
Orbán Viktor és Tőkés László a szombati tusnádfürdői előadás kezdetén
Fotó: Haáz Vince
A párbeszédnek és az összefogásnak nincsen alternatívája – jelentette ki Tőkés László a román-magyar párbeszédre és az erdélyi magyar politikai alakulatok közötti összefogásra utalva szombaton Tusnádfürdőn, és felajánlotta, hogy utóbbi létrejöttéhez vállalja a közvetítői szerepet.
2023. július 22., 11:512023. július 22., 11:51
2023. július 22., 13:242023. július 22., 13:24
Az Erdély Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján, A béke ideje című pódiumbeszélgetésen mondott beszédében kiemelte: kiváltképpen érvényes ez a határok által szétszabdalt magyar nemzetrészekre, így az erdélyi magyarság belső viszonylatában. Sajnálatosnak nevezte, és szerinte „nagy politikai kárt jelent”, hogy a szabadegyetem kapcsolatrendszeréből és napirendjéről szinte teljes mértékben kimaradt a román–magyar párbeszéd, amely kezdetben meghatározó eleme volt a bálványosi-tusványosi folyamatnak.
Úgy vélte, azáltal, hogy az RMDSZ kiszorult a román kormányból, illetve az erdélyi nemzeti politikai oldal is „végletesen meggyengült”, nehézségekbe ütközik a román-erdélyi magyar párbeszéd, együttműködés, a magyar-román államközi kapcsolatok.
– hangsúlyozta Tőkés. Kiemelte: ennek megkerülhetetlen előfeltétele az erdélyi magyarság helyzetének megegyezéses alapon való rendezése, a többségi strukturális magyarellenesség kiküszöbölése, a kölcsönös konstruktív bizalom kialakítása, emberi, kollektív és autonómiajogaink biztosítása.
Úgy vélte, hogy a jelenlegi háborús viszonyok között, a kisebbségi ügyek iránt totális érzéketlenséget tanúsító Európai Unióban minimális az esély a külhoni magyar nemzetrészek, köztük az ukrajnai vagy a romániai magyarok helyzetének érdemi és tényleges rendezésére. Az erdélyi magyar összefogás érdekében felajánlotta, hogy vállalja a közvetítői szerepet. Kijelentette azt is, hogy
Hangsúlyozta, hogy a „lesújtó eredménnyel végződött népszámlálás”, a kivándorlás „fokozott politikai cselekvésre és együttműködésre” kell indítsa a politikai szereplőket. „Nem akarunk Európa migránsaivá válni. Nekünk itt a helyünk Erdélyben!” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarok a szászok sorsára sem akarnak jutni.
Az ukrajnai háború kapcsán kifejtette: előbb-utóbb eljön a tárgyalások ideje, amikor a kárpátaljai magyarok ügye és a többi utódállamban élő magyarok sorsa is terítékre kell kerüljön, és el kell jönnie „a béke idejének” is. „Ezért kell egymással összefognunk, és ezért kell nekünk, valamennyi erdélyi és határon túl élő magyarnak kiállnunk saját megmaradásunkért, jogainkért, önrendelkezésünkért, az autonómiáért” – húzta alá.
Az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos kérdésre elmondta: szándékosan kiépített magyarellenességről van szó, mely leköti a magyarok alkotó energiát, letöri életkedvét, állandó zaklatottságot, létbizonytalanságot idéz elő, és ezáltal a kivándorlást gerjeszti.
– mondta Tőkés László az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciusra utalva, melyet kivándorlási hullám követetett. Hozzátette, bár „már a temetőinkre is kiterjed az orcátlan ellenséges hangulat”, és a román karhatalmi, igazságügyi szervek mossák kezeiket, bírni kell, nem szabad feladni „szálláshelyeinket”.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
1 hozzászólás