
A szellemi fogyatékkal élők számára könnyebbé válik a szerződések megkötése, bankhitelek felvétele
Fotó: Pixabay.com
A szellemi fogyatékkal élők hathatósabb védelmét szavatolja egy nemrég hatályba lépett jogszabály. Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, a törvénynek köszönhetően zökkenőmentesebbé válhat a fogyatékkal élők élete, azonban a megvalósításhoz még sok minden szükséges.
2022. június 20., 10:092022. június 20., 10:09
Az értelmi és pszichoszociális fogyatékkal élők nagyobb mértékű védelmét szavatoló jogszabály lépett életbe, amely egyúttal kiigazítja a korábbi törvényben tetten érhető alkotmányellenességet is. A 140/2022-es törvényt kihirdette az államfő, megjelent a Hivatalos Közlönyben, ám egyelőre zavart okoz, hogy még nem készült el az alkalmazási módszertana.
Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, a törvény 90 napos határidőt szab meg a módszertan kidolgozására, ebből még hátravan 60. Amíg nem készül el a metodológia, a legtöbb napirenden levő ügyet leállították a törvényszékeken, ez pedig átmenetileg összevisszaságot eredményez. Az irány jó, remélhetőleg a megvalósításban sem lesznek majd akadályok – összegezte az államtitkár.
Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a korábbi jogszabály azon cikkelyét, miszerint ha egy személynek nincs megfelelő ítélőképessége, hogy saját érdekeiről gondoskodjon a körülmények vagy értelmi sérültsége miatt, akkor törvényszéki felügyelet alá kell helyezni.
Az új jogszabály új védelmi mechanizmusokat vezet be, a jogi tanácsadás és a speciális gyámság fogalmát is beemeli a rendszerbe. A gyakorlatban ez többek között azt jelenti, hogy a fogyatékkal élő megházasodhat, vagy bankhitelt is igényelhet, bizonyos fokú felügyelet alatt.
– fejtette ki Makkai Péter.
Hozzátette, a korábbi jogszabály értelmében nem voltak átmenetek, vagy volt döntőképessége a fogyatékkal élőnek, vagy nem. Ez utóbbi helyzetben minden esetben a kinevezett gyám vagy felelős döntött az illető személy helyett. Az új törvény átmeneti lehetőségeket is szavatol, tehát bizonyos helyzetekben dönthet a fogyatékkal élő, bizonyos esetekben szüksége lehet tanácsadóra, ami még nem jelent teljes gyámság alá helyezést.
Külön minden esetet megvizsgálnak, és a legmegfelelőbb besorolásba helyezik az illetőt.
Makkai Péter elmondta, korábban születtek furcsa megoldások: ha a gyámságot nem vállalta senki, egyszerűen kinevezték a gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjét, vagy az adott település polgármesterét, az új jogszabály szerint viszont különböző helyzetekben szakmailag képzett gyám vállalja a fogyatékkal élő képviseletét.
Az államtitkár az Írisz Ház, a Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élő fiatalok számára épült fejlesztő és munkaterápiás központjának korábbi vezetőjeként szerzett tapasztalataiból kiindulva úgy értékeli, a törvényre szükség volt, hiszen
De akár egy szociális juttatás esetén is szerződést kellett kötni, azt sem minden esetben írhatta alá a kedvezményezett, mert korlátozó volt a korábbi törvény.
„Előrelépés lesz, ha a módszertan alapján sikerül egy jó gyakorlatot elindítani. A buktatója az lehet, hogy fel kell álljanak a szakértői bizottságok, meg kell találni a képzett gyámokat, akik a fogyatékkal élő mellett állnak, és egyénileg mindenki esetében meg tudják határozni, mekkora mozgástere, döntési szabadsága lehet” – részletezte az államtitkár.
„Nem lesz zökkenőmentes a kivitelezés, ám reménykedünk, hogy sikerül egy jól követhető gyakorlatot megvalósítani” – szögezte le Makkai Péter.

Közösen kell megoldásokat találni a fogyatékkal élők széles körű támogatására, foglalkoztatásukat elő kell segíteni. A munkaadóknak rugalmasaknak, empatikusaknak kell lenniük – mondta el a Krónikának Makkai Péter munkaügyi államtitkár.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
szóljon hozzá!