Tőkés: továbbra is folyik a Székelyföld elrománosítása

Mint hangsúlyozta, a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyében Románia többi régiójához képest magasabb létszámú a katonai és a csendőrségi állomány, így – mint mondta – kis túlzással minden székely mellé egy hegyivadász vagy egy csendőr állítható. Tőkés ugyanakkor arra is kitért, hogy az ortodox egyház is erőteljesen terjeszkedik a katolikus- és protestáns többségű Székelyföldön. Hozzátette, hogy az elmúlt húsz évben egész Erdélyben 2 ezer ortodox templom és 40 kolostor épült.

Az EP alelnöke szerint „a román kormány intézményein keresztül átláthatatlan módon támogatott”, szervezett telek- és ingatlanfelvásárlás zajlik Székelyföldön. Tőkés rámutatott, hogy ezért tulajdonképpen a magyarok is hibásak, hiszen „valakiknek el kell adniuk a házakat ahhoz, hogy mások megvásárolhassák”. Felidézte azt az esetet, amikor a Kovászna megyei önkormányzatnál valaki érdeklődött a román állampolgársággal is rendelkező moldovai állampolgárok kedvezményes letelepedését lehetővé tevő kormányzati programról. (A román hatóságok egyébként később cáfolták, hogy létezne ilyen kormányzati program.) Tőkés hangsúlyozta: nem ellenzi, hogy a moldovai románok megkapják a román állampolgárságot, de nem szeretné, ha ez megváltoztatná Székelyföld etnikai arányait. Tőkés szerint érdekes lesz megfigyelni majd a jövő évi népszámlálás adatait, különösképpen Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy lakosságára vonatkozóakat, hiszen ott az elmúlt években csökkenőben van a magyarság aránya.

Az EP alelnöke arra a kérdésre válaszolva, hogy akarja-e Erdélynek Magyarországhoz való csatolását, elmondta: egy ilyen tervnek nincs valóságalapja, hiszen a két világháború közötti román „kolonizációs politika, amit a kommunisták  teljesítettek ki”, gyökeresen felborította Erdély etnikai arányait, így ma már  csak körülbelül a lakosság 20 százaléka magyar. „Képzelje el, mi történne, ha Magyarország hirtelen hatmillió románnal gyarapodna” – vetette fel Tőkés László a hetilapnak adott interjúban.