Továbbra is megoldatlan a határvita Hargita és Neamţ megye között

Hargita megye és Gyergyószentmiklós elöljárói ragaszkodnak az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt határokhoz, Neamţ megye önkormányzatának képviselői és Békás település elöljárói az 1987-ben kiigazított, és 1998-ban gyergyószentmiklósi elöljárók által aláírással is elismert határokat tekintik érvényesnek. Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg a Hargita megyei szakemberek a Lapos-pataknak a műúttal való találkozását tekintik határvonalnak, addig a Neamţ megyeiek a Kupás- és a Békás-patak találkozását ismerik el határnak.

Aki a Hargita és Neamţ megyét összekötő országút mentén keresi a két megye határát, az a neamţi illetékesek szerint a 28-as kilométerkő környékén, az alagút közelében találja a választóvonalat, míg a Hargita megyeiek úgy tudják, a mezsgyét a 32-es kilométerkőnél, túl a Békási-szoros szerpentinjein és sziklás részén kell keresni, ahol a keskeny szurdok kitágul.
A tegnapi megyeközi tanácskozáson – amelyen jelen volt az Országos Kataszteri Ügynökség képviselője is – végül abban állapodtak meg a felek, hogy megvárják a 2005-ben létrehozott, a két megye illetékeseit és szakembereit felvonultató bizottság végső jelentését. Illetve, ha így sem sikerül megállapodniuk, akkor közigazgatási bírósághoz fordulnak a vitás kérdés eldöntése végett.

Bizottságtól bíróságig folyamodnak

„Az 1998-as egyezkedéseket és aláírásokat nem tekinthetjük törvényesnek” – szögezte le Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, kifejtve, hogy 2005-ben éppen azért hozták létre Hargita és Neamţ megye prefektusainak javaslatára a közös bizottságot, hogy a rendelkezésre álló dokumentáció alapján eldönthessék, hol van a két megye tényleges határa. A Hargita megyeiek álláspontja szerint az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt megyehatárt kell alapul venni, igazuk bizonyítására 1961, 1973 és 1984-es keltezésű katonai térképeket mutattak be. A megyehatár konkrét leírásával azonban nem rendelkeznek, mivel az 1968-as térkép melléklete hiányzik.

Borboly: Neamţ megye jó ügyvédre talált

„Nem tesszük ki mindaddig a megyehatárt jelző táblát, míg a bizottság végleges döntést nem hoz az ügyben” – jelentette ki Vasile Pruteanu, Neamţ megye tanácsának elnöke, aki ragaszkodik az 1987-es kiigazított határvonalhoz. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy újabb fölösleges pénzkiadást jelentene a kataszteri térképek felülbírálata. A Neamţ megyei tanácselnök állítását Ileana Spiroiu, az Országos Kataszteri Ügynökség illetékese is megerősítette, aki több térképet is bemutatott, amely a Kupás- és Békás-patak találkozását jelöli meg határként. „A térképek kizárólag műszaki adatokat tartalmaznak, amelyek egyaránt érvényesek Hargita és Neamţ megyére” – szögezte le az Országos Kataszteri Ügynökség illetékese kifejtve, hogy az általa képviselt intézmény csupán segíteni kíván a vitás kérdés tisztázásában. Hozzászólását azonban Borboly Csaba egyfajta korteskedésnek értékelte: „Neamţ megye jó ügyvédre lelt Spiroiu asszony személyében” – jegyezte meg az elöljáró. Meglepő módon Faur Traian, Hargita megye kataszteri hivatalának vezetője sem nyilatkozott úgy, mintha osztaná Hargita megye tanácsának és Gyergyószentmiklós önkormányzatának álláspontját. Hozzászólásában ő is az 1987-ben kiigazított és 1998-ban elismert térképre hivatkozott.

Nem akarnak határmódosítást

„Mi nem akarjuk a két megye, illetve Gyergyószentmiklós közigazgatási területi határainak módosítását, mi csupán az 1968-as megyésítéskor megállapított határvonal tiszteletben tartátást kérjük” – jelentette ki Nagy István gyergyószentmiklósi jegyző, hangsúlyozva, pusztán az a tény is ellentmondást sejtet, hogy a 1987-ben kiállított térképeken a határ kiigazítására utaló lábjegyzetek vannak.