
Fotó: Bone Ewald
2010. augusztus 04., 15:582010. augusztus 04., 15:58
Mint hangsúlyozta, a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyében Románia többi régiójához képest magasabb létszámú a katonai és a csendőrségi állomány, így – mint mondta – kis túlzással minden székely mellé egy hegyivadász vagy egy csendőr állítható. Tőkés ugyanakkor arra is kitért, hogy az ortodox egyház is erőteljesen terjeszkedik a katolikus- és protestáns többségű Székelyföldön. Hozzátette, hogy az elmúlt húsz évben egész Erdélyben 2 ezer ortodox templom és 40 kolostor épült.
Az EP alelnöke szerint „a román kormány intézményein keresztül átláthatatlan módon támogatott”, szervezett telek- és ingatlanfelvásárlás zajlik Székelyföldön. Tőkés rámutatott, hogy ezért tulajdonképpen a magyarok is hibásak, hiszen „valakiknek el kell adniuk a házakat ahhoz, hogy mások megvásárolhassák”. Felidézte azt az esetet, amikor a Kovászna megyei önkormányzatnál valaki érdeklődött a román állampolgársággal is rendelkező moldovai állampolgárok kedvezményes letelepedését lehetővé tevő kormányzati programról. (A román hatóságok egyébként később cáfolták, hogy létezne ilyen kormányzati program.) Tőkés hangsúlyozta: nem ellenzi, hogy a moldovai románok megkapják a román állampolgárságot, de nem szeretné, ha ez megváltoztatná Székelyföld etnikai arányait. Tőkés szerint érdekes lesz megfigyelni majd a jövő évi népszámlálás adatait, különösképpen Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy lakosságára vonatkozóakat, hiszen ott az elmúlt években csökkenőben van a magyarság aránya.
Az EP alelnöke arra a kérdésre válaszolva, hogy akarja-e Erdélynek Magyarországhoz való csatolását, elmondta: egy ilyen tervnek nincs valóságalapja, hiszen a két világháború közötti román „kolonizációs politika, amit a kommunisták teljesítettek ki”, gyökeresen felborította Erdély etnikai arányait, így ma már csak körülbelül a lakosság 20 százaléka magyar. „Képzelje el, mi történne, ha Magyarország hirtelen hatmillió románnal gyarapodna” – vetette fel Tőkés László a hetilapnak adott interjúban.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Minősített emberölés miatt vádat emeltek egy 52 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen, aki a vád szerint halálra késelt egy 22 éves fiatalt egy Málnás közelében lévő erdőben – közölte a Kovászna megyei ügyészség.
A magyar kormány 110 millió forintos támogatással járul hozzá a szilágycsehi református templom helyreállításához – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a szilágysági városban tett látogatásán.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.