Fotó: Rostás Szabolcs
Tőkés László a román homogenizációs politika megnyilvánulásának tekinti a bukaresti parlamentben megszavazott törvényt, amely június 4-ét a trianoni szerződés napjává nyilvánította. Az EMNT száz településen koszorúz Erdélyben a békediktátum aláírásának évfordulóján.
2020. május 26., 13:032020. május 26., 13:03
2020. május 26., 15:072020. május 26., 15:07
„Klaus Iohannis román államfő és Gyurcsány Ferenc magyar exminiszterelnök konvergens módon választják céltáblául az erdélyi magyarságot, akár kézfogót is tarthatnának, bevonva a magyar eredetű Ludovic Orban román miniszterelnököt is, hiszen valamennyien egy követ fújnak” – állapította meg kedden Kolozsváron Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a könnyített honosításra vonatkozó törvény elfogadásának tízéves évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatót a kincses városban Sándor Krisztina ügyvezető elnökkel.
A volt európai parlamenti képviselő felidézte, a magyar Országgyűlés által 2010-ben, a határok feletti nemzetegyesítés politikai stratégiája szellemében megszavazott jogszabálynak köszönhetően jött létre az a partneri viszony, amelynek alapdokumentuma az EMNT és a budapesti külügyminisztérium között aláírt együttműködési szerződés.
Klaus Iohannis „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozatára, valamint a magyarországi ellenzéki pártoknak a külhoni magyarokkal szembeni viszonyulására utalva Tőkés szégyenletesnek nevezte, hogy magyar, illetve német kisebbségi viszonylatban nem a szolidaritás, hanem a viszálykeltés kapcsolja össze ezeket a magas rangú reprezentatív politikai közszereplőket.
Hozzátette, miközben Romániában „állampolitikai rangon működik” a magyarellenesség, ugyanez európai szintre is emelkedik, hiszen Brüsszel, az EU folyamatosan támadja Magyarországot, az Európai Parlamentben – a koronavírus-járvány közepette – vitanapot tartanak a magyarországi helyzetről.
Fotó: Rostás Szabolcs
„Politikai szinten a nemzeti összefogás által tudjuk kivédeni és ellensúlyozni a magyarellenesség politikai vírusával, a magyar kormánnyal az élen kell megküzdenünk egy többfrontos harcban ezen kártékony jelenségekkel. Szolidaritást kell vállalnunk nemcsak az Orbán-kormánnyal, hanem egymással, a határon túli nemzetrészekkel, hogy ezen vírus elleni védekezésünk eredményes legyen” – vont párhuzamot Tőkés a koronavírus, illetve a magyarellenesség vírusa ellen folytatott küzdelemmel.
„Megítélésünk szerint az autonómia és a határok feletti nemzetegyesítés nemzeti létünk két alappillére, ennek megfelelően a kettős állampolgárság csak erősíti a politikai identitásunkat és a politikai erőnket. Ezek a politikai vélemények a szeparatizmust erősítő előítéletek kategóriájába sorolhatók. Látjuk, akármit cselekszünk, Iliescutól Iohannisig folyton előjön a szeparatizmus vádja, ez tulajdonképpen a Securitate eszköztárába tartozó előítélet, propagandaeszköz, ilyenként kell kezelnünk” – jelentette ki Tőkés László.
Az EMNT elnöke úgy véli, a román Trianon-törvény azt jelzi, hogy a rendszerváltozás óta eltelt harminc évben semmit nem változott a román nemzetstratégia: a cél továbbra is az ország homogenizációja, a magyarság kipusztítása, elüldözése. „Csak radikálisak lehetünk ebben a vonatkozásban, el kell érjük, hogy a romániai rendszerváltozás a kisebbségpolitikában, a magyar ügyben is végbemenjen. Nem szabad lenyelni semmiféle egyetemügyet, tilalmi törvényt, megaláztatást, ki kell vívni a teljes nemzeti szabadságot” – hangsúlyozta a volt református püspök, hozzátéve: a trianoni békediktátum óta eltelt száz év alatt a magyarságnak „meg kellett tanulnia zsákban táncolni”.
Fotó: Rostás Szabolcs
Sándor Krisztina a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy június 4-én, a békediktátum aláírásának centenáriumán délután fél ötkor az EMNT munkatársai – legtöbb háromfős csoportokban – Erdély-szerte több mint száz településen koszorút, virágcsokrot helyeznek el. A helyszínek a magyarság elmúlt 1100 éves ittlétére emlékeztető emlékhelyek – első világháborús emlékművek, turulszobrok, obeliszkek –, például a gyimesi ezeréves határ, az egykor a brassói Cenken álló Árpád-szobor talapzata, a köröstárkányi világháborús emlékmű, az úzvölgyi katonatemető.
„Így készülünk arra a napra, ami számunkra megemlékezés lehet, de ünnep nem. Hanem inkább a nemzeti összetartozás napja, amely közös munkára sarkall, összehangolva a Kárpát-medencei magyarság munkáját” – állapította meg a nemzeti tanács ügyvezető elnöke. Tőkés egyébként ismertette: mivel éppen június 4-ére tűzték ki a tárgyalást a Románia csillaga érdemrend megvonása miatt indított perében, ő a román fővárosban fog megemlékezni „méltó módon” a trianoni békediktátum aláírásáról.
Elhangzott, hogy június 2-ától újranyit az EMNT irodahálózata, amely március közepén függesztette fel működését. Ettől az időponttól mind a 23 erdélyi iroda újrakezdi tevékenységét, beleértve a honosítás terén nyújtott támogatást. Sándor Krisztina elmondta, az irodákat ellátták fertőtlenítőszerekkel, maszkokkal, belső szabályzat vonatkozik az ügyfélfogadásra, egy munkatárs például csak egy ügyfelet fogadhat egy helyiségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!