2013. március 22., 08:112013. március 22., 08:11
A dékán szerint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Protestáns Teológiai Intézet, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem magyar vonalai közötti hatékony kooperációra lenne a szükség. Rámutatott: noha az egyetemi konzorcium mintegy három éve létezik, nem történtek konkrét lépések az együttműködést illetően.
Tonk Márton az erdélyi magyar felsőoktatás jelenéről és jövőjéről tartott előadáson hangsúlyozta: a Bolyai Egyetem megvalósítása a közösség jogos elvárása és követelése, azonban fontos tisztázni, ez nem az 1959-ben megszüntetett intézmény visszaállítását jelenti, hiszen erre nincs reális esély. „Jó lehetőségnek tűnhet, hogy a már kialakult magánegyetemi hálózatot finanszírozza a román állam, azonban ez sem kivitelezhető.
Az országban mintegy 80 román nyelvű magánintézmény működik, már csak emiatt sem várható el, hogy a kormány nyitott legyen a magyar egyetemekre” – magyarázta a dékán. Egy harmadik változat szerint a magyar felsőoktatást a Sapientia és a partiumi egyetemek hálózatába lehetne beolvasztani, ez azonban a többi intézmény – legalábbis név szerinti – megszűnésével járna. A leghatékonyabb út így a már meglévő egyetemek, tagozatok együttműködése lenne, hiszen ez földrajzi és diszciplináris lefedettséget is biztosítana Erdély-szerte.
Az előadáson az is kiderült, hogy Romániában a jelenlegi tanévben közel 11 ezren tanulnak magyar egyetemeken, szakokon, további 600 diák pedig a magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett képzésein vesz részt. Mintegy 12 ezren pedig román szakokon tanulnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok