Felmerült ugyanis az alapos gyanú, hogy G. Szomna azért akasztotta fel magát, mert a szülei tiltották az iskolától, illetve a továbbtanulástól. A csíkszeredai Venczel József Középiskola diákja ezt írta búcsúként a szoba falára: „Az iskola én vagyok”. Szülei elzárkóznak a nyilatkozat elől, Gábor Zoltán csíkszépvízi római katolikus plébános viszont a Krónika érdeklődésére a velük folytatott beszélgetést követően elmondta: „Senki sem tudja, miért döntött így Szomna. A tragédia előtt két nappal a plébánián keresett engem, de mivel nem voltam otthon, csak annyit mondott a bejárónőnek: az nagy baj”. A plébános szerint az utóbbi két-három hétben mindig szomorúság ült G. Szomna arcán, a lány pedig többször is elmondta plébánosának, hogy nem akar putriban élni, szakítani akar a roma életmóddal. Ezt erősítette meg a Venczel József Középiskola pszichológusa, Kutas Márta is.
„Kétség nem fér hozzá, hogy kiváló tanulmányi előmenetelű és magaviseletű tanuló volt. Az iskolában befogadták, szerették, és egyértelmű volt, hogy ő is szereti a társait és az iskolát” – magyarázta Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő a Krónikának. Hozzátette: tanulmányi eredményeit és tudásvágyát ismerve G. Szomna bármelyik egyetemen könnyen folytathatta volna tanulmányait. Ezzel szemben a szülők meg akarták akadályozni, hogy tovább tanuljon, és a roma hagyományok szerint már nyolcadikos korában férjhez akarták adni. Bondor István úgy tudja, tavaly is hosszas győzködés után íratták be iskolába Szomnát a szülei, akiket az osztályfőnök nem tudott meggyőzni a továbbtanulás hasznáról. G. Szomna egészségügyi asszisztens szeretett volna lenni, a csíkszépvízi római katolikus plébánia és a polgármesteri hivatal, valamint Csíkszentgyörgyön élő nagymamája támogatta őt a tanulásban. „A tragédia mindannyiunk számára tanulságos, és arra int, hogy valamennyien jobban odafigyeljünk, hogy minden áron megelőzzük a hasonló végkimenetelt” – összegezte Bondor István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok