2009. július 01., 10:182009. július 01., 10:18
A Kanadában élő történészprofesszor a napokban Kolozsváron tájékozódott a viszszaszolgáltatás késésének okairól. Mint megjegyezte, ezúttal a Franciaországban kertépítészként dolgozó unokaöccsével érkezett, hogy a családhoz tartozó szakértővel próbálják felmérni az épület helyreállításának várható költségeit. Barcsay Tamás elmondta, újra meggyőződött arról, hogy a Krónikának nyilatkozó szakértők januárban eltúlozták a helyzetet. Szabó Bálint, a Transilvania Trust műemlékvédő alapítvány vezetője akkor 25 millió euróra becsülte az épület helyreállítási költségeit, és különösebb számítás nélkül tette hozzá, hogy még ugyanennyire lenne szükség ahhoz, hogy a kastélypark is viszszanyerje régi pompáját. A professzor sajnálatosnak tartotta, hogy elhúzódik a visszaszolgáltatás. „Nem is merek arra gondolni, hogy az elmúlt napok viharai, záporai milyen károkat tehettek az épületben” – jegyezte meg a professzor, aki mellesleg Barcsay Ákos erdélyi fejedelemnek az oldalági leszármazottja.
A négy sarokbástyás négyzet alakú 60 termes kastély első írásos említése 1439-ből származik. Kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott, de az évszázadok során számtalanszor cserélt gazdát. 1541. december 29-én Fráter György ebben az épületben kötött megállapodást a Habsburgokkal, hogy a magyar korona és az ország egésze Ferdinándra száll, ha az kiűzi a törököt az országból. A terv azonban kudarcot vallott: Magyarország három részre szakadt.
A kastély kezdetben hadászati célokat is szolgált, a 19. században azonban lebontották a legfelső védelmi szintet, betemették az épületet körülvevő várárkokat. Az államosítás előtti utolsó tulajdonosa Barcsay Tamásné született Bánffy Katinka, a birtokot visszaigénylő Barcsay Tamás professzor nagyanyja volt. A kastély viszonylag jó állapotban maradt meg. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság használatában állt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Látogatottsági adatok