Törvénytervezet: anyanyelvű történelemoktatás

Pásztor Gabriella, az oktatási államtitkár a Krónikának elmondta: az új törvénytervezet legfontosabb módosítása, hogy a tanárokat ezentúl az iskolák választják ki, és alkalmazzák, a tanintézetek ugyanakkor a diáklétszám függvényében részesülnek majd állami finanszírozásban. A kisebbségi oktatásra vonatkozó, öt cikkelyt tartalmazó fejezet legnagyobb hiányossága ugyanakkor, hogy nem keres megoldást a románnyelv-oktatás megreformálására. „Sokszor elhangzott az utóbbi idõben, hogy a más nemzetiségû diákoknak, köztük a magyaroknak külön tanterv szerint, az idegennyelv-oktatás módszertanával tanítsák az állam nyelvét. Erre vonatkozóan sajnos nincs változás\" – nyilatkozta a Krónikának az államtitkár. Pásztor örvendetesnek tartja, hogy a törvénytervezetbe bekerült az a paszszus, amely leszögezi, hogy a magyar diákok román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyból anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak a következõ tanévtõl kezdõdõen.

A törvénytervezet közvitája egy hónapig tart, ez idõ alatt módosító javaslatokat lehet tenni. Véglegesítése után a törvénycsomag a parlament elé kerül megvitatásra. A törvénytervezetet idén véglegesítették az oktatási tárca, a szakszervezetek és az akadémiai közösség tanácskozásai alapján.

Tanítás és felmérés

Az új törvénytervezet értelmében a 2008–2009-es tanévtõl kezdõdõen anyanyelven tanítanák Románia történelmét és földrajzát azokban az általános iskolákban, illetve gimnáziumokban, ahol az oktatás valamely kisebbség nyelvén zajlik. A törvénytervezet kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetének 53. cikkelye elõírja: a történelemoktatásnak ezentúl tükröznie kell a kisebbségek történelmét és hagyományait is, ugyanakkor biztosítja, hogy ezt külön tantárgyként oktassák. A kisebbségek számára készülõ új, magyar nyelvû földrajz-, illetve történelemkönyvekben a helységek, illetve személyiségek neveit az állam nyelvén is feltüntetnék. A törvénytervezet ugyanakkor leszögezi: mindenki azon a nyelven vizsgázhat, amelyen tanult. Asztalos Ferenc, az oktatási ügyekkel foglalkozó képviselõházi szakbizottság RMDSZ-es alelnöke elfogadhatónak ítéli meg az új tanügyi törvénytervezet kisebbségi oktatásra vonatkozó fejezetét. „Mindenképp eredménynek számít, hogy a tegnap bemutatott törvénycsomag szerint gyerekeink a román nyelv és irodalom kivételével ezentúl anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak valamennyi tantárgyból\" – fejtette ki véleményét a Krónika érdeklõdésére a székelyudvarhelyi képviselõ.

Tetszetõs újdonságok

Lászlóffy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke lapunktól értesült a tanügyi törvénytervezet anyanyelvi oktatásra vonatkozó fejezetének tartalmáról. Az RMPSZ rövidesen megkapja a tervezet szövegét, az esetleges észrevételeket, megjegyzéseket pedig a következõ két hétben eljuttatják az oktatásügyi minisztériumhoz. „Egyelõre nincs birtokunkban a szövegkönyv, így nem tudok érdemben nyilatkozni – válaszolta a Krónika érdeklõdésére Lászlóffy. – Amit idáig tudok, az tetszik, a többit meglátjuk.\"

„A kisebbségi oktatásban alkalmazott pedagógusok fognak a legjobban örülni annak, ha a Románia történelmét és földrajzát ezentúl anyanyelven taníthatják\" – nyilatkozta a Krónikának Bejan András háromszéki, történelem szakos tanfelügyelõ. Mint mondta, a tapasztalat azt mutatja, hogy a vizsgaeredményekbõl mindig is kitûnt, hogy a román nyelven oktatott tantárgyakból – fõként történelembõl és földrajzból – a magyar ajkú diákok rendszerint alulteljesítettek. „Azt is tudni kell, hogy a felkészítõ tanárok túlzás nélkül dupla munkát végeznek, mint normális esetben – fejtette ki a pedagógus. – A tanügyi törvény ilyen formában, legalábbis a történelem- és földrajzoktatás tekintetében elõnyösnek tûnik a kisebbségi oktatás számára, és szurkolok azért, hogy mihamarabb hatályba lépjen.\"