
Az 1068-as cserhalmi csata emlékműve Kerlés és Cegőtelke határában, Kolozsi Tibor szobrász alkotása
Fotó: Facebook/Cegőtelke
Petícióban tiltakoznak a beszterceiek az ellen, hogy a városvezetés egy történelemhamisítással vádolt ortodox pópát avatna az egykori szász város díszpolgárává.
2021. május 27., 12:112021. május 27., 12:11
2021. május 27., 12:112021. május 27., 12:11
Ioan Turc polgármester javaslata a mai tanácsülésen kerül a döntéshozó testület asztalára, és amennyiben az önkormányzati képviselők egyetértenek a tervvel, a díszpolgári címet egy későbbi, ünnepélyes alkalommal adnák át Nicolae Feiernek.
A lakosok egy része azonban nem ért egyet a liberális párti városvezetés tervével.
Ennek szerzői azt állítják, hogy miközben a városvezetés Beszterce jó hírének az emelését tulajdonítja Feiernek azáltal, hogy részt vett a város vallási és kulturális életének szervezésében, a pópa inkább a keményvonalas ortodox nacionalizmus vezéralakjának tekinthető, akinek művei történelemhamisításnak minősülnek.
– mutatnak rá a petíció kezdeményezői. Példaként Feier április 21-én megjelent Părinții neamului românesc (A román nép szülei) című könyvét említik, melyben az önjelölt történész merész kijelentésekre ragadtatja magát.
A törzsnek saját nyelve is volt, innen eredeztethető Erdély román neve – állítja Feier – Ary Delos (Ardeal).
Az ortodox pap szerint az „antik nemesi kultúra” fővárosa 1068-ban a Beszterce-Naszód megyei Kerlés volt. (Ennek annyi köze van a történelemhez, hogy 1068-ban itt zajlott a cserhalmi csata, melyben Salamon magyar király legyőzte az országba betörő besenyő hadakat, és a magyar lány elrablásáról szóló Szent László-legendát is innen eredeztetik).
Nicolae Feier szerint a besenyő vezér alapította a város legrégebbi templomát, a 13. századból származó minorita templomot is, melyet 1895-ben megvásárolt a görög katolikus egyház, majd az államosítással az ortodoxokhoz került, és mai napig nem sikerült visszaszerezni.
A petíció szerzői szerint a Feier által kreált „történelem” ezt az eltulajdonítást hivatott „történelmi adatokkal” megalapozni. A görögkatolikus egyház ugyanis évtizedek óta igyekszik visszaszerezni tulajdonát, az ügy az Emberi Jogok Európai Bírósága elé került.
– mutatnak rá a petíció kezdeményezői. Mint írják, ez nem is lenne baj, ha Feier írásai fantasyként lennének feltüntetve, ő azonban azt állítja, hogy a román nép történelmét alapjaiban újraíró felfedezésekről van szó. „Ahhoz, hogy megszabaduljon egy neki nem tetsző múlt frusztrációjától, a lelkész kitalált egy ezeréves ortodox múltat” – írják a petíció szerzői, akik szerint Feier munkássága álhírgyártásnak, történelemhamisításnak minősül, és mérgezi a besztercei közéletet. Ezért arra kérik a helyi tanácsosokat, utasítsák el Nicolae Feier díszpolgárrá avatását, „szavazzanak a történelmi igazságként beállított hazug propaganda ellen”.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
szóljon hozzá!