A szellemi fogyatékkal élők számára könnyebbé válik a szerződések megkötése, bankhitelek felvétele
Fotó: Pixabay.com
A szellemi fogyatékkal élők hathatósabb védelmét szavatolja egy nemrég hatályba lépett jogszabály. Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, a törvénynek köszönhetően zökkenőmentesebbé válhat a fogyatékkal élők élete, azonban a megvalósításhoz még sok minden szükséges.
2022. június 20., 10:092022. június 20., 10:09
Az értelmi és pszichoszociális fogyatékkal élők nagyobb mértékű védelmét szavatoló jogszabály lépett életbe, amely egyúttal kiigazítja a korábbi törvényben tetten érhető alkotmányellenességet is. A 140/2022-es törvényt kihirdette az államfő, megjelent a Hivatalos Közlönyben, ám egyelőre zavart okoz, hogy még nem készült el az alkalmazási módszertana.
Makkai Péter, a munkaügyi minisztérium államtitkára lapunknak elmondta, a törvény 90 napos határidőt szab meg a módszertan kidolgozására, ebből még hátravan 60. Amíg nem készül el a metodológia, a legtöbb napirenden levő ügyet leállították a törvényszékeken, ez pedig átmenetileg összevisