet, amivel ezeket a rizikófaktorokat mérsékelhetjük, még ha teljesen kiküszöbölni nem is tudjuk.
A levegő minőségét jelző elektromos tábla Zilah központjában
Fotó: Orbán Orsolya
A koronavírus-járvány időszaka volt a tüdőgyógyászok legnehezebb periódusa az 1989-es rendszerváltás után, ők dolgoztak az első vonalban. Székely doktor elképesztő röntgenfelvételeket mutat olyan emberek tüdejéről, akik belehaltak a Covidba. A végzetes vírus felemésztette a beteg mindkét tüdejét, a légzőszervek gyakorlatilag ,,elszálltak”. A szakemberek által addig is jól ismert koronavírus – amely hétköznapi hűlést okoz – eddig ismeretlen okokból olyan mutációkon esett át, ami a beteg és legyengült szervezet számára végzetesnek bizonyult. A Szilágyságban is sokan belehaltak a Covidba.
Az orvostól megtudjuk, hogy sok emberben megmaradt a járvány utóhatása, elsősorban olyanoknál, akik kezeléssel, ventilációval vészelték át a kórt. Esetükben a fennmaradó tüdőfibrózis fáradtságot okoz, mivel a tüdő károsodott felületei nem vesznek részt a légzésben.
Zárásként arról kérdeztük Székely Sándort, hogy a tüdőgyógyász esetében mennyire fontos, hogy az orvos ismerje a páciens anyanyelvét. Vendéglátónk szerint minden orvosi szakterület esetében nagyon fontos az anyanyelv használata, mert a beteg jobban tud kötődni az orvos munkájához.
De olyan magyar tüdőgyógyász kollégája is volt, aki a cigány nyelvet sajátította el, hogy a tbc-programban könnyebben szót értsen a betegeivel. Amikor páciensei a szakrendelőben, vagy a kórházban keresték, mindig a ,,jó cigány orvos” felől érdeklődtek, holott ő magyar ember volt, de tisztelte a betegeit, ezért még egy nyelvet elsajátított.
Sokan azt tartják, hogy a fogorvosi rendelők drágák, a fogászati szolgáltatások állami támogatása pedig minimális. Románia a szájegészségügy terén is kullog az Európai Unióban. A témát Simori Noémi kolozsvári fogorvossal jártuk körül videós cikkünkben.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!