Toborozzák a Székely Gárdát

Ekkor született meg benne a Székely Gárda alapításának ötlete. Csibi felvette a kapcsolatot Vona Gáborral, a Magyar Gárda Egyesület elnökével, aki támogatásáról biztosította ugyan, de semmilyen más segítséget nem ígért. Csibi elképzelése szerint a Székely Gárda – önálló jogi szervezetként – partneri kapcsolatban mûködne magyar megfelelõjével. Hasonló lenne a két szervezet tagjainak egyenruhája, a Székely Gárda ugyancsak az árpádsávos zászlót használná, mindezt pedig székely specifikummal szõnék át, beleértve az eskü szövegét is.

A Székely Gárda tagjai a magyar nyelv, a székely nép, a magyar nemzet, a Székelyföld, a magyar haza védelmére esküdnének fel. A szervezet célja elsõsorban a székely nemzettudat erõsítése és a székelység mint önálló nép önrendelkezéshez való jogának biztosítása lenne. Csibi szerint a székelységnek egyetlen esélye van a fennmaradásra: ha a magyartól független, önálló népként határozza meg önmagát. „A nemzetközi jogrend szerint ha népként határozzuk meg magunkat, akkor jogunk van a függetlenséghez. A gyarmatosított nép valamennyi jellemzõjével rendelkezünk, és ennek értelmében jogunk van a külsõ önrendelkezéshez, amire többek között Eva Maria Barki bécsi ügyvédnõ és Csapó I. József, az SZNT alapító tagja is felhívta már a figyelmet – magyarázta lapunknak Csibi Barna. – Mi sajnos megelégszünk a kisebbségi státussal. Az emberek hol az RMDSZ-ben, hol az SZNT-ben akarnak hinni, de ezen túlmenõen senki nem tesz semmit. Fel kell ismernünk jogainkat, különben elvész a székelység\". A gárda mûködésérõl, anyagi háttere biztosításáról Csibinek még nincsenek konkrét, hosszú távú tervei, mivel jelenleg õ az egyedüli kezdeményezõ, a szervezet bejegyeztetéséhez pedig további két tag kell, akik egyelõre nem jelentkeztek. „Ha létrejön a gárda, olyan apró lépésekkel kezdenénk meg mûködésünket, mint például a csíkszeredai honvédek sírjának rendbetétele, sport- és más, a Magyar Gárdáéhoz hasonló tevékenységek\" – nyilatkozta a Krónikának Csibi, hozzátéve: a gárdatagok fizikai és szellemi kiképzésben egyaránt részesülnének. „A hagyományos magyar harcmûvészetet, például a barantát sajátítanák el, és felvennénk a kapcsolatot leszerelt katonákkal is, akik kiképzéseket tartanának a gárdistáknak\" – magyarázta a gárdaalapító. A gárdatagok szellemi képzése a román, a magyar és a nemzetközi jog tanulmányozásából állna, „hogy ismerjék jogaikat, és meg tudják védeni magukat\". Csibi különben nem túl optimista terve sikere kapcsán, szerinte ugyanis a székelyekre nagyfokú érdektelenség jellemzõ. „Máris gúnyolódnak velünk, ahelyett, hogy felfognák, tenni kell valamit, mert idegen elnyomás alatt, gyarmatként élünk, és mindjárt kihalunk\" – fejtette ki Csibi, utalva arra, hogy kezdeményezése kapcsán számos gunyoros kommentár jelent meg a világhálón. A Góbéportál címû internetes portál fórumában például olyan hozzászólásokat olvasni a Székely Gárdáról, miszerint tagjának tudnia kell legalább három székely viccet, kell legyen egy részeges története, székhelyük minden településen a helyi kocsma, illetve: „a Székely Gárdának alapvetõen 3 törvénye van: a nõ nem ember, a sör nem alkohol, s a medve nem játék!\" Ez a hozzáállás Csibi Barna szerint kimeríti a székely identitás rombolásának fogalmát, ez azonban nem tántorítja el attól, hogy „lelkiismerete parancsát követve\" megvalósítsa kezdeményezését.

Megkeresésünkre Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester nem kívánta kommentálni a fiatalember tervét, szerinte az ötlet önmagáért beszél. Csibi Magor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági tagozatának elnöke, a kormánypárt befutóhelyén szereplõ európai parlamenti képviselõjelöltje a Krónikától értesült unokatestvére tervérõl, és szintén elzárkózott a véleménynyilvánítástól.

Sz. Z.

Nemzeti Gárda alakult Csehországban

Nemzeti Gárdát hoztak létre Csehországban is. A szélsõjobboldali Nemzeti Párt az elmúlt vasárnap alakította meg a gárdát Prágában, amikor a párt néhány tucatnyi híve nagygyûlést tartott a Vencel téren Csehszlovákia megalakulásának 89. évfordulója alkalmából. „Ez egy félkatonai szervezett csoport, amely nemcsak gyûléseinken fog szolgálatot teljesíteni, hanem katasztrófák esetén is\" – idézi a párt honlapja Petra Edelmannová pártelnököt. A cseh Nemzeti Gárda elsõ parancsnoka Michal Kubík – aki szintén tagja a párt vezetõségének –, és a gárda létrehozásának az egyik okaként azt jelölte meg, hogy a csehek, morvák és a sziléziaiak többsége egyre inkább fél az „alkalmazkodásra képtelen kisebbségektõl, a bevándorlóktól\", akiket a mai kormányzat úgymond a csehek fölé helyezett.

N. B. I.

Magyar Gárda a „nemzeti önvédelemért\"

A Magyar Gárda – amely saját meghatározása szerint „hagyományõrzõ és kulturális egyesület – a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó, 2007. augusztus 25-én alakult szervezet. Árpádsávos címerrel ékesített fekete-fehér egyenruhája és pártmilíciára emlékeztetõ jellege miatt már hetekkel a megalakulása elõtt is heves vitákat váltott ki. 2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda nevû szervezetet, mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince\" kíván lenni a felállítandó nemzetõrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erõsítésében\" és „rendvédelmi\" feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. A gárda jelszavai: Hit, erõ, akarat.

Für Lajos volt honvédelmi miniszter közremûködésével augusztus 25-én avatták fel a gárda elsõ 56 tagját a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala elõtti téren. Az avatáson felsorakozott a második világháborús magyar katonaruhát és árpádsávos, közepén rovásírásos H betût ábrázoló, a nyilasokéhoz hasonló karszalagot viselõ Nemzeti Õrsereg nevû szervezet harminc tagja is, akik „bajtársi szövetségre\" léptek a gárdával. A Fõvárosi Fõügyészség szerint a Magyar Gárda törvénytelenül mûködik, mert bizonyos meghirdetett céljai, amilyen a katasztrófa- és rendvédelmi feladatok ellátása, nem szerepel az alapszabályzatában. Ha a szervezet nem tesz eleget a felszólításnak, hogy alapszabályával összhangban mûködjön, az ügyészség kérheti a feloszlatását. A Magyar Gárda vezetõsége az alapszabály módosítását jelentette be, és felfüggesztette, de az alapító nyilatkozatból nem törölte a kifogásolt részeket, köztük a katonai jellegû mûködés lehetõségére utaló kitételeket a nemzeti önvédelemrõl és a Nemzetõrségrõl.

B. L.