
Elektromos buszokkal oldják majd meg a tömegközlekedést. Képünk illusztráció
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Európai uniós támogatásból valósítják meg a tömegközlekedést az Arad megyei Pécskán. A magyar határhoz közeli kisváros két elektromos autóbusz vásárlására, illetve a tömegközlekedési infrastruktúra kialakítására nyert pályázatot, és a futamidő lejártával igény esetén Battonyáig is kiterjeszthető lesz az útvonal.
2025. június 24., 20:242025. június 24., 20:24
Valamivel több mint 5,3 millió euróból épülhet ki a tömegközlekedési infrastruktúra Pécskán és a közigazgatásilag a mezővároshoz tartozó falvakban: Tornyán és Szederháton (Óbodrog is Pécska része, de a falunak kéttucatnyi lakosa sincs). Ebből az összegből 4,8 millió euró vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig az önkormányzat önrésze – írta közleményében a temesvári székhelyű Nyugati Fejlesztési Régió Ügynöksége. A kisváros vezetősége nagy hatékonysággal hívja le az állami és európai uniós támogatásokat, így több millió eurót fordíthat infrastrukturális, környezetvédelmi vagy turisztikai célú fejlesztésekre.
A modern és környezetbarát tömegközlekedés Pécskán elnevezésű projekt eredményeként két elektromos autóbusszal gazdagodik a város, de a közszolgáltatás biztosításához szükséges technológiát és infrastruktúrát is a projekt költségvetéséből állják:
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Pécskának (a beosztott falvaival együtt) 11 950 állandó lakosa van, de helyi tömegközlekedés nem létezik, a városon csak a megyei távolsági buszjáratok haladnak át, és veszik fel vagy teszik le az utasokat igény szerint, illetve az iskolabuszok hozzák-viszik a gyerekeket.
Olcsóbb is lesz, mint a saját autó, és környezetkímélőbb is. Nem beszélve arról, hogy az úgynevezett csúcsidőkben tapasztalható zsúfoltságot is csökkenti majd” – vázolta a projekt fő célkitűzéseit Antal Péter.
Antal Péter polgármester szerint olcsóbb lesz majd tömegközlekedéssel járni, mint saját gépkocsival
Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal
Hosszabb távon az is a tervek között szerepel, hogy Tornyától meghosszabbítsák az útvonalat Battonyáig. Köztudott, hogy a Békés vármegyei településen több száz romániai lakos vásárolt ingatlant, sőt életvitelszerűen ott élnek, de dolgozni vagy bevásárolni sokan még mindig Aradra, vagy Pécskára járnak, így az ingázók is használhatnák a buszokat.

A schengeni csatlakozással új lendületet kapott a Pécska és Battonya közötti történelmi út újjáépítési terve. Közvetlen autóbuszjáratot is indítanának a két város között. Battonyának mentőövet jelente egy közvetlen kapcsolat a dél-erdélyi autópályához.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott, ötödik mandátumát töltő polgármester elmondta:
A Pécskát átszelő 7-es számú országútról leágazó (DN7) főbb útvonalakon, az 1., 2. és 3. számú utcákban közlekednek majd (a településen számozott utcák vannak). Az első menetrend szerinti járatoknak 2027 tavaszán kell elindulniuk.
Pécska „tucatszám” nyeri az uniós támogatásokat, csak idén például egy 2,2 milliós eurós költségvetésű projektje kapott finanszírozást, ami egy termálvizes tó és környezete kialakításáról szól, illetve 3,5 millió eurót fordíthat zöldövezetek építésére és/vagy felújítására. A hévíz távfűtésként való hasznosítása már idén beindulhat a városban, a település alatt lévő termálvizes bázisra pedig egy gyógy- és élményfürdőt is szeretne építeni a városvezetés, reményei szerint szintén uniós támogatásból.

Termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást Pécska önkormányzata. Az Ökotó kialakítását gyógy- és élményfürdő építése követi majd.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!