
Fotó: Rostás Szabolcs
Tőkés László a román homogenizációs politika megnyilvánulásának tekinti a bukaresti parlamentben megszavazott törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította. Az EMNT száz településen koszorúz Erdélyben a békediktátum aláírásának évfordulóján.
2020. május 26., 13:032020. május 26., 13:03
2020. május 26., 15:072020. május 26., 15:07
„Klaus Iohannis román államfő és Gyurcsány Ferenc magyar exminiszterelnök konvergens módon választják céltáblául az erdélyi magyarságot, akár kézfogót is tarthatnának, bevonva a magyar eredetű Ludovic Orban román miniszterelnököt is, hiszen valamennyien egy követ fújnak” – állapította meg kedden Kolozsváron Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a könnyített honosításra vonatkozó törvény elfogadásának tízéves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatót a kincses városban Sándor Krisztina ügyvezető elnökkel.
A volt európai parlamenti képviselő felidézte, a magyar Országgyűlés által 2010-ben, a határok feletti nemzetegyesítés politikai stratégiája szellemében megszavazott jogszabálynak köszönhetően jött létre az a partneri viszony, amelynek alapdokumentuma az EMNT és a budapesti külügyminisztérium között aláírt együttműködési szerződés.
Klaus Iohannis „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozatára, valamint a magyarországi ellenzéki pártoknak a külhoni magyarokkal szembeni viszonyulására utalva Tőkés szégyenletesnek nevezte, hogy magyar, illetve német kisebbségi viszonylatban nem a szolidaritás, hanem a viszálykeltés kapcsolja össze ezeket a magas rangú reprezentatív politikai közszereplőket.
Hozzátette, miközben Romániában „állampolitikai rangon működik” a magyarellenesség, ugyanez európai szintre is emelkedik, hiszen Brüsszel, az EU folyamatosan támadja Magyarországot, az Európai Parlamentben – a koronavírus-járvány közepette – vitanapot tartanak a magyarországi helyzetről.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Politikai szinten a nemzeti összefogás által tudjuk kivédeni és ellensúlyozni a magyarellenesség politikai vírusával, a magyar kormánnyal az élen kell megküzdenünk egy többfrontos harcban ezen kártékony jelenségekkel. Szolidaritást kell vállalnunk nemcsak az Orbán-kormánnyal, hanem egymással, a határon túli nemzetrészekkel, hogy ezen vírus elleni védekezésünk eredményes legyen” – vont párhuzamot Tőkés a koronavírus, illetve a magyarellenesség vírusa ellen folytatott küzdelemmel.
„Megítélésünk szerint az autonómia és a határok feletti nemzetegyesítés nemzeti létünk két alappillére, ennek megfelelően a kettős állampolgárság csak erősíti a politikai identitásunkat és a politikai erőnket. Ezek a politikai vélemények a szeparatizmust erősítő előítéletek kategóriájába sorolhatók. Látjuk, akármit cselekszünk, Iliescutól Iohannisig folyton előjön a szeparatizmus vádja, ez tulajdonképpen a Securitate eszköztárába tartozó előítélet, propagandaeszköz, ilyenként kell kezelnünk” – jelentette ki Tőkés László.
Az EMNT elnöke úgy véli, a román Trianon-törvény azt jelzi, hogy a rendszerváltozás óta eltelt harminc évben semmit nem változott a román nemzetstratégia: a cél továbbra is az ország homogenizációja, a magyarság kipusztítása, elüldözése. „Csak radikálisak lehetünk ebben a vonatkozásban, el kell érjük, hogy a romániai rendszerváltozás a kisebbségpolitikában, a magyar ügyben is végbemenjen. Nem szabad lenyelni semmiféle egyetemügyet, tilalmi törvényt, megaláztatást, ki kell vívni a teljes nemzeti szabadságot” – hangsúlyozta a volt református püspök, hozzátéve: a trianoni békediktátum óta eltelt száz év alatt a magyarságnak „meg kellett tanulnia zsákban táncolni”.
Fotó: Rostás Szabolcs
Sándor Krisztina a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy június 4-én, a békediktátum aláírásának centenáriumán délután fél ötkor az EMNT munkatársai – legtöbb háromfős csoportokban – Erdély-szerte több mint száz településen koszorút, virágcsokrot helyeznek el. A helyszínek a magyarság elmúlt 1100 éves ittlétére emlékeztető emlékhelyek – első világháborús emlékművek, turulszobrok, obeliszkek –, például a gyimesi ezeréves határ, az egykor a brassói Cenken álló Árpád-szobor talapzata, a köröstárkányi világháborús emlékmű, az úzvölgyi katonatemető.
„Így készülünk arra a napra, ami számunkra megemlékezés lehet, de ünnep nem. Hanem inkább a nemzeti összetartozás napja, amely közös munkára sarkall, összehangolva a Kárpát-medencei magyarság munkáját” – állapította meg a nemzeti tanács ügyvezető elnöke. Tőkés egyébként ismertette: mivel éppen június 4-ére tűzték ki a tárgyalást a Románia csillaga érdemrend megvonása miatt indított perében, ő a román fővárosban fog megemlékezni „méltó módon” a trianoni békediktátum aláírásáról.
Elhangzott, hogy június 2-ától újranyit az EMNT irodahálózata, amely március közepén függesztette fel működését. Ettől az időponttól mind a 23 erdélyi iroda újrakezdi tevékenységét, beleértve a honosítás terén nyújtott támogatást. Sándor Krisztina elmondta, az irodákat ellátták fertőtlenítőszerekkel, maszkokkal, belső szabályzat vonatkozik az ügyfélfogadásra, egy munkatárs például csak egy ügyfelet fogadhat egy helyiségben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
szóljon hozzá!