Tőkét vonzana a Székelyföld

Lukács László, a SZVESZ ügyvezető igazgatója elmondta, ezzel a rendezvénnyel, amelyet a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja, Zsigmond Barna Pál is felkarolt, nyitni szerettek volna egy szélesebb réteg felé, hiszen bár eddig is szerveztek konferenciákat, azok rövidebb időtartamúak és belterjesebbek voltak. A hétvégi konferencián mintegy 40 magyarországi gazdasági szakértő, érdeklődő vett részt – ez kiemelt célja volt a rendezvénynek, hogy anyaországi érdeklődőket is megszólítsanak. Az eseményt Zsigmond Barna Pál, a Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulja nyitotta meg. Mint mondta, a gazdaság fejlődése prioritást képez a soros magyar EU-elnökség idején, így szükség van a különböző régiók gazdasági potenciáljának – turizmus, agrárgazdálkodás, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás – beazonosítására. A főkonzul kijelentette, a konferencia akkor sikeres, ha baráti, szakmai kapcsolatok jönnek létre, amelyek a későbbiekben is fennmaradnak.

Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke gondolatait Kelemen Gábor, a megyei önkormányzat keretében működő mezőgazdasági igazgatóság munkatársa tolmácsolta. Mint elhangzott, a megyei önkormányzat kiemelten foglalkozik az egész székelyföldi gazdaság fejlesztésével, nagy hangsúlyt fektetnek a vállalkozások területi, szakági szerveződéseinek megteremtésére, a vállalkozói környezet és az infrastruktúra fejlesztésére. Rámutatott, tevékenységük során fontosnak tartják a helyi vállalkozók bevonását.

Egységes Kárpát-medencében gondolkodnak

Magyar gazdaság, magyar válság, világválság címmel Vereczkey Zoltán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke tartott előadást az érdeklődőknek. Szó esett erkölcsi, gazdasági, pénzügyi és népesedési válságról. Vereczkey leszögezte, patrióta gazdaságpolitikát várnak el az új kormánytól. Ugyanakkor elhangzott, szükség van az anyaországi vásárlóerő növelésére, munkahelyteremtésre, a feketemunka visszaszorítására, az export ösztönzésére, amelynek egyik kiemelten célzott területe a Székelyföld, valamint szintén szükség van a magyar áru védelmére.

A Kárpát-medencei gazdasági stratégiát Szakáli István Lóránd, a Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei gazdasági térségért felelős főosztályának vezetője ismertette. Közvetlen célkitűzéseik között szerepel a magyar gazdasági szereplők Kárpát-medencei pozícióinak erősítése, az objektív gazdasági lehetőségek kihasználása a kooperációs készség ösztönzésén keresztül, valamint a regionális léptékű gazdasági növekedés elérése. Közvetett céljaikkal kapcsolatban Szakáli a nemzetpolitikai célok szolgálatát említette. Kiemelte, a magyar kormány nemcsak identitástudat-erősítő szerepet vállal fel, hanem arra is szeretne hangsúlyt fektetni, hogy a határon túli magyarok megélhetést találjanak szülőföldjükön.

„Ehhez gazdasági felemelkedésre van szükség” – mutatott rá Szakáli. Szükség van ugyanakkor a magyar KKV-k támogatására, a határ menti infrastruktúra fejlesztésére, a Kárpát-medencei és magyarországi gazdasági fejlesztési célok összehangolására, valamint szeretnék megalapítani akár már a jövő hónapban a Kárpát-medence Gazdaságáért díjat, amelyet a szakmailag elismert és a gazdasági szférában mozgó személyeknek ítélnének oda. Szintén szeretnék létrehozni, a tervek szerint már 2012-ben a Kárpát-medencei Gazdasági Fejlesztési Alapot. „Olyan célokat kell kitűzni, amelyek a helyi összefogást támogatják, a jó ötleteket pedig a magyar kormány erkölcsileg és talán másként is támogathatja” – jelentette ki.

