
Fotó: Nagy D. István
A Kovászna megyei önkormányzatok csupán mintegy 60 százaléka tesz eleget a tavaly módosított köztisztasági törvénynek, miszerint kötelezően ki kell fizetniük a szemétszállítás díját azon lakosok után, akik nem kötnek szerződést a köztisztasági céggel. A szolgáltató szerint a helyi szinten bevezetett, a hulladékszállító által kért díjnál magasabb illeték visszatérítheti a nyájba a „fekete bárányokat”, ám a polgármesterek tapasztalatai szerint ez sem hozza meg a várt eredményt.
2015. május 07., 17:022015. május 07., 17:02
Tóth Birtan Csaba, a megye településeinek zömében szemétszállítást végző Tega Rt. igazgatója lapunknak elmondta: a fizetést visszautasító önkormányzatok arra hivatkoznak, hogy a nem fizető lakók nem is tesznek ki szemetet, nem veszik igénybe a szolgáltatást, így nincs miért fizetni. „Azt próbáljuk elmagyarázni, hogy aki nem szállíttatja el szakcéggel a hulladékot, az valószínűleg az éj leple alatt kihordja az erdő alá vagy a patak medrébe. Ezt kell megakadályozni” – magyarázta az igazgató.
A köztisztasági szolgáltatást szabályozó törvény értelmében egy településen dolgozó szakcég köteles elszállítani mindenki szemetét, akkor is, ha egyesek nem kötöttek velük szerződést. A cég és az önkormányzatok közösen összesítik, hogy hányan „maradtak ki”, és helyettük a településeknek kell kifizetniük a szemétszállítási díjat.
Magasabb helyi illetékekkel „védekezhetnek”
Ennek kompenzálására az önkormányzatok különleges köztisztasági illetéket vezethetnek be tanácsi határozattal. Az igazgató hangsúlyozta, ha ez az illeték magasabb, mint a szemétdíj, akkor idővel mindenki rájön, hogy érdemesebb megkötni a szerződést. Azoknak a településeknek, melyek nem fizetnek, és az illetéket sem vezették be, a Tega felajánlotta, hogy segít a tanácsi határozattervezetek megfogalmazásában.
Az igazgató felhívta a figyelmet, hogy azokat az önkormányzatokat, melyek nem vezetik be az illetéket, és a szerződés nélküli lakók szemetének elszállításáért sem fizetnek, 10–15 ezer lejre bírságolhatja a környezetvédelmi őrség.
A vállalat már januártól számlázza az önkormányzatoknak a szerződést nem kötő polgárok utáni díjat, ezt a települések egy része még nem fizette ki. Mintegy százezer lakos szemetét szállítják el, és azokon a településeken, ahol jelen vannak, a lakosság egyharmada nem kötött szerződést. Tóth Birtan Csaba hangsúlyozta, minél több ügyféllel állnak szerződéses viszonyban, annál kedvezőbb díjszabással dolgozhatnak.
Falvakon felemás a köztisztasági díj fogadtatása
Ozsdolán már év elején bevezették a helyi köztisztasági illetéket, ellenben nagyon nehézkesen tudják behajtani – mondta el megkeresésünkre Brănduș-Dendyuk Szilveszter. A polgármester kifejtette, amíg a lakosok nem szorulnak rá valamilyen ügyben az önkormányzatra, addig nincs eszközük, hogy behajtsák a pluszilletéket, és addig a köztisztasági vállalatnak sem tudnak fizetni. Ha a lakosoknak igazolásra, bizonylatra van szükségük, akkor azt a törvény értelmében csak úgy állítják ki, ha az elmaradásokat kifizetik, és akkor a köztisztasági illetéket is behajtják.
Brănduș-Dendyuk Szilveszter elmondta, minden esetet külön megvizsgáltak, és tényleg vannak néhányan, akiknek semmi bevételük sincs – ők nem is szemetelnek, hiszen nem vásárolnak semmit, egy-egy ebédért járnak el napszámba. Ezért megpróbálnak megegyezni a szolgáltatóval, hogy őket vegyék le a listáról. A lakosok kizárólag kivételes esetekben mentesülhetnek a köztisztasági illeték alól: azok, akik csak ki akarnak bújni a kötelezettség alól, nem számíthatnak elnézésre – szögezte le a község vezetője.
Ozsdolán egy személyre évi 75 lej a köztisztasági illeték, egy háztartásban legtöbb négy fővel számolnak. Eközben a szolgáltató évi 60 lejt számláz hasonló feltételek mellett. Az évi 15 lej különbözet a községháza költségeit fedezi, hiszen ha a hulladékot nem vitetik el a szolgáltatóval, valószínű, hogy kiviszik az erdő vagy patak mellé, azt pedig az önkormányzat kell utólag összeszedesse – fejtette ki a polgármester.
Előpatakon ezzel szemben nem vezették be a különleges köztisztasági illetéket, és nem is fogják – közölte Kovács László polgármester, aki szerint a köztisztasági vállalat „nem adhat utasításokat” nekik. Előpatakon sok roma család él – ők évekkel ezelőtt megkötötték ugyan a szerződést a céggel, átvették a szabványkukákat, de azután nem fizettek egy lejt sem. A Tega most beperelte őket, és amíg az eljárás zajlik, a községháza nem avatkozik be – vázolta álláspontját Kovács László.
Egyelőre úgy oldották meg az előpataki hulladékszállítást, hogy kitettek a faluba két nagy konténert, a lakók abba hordhatják a szemetet, és a szállítás költségeit az önkormányzat fedezi. Ezt a pénzt elosztják, és mindenkitől visszatartják a ráeső részt, amikor szociális segélyt vagy fapénzt kapnak. „Olyankor nagy az elégedetlenség: kiabálnak, szitkozódnak, de más megoldást nem találtunk” – szögezte le az elöljáró.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!