A szellemi fogyatékkal élők számára könnyebbé válik a szerződések megkötése, bankhitelek felvétele
Fotó: Pixabay.com
A szellemi fogyatékkal élők hathatósabb védelmét szavatolja egy nemrég hatályba lépett jogszabály. Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, a törvénynek köszönhetően zökkenőmentesebbé válhat a fogyatékkal élők élete, azonban a megvalósításhoz még sok minden szükséges.
2022. június 20., 10:092022. június 20., 10:09
Az értelmi és pszichoszociális fogyatékkal élők nagyobb mértékű védelmét szavatoló jogszabály lépett életbe, amely egyúttal kiigazítja a korábbi törvényben tetten érhető alkotmányellenességet is. A 140/2022-es törvényt kihirdette az államfő, megjelent a Hivatalos Közlönyben, ám egyelőre zavart okoz, hogy még nem készült el az alkalmazási módszertana.
Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, a törvény 90 napos határidőt szab meg a módszertan kidolgozására, ebből még hátravan 60. Amíg nem készül el a metodológia, a legtöbb napirenden levő ügyet leállították a törvényszékeken, ez pedig átmenetileg összevisszaságot eredményez. Az irány jó, remélhetőleg a megvalósításban sem lesznek majd akadályok – összegezte az államtitkár.
Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a korábbi jogszabály azon cikkelyét, miszerint ha egy személynek nincs megfelelő ítélőképessége, hogy saját érdekeiről gondoskodjon a körülmények vagy értelmi sérültsége miatt, akkor törvényszéki felügyelet alá kell helyezni.
Az új jogszabály új védelmi mechanizmusokat vezet be, a jogi tanácsadás és a speciális gyámság fogalmát is beemeli a rendszerbe. A gyakorlatban ez többek között azt jelenti, hogy a fogyatékkal élő megházasodhat, vagy bankhitelt is igényelhet, bizonyos fokú felügyelet alatt.
– fejtette ki Makkai Péter.
Hozzátette, a korábbi jogszabály értelmében nem voltak átmenetek, vagy volt döntőképessége a fogyatékkal élőnek, vagy nem. Ez utóbbi helyzetben minden esetben a kinevezett gyám vagy felelős döntött az illető személy helyett. Az új törvény átmeneti lehetőségeket is szavatol, tehát bizonyos helyzetekben dönthet a fogyatékkal élő, bizonyos esetekben szüksége lehet tanácsadóra, ami még nem jelent teljes gyámság alá helyezést.
Külön minden esetet megvizsgálnak, és a legmegfelelőbb besorolásba helyezik az illetőt.
Makkai Péter elmondta, korábban születtek furcsa megoldások: ha a gyámságot nem vállalta senki, egyszerűen kinevezték a gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjét, vagy az adott település polgármesterét, az új jogszabály szerint viszont különböző helyzetekben szakmailag képzett gyám vállalja a fogyatékkal élő képviseletét.
Az államtitkár az Írisz Ház, a Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élő fiatalok számára épült fejlesztő és munkaterápiás központjának korábbi vezetőjeként szerzett tapasztalataiból kiindulva úgy értékeli, a törvényre szükség volt, hiszen
De akár egy szociális juttatás esetén is szerződést kellett kötni, azt sem minden esetben írhatta alá a kedvezményezett, mert korlátozó volt a korábbi törvény.
„Előrelépés lesz, ha a módszertan alapján sikerül egy jó gyakorlatot elindítani. A buktatója az lehet, hogy fel kell álljanak a szakértői bizottságok, meg kell találni a képzett gyámokat, akik a fogyatékkal élő mellett állnak, és egyénileg mindenki esetében meg tudják határozni, mekkora mozgástere, döntési szabadsága lehet” – részletezte az államtitkár.
„Nem lesz zökkenőmentes a kivitelezés, ám reménykedünk, hogy sikerül egy jól követhető gyakorlatot megvalósítani” – szögezte le Makkai Péter.
Közösen kell megoldásokat találni a fogyatékkal élők széles körű támogatására, foglalkoztatásukat elő kell segíteni. A munkaadóknak rugalmasaknak, empatikusaknak kell lenniük – mondta el a Krónikának Makkai Péter munkaügyi államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!