Stratégiák Erdély fejlesztésére

Csutak István, Gyerkó László és Korodi Attila, az RMDSZ gazdasági, fejlesztéspolitikai szakértői Hogyan tovább, székelyföldi gazdaság? címmel tartottak előadást. „Az ideális gazdasági helyzet az, amelybe az állam, a politikum nem szól bele” – mondta Gyerkó, aki szerint az Európai Unióban is elismert székelyföldi régióért szükség van az életszínvonal növelésére, a munkahelyteremtésre, a bürokrácia lazítására a KKV-szféra felé, valamint az összefogásra. „A gazdasági fejlesztésben csak akkor leszünk hatékonyak, ha együtt megyünk előre” – hangsúlyozta a szenátor. Korodi Attila eközben arról értekezett, hogy a Székelyföldön az egyik legnagyobb kihívás az együttgondolkodás. Szerinte pedig klaszterekben, szövetségekben kell gondolkodni. A parlamenti képviselő végül az új tanügyi törvény gazdaságilag fontos szempontját említette, hiszen – mint mondta – az önkormányzatok, a tanintézmények és a szülők közösen eldönthetik, milyen szakképzésre van szükség egyes vidékeken, duzzasztva így a rendelkezésre álló humán erőforrást.

A vállalkozók és a kamarák közötti együttműködési lehetőségekről Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára beszélt, ezt követően kapott szót László János, Jakabos Janka és Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács gazdasági szakbizottságának vezetősége, akik a Finanszírozási lehetőségek belföldön és külföldön témában tartottak előadást. Jakabos Janka ismertette a Mikó Imre-tervet, az erdélyi magyarság hosszú távú gazdasági programját. Mint mondta, az erdélyi magyarság nem használja ki az aktuális gazdasági struktúrában rejlő lehetőségeket, és nem rendelkezik megfelelő jövőképpel a saját jólétét illetően. „A Mikó Imre-terv arra hivatott, hogy összefoglalja azokat a lehetőségeket és kitörési pontokat, amelyek mentén az erdélyi magyar közösség által lakott három nagy térség – Székelyföld, Közép-Erdély és Partium – gazdasági megerősödését szolgálja” – fogalmazta meg a szakember. Ilyen kitörési pontként említette az erdő- és vadgazdálkodást, az agráriumot és az élelmiszeripart, a turizmust és a vendéglátást, valamint a megújuló energiát és a kereskedelmi integrációt. Mátis Jenő kiemelte, ezen a területen fontosnak tartják az RMDSZ-szel történő együttműködést.

Szintén előadást tartott Tánczos Barna, a román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Vidékfejlesztési és régiófejlesztési programok Székelyföldön címmel, ezt követően Moldován József, a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériumának államtitkára beszélt a Székelyföld digitális lehetőségeiről. Mint kiderült, Románia nagyon elmaradott, ami a szélessávú internetszolgáltatás kereskedelmét illeti. Az előadások sorát Boda Szabolcs, az Élő Erdély egyesület elnöke zárta, Erdély-fejlesztés civil megközelítésben című előadásával. A délután folyamán került sor a szekcióbeszélgetésekre különböző témákban, így élelmiszer, turizmus és az erdőgazdálkodás terén működő szakemberek osztották meg tudásukat az érdeklődőkkel.

Konkrét hozadék

Lukács László, a SZVESZ ügyvezető igazgatója kiemelten fontosnak tartotta György Prohászka részvételét, aki 12 éve elnöke egy német vállalkozó klubnak, amelynek immár Romániában 7 fiókszervezete van. Lukács elmondta, két együttműködésben állapodtak meg: adatbázist cserélnek, majd támogatják a különböző cégek közötti kapcsolatok kialakulását. A német klub mintájára elindítottak egy SZVESZ-kedvezménykártyát, ami szálloda, étterem és egyéb vállalkozással kapcsolatos kedvezményeket tesz elérhetővé. A két szervezet kedvezményezettjeinek listáját összesítve többen részesülnek majd előnyökben.