Bevonz. Magát a Károlyi-kastélyt már bő egy évtizeddel ezelőtt felújították
Fotó: Facebook/Visit Carei
Folytatódik a nagykárolyi Károlyi-kastély felújítása: Szatmár és a Partium egyik legnépszerűbb látványossága a két cselédház, a dendrológiai park és a Víztorony korszerűsítésére kap jelentős, több mint 8 millió eurós uniós támogatást. A helyi múzeumnak is otthont adó, bő egy évtizeddel ezelőtt szintén EU-pénzekből felújított műemlék közvetlen környezetének rendbe tétele idegenforgalmi célokat szolgál majd, a kulturális fejlesztéseket csillagászati és virtuálisvalóság-bemutatókkal is „megspékelik”.
2024. június 22., 19:342024. június 22., 19:34
Folytatódik a restaurálási munkálatok sikertörténete Nagykárolyban, ahol az európai uniós regionális operatív program 2007–2013-as kiírása népszerű turisztikai célponttá tette a Károlyi-kastélyt, az észak-nyugati regionális program most futó, 2021–2027-es kiadása pedig további, több mint 8 millió eurós támogatással járul hozzá a Szatmár megyei látványosság kulturális-idegenforgalmi értékének növeléséhez – tájékoztatott a napokban a finanszírozást biztosító Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség.
Az újabb felújítási szakaszban korszerűsítik a cselédházakat, a Víztornyot és a kastélyt körülvevő dendrológiai parkot. Új kiállítótereket, irodalmi-képzőművészeti szalonokat és kultkávézókat hoznak létre;
Az újabb korszerűsítési projekt révén a nagykárolyi látványosság közvetlen környezetét is felújítják
Fotó: Facebook/Visit Carei
Az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség beszámolója szerint a kastélyt és a parkot érintő, a nagykárolyi épített örökség és turizmus integrált, fenntartható fejlesztését szolgáló beruházás második szakaszának finanszírozási szerződését az intézmény és a polgármesteri hivatal kötötte. Emlékeztetnek: a projekt még 2021 áprilisában indult, a restaurálási munkálatokat – a jelenlegi becslések szerint – 2028 márciusában fejezhetik be a 19 ezer lakost számláló, 46 százalékban magyarlakta városban.
Ebből is kitűnik, hogy a projekt – az erdélyi épített örökség számos más gyöngyszeméhez hasonlóan – nehezen halad előre, viszont így is óriási segítség a helyi műemlékek megmentéséért, a turizmus fellendítéséért vívott „harcban”. A Károlyi-kastély esetében a polgármesteri hivatal még 2020 szeptemberében jelezte, 150 000 eurós támogatást kapott az önkormányzat, hogy elkészítse a teljes műszaki dokumentációját annak a projektnek, mely a város ékességét, a Károlyi-kastélyt és a hozzá tartozó melléképületeket és a park további fejlesztését célozza.
Fotó: Visit Carei/Facebook
Igyekszünk egy nagyon szép projektet elkészíteni, amely által végre funkciót kap a Víztorony, valamint a két cselédház is. Folytatjuk a park szépítését is. Azt tervezzük, hogy az összeg egy jelentős részéből a kastély további felújítási munkálatait végezzük el, a pincétől, egészen a második emeletig. Ugyanakkor szeretnénk korszerűsíteni és bővíteni a kastélyban található múzeumot is” – nyilatkozta akkor Kovács Jenő polgármester a tervezettel kapcsolatban, amely eredetileg 10 millió eurós támogatással számolt.
Jelezte: a Károlyi-kastély a megye egyik leglátogatottabb látványosságának számít, a pandémia előtti időszakban rekordokat döntött a látogatók száma, hiszen több tízezer turista tekintette meg évente. „A mi kastélyunk egy igazi ékszerdoboz, kötelességünk, hogy megóvjuk az utókor számára is. Külön öröm számomra, hogy úgy tűnik, végre lesz pénzünk arra is, hogy a városunk másik jelképének számító épület, a Víztorony is megújuljon és a cselédházak is használatba kerüljenek. Egy ilyen átfogó beruházás még inkább városunkba csalogathatja a turistákat” – emelte ki a polgármester.
Fotó: Visit Carei/Facebook
Aki jól tudja, mennyi hasznot hoz egy ilyen uniós támogatás, hiszen magát a kastélyt nagyrészt EU-s alapok lehívása révén újították fel 2008–2012 között: a teljes körű restaurálás akkor 4,7 millió euróból valósult meg.
Amint arról beszámoltunk, a mai kastély elődjét 1482-ben Károlyi Láncz László kezdte el építeni, amikor Mátyás királytól engedélyt kaptak egy kőház építésére. 1592-ben az addigi négyszögletes épületet Károlyi Mihály erősítette meg a török elleni harcok idején. A kastélyparkot már 1754-ben említették a leírásokban, „mint szép és híres udvari kert”-et, és a leírások említik a park „teknősbékatavát” is. A kőépületet – mely a végvár szerepét is betöltötte – bástyákkal, lőrésekkel, belső udvarral, valamint külső várfalakkal, mély vizesárokkal, és külső palisztráddal látták el. 1699-ben báró Károlyi Sándor alakította át újra díszesebb formába.
Fotó: Facebook/Visit Carei
1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján építtetett új kastélyt, barokk stílusban. Az új kastély építése során lemondtak a védőrendszerről, és a belső tereket a lakók szükségleteihez alakították. 1894-ben gróf Károlyi István újból átalakíttatta a kastélyt Ybl Miklós tervei alapján; neogótikus-neobarokk stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá, melyet széles sáncárok vett körül. Az átalakítást Meining Arthur budapesti műépítő végezte.
Az átépítések történetét fekete márványtábla hirdeti az épület falán, melyet még Károlyi István építtetett be ide. A mai épület stílusa egységes eklektikus és szecessziós, értékét a 18. századi barokk elemek csak emelik. A 12 hektáros parkjában több növényritkaság található. Fái közül egy 1810-ben ültetett platán a legidősebbnek tartott, melyet még gróf Károlyi György ültetett el 7 éves korában. A park szélén 33 méter magas, 1888-ban épült romantikus stílusú Víztorony áll, melynek helyén egykor híres sörház volt.
Idén megnyitnák a látogatók előtt Nagykároly legreprezentatívabb látványossága, a helyi múzeumnak is otthont adó Károlyi-kastély bástyáját – mondta el a Krónikának Hágó Attila Nándor, a közgyűjtemény igazgatója. Tavaly több mint 34 ezren látogatták meg az impozáns épületegyüttest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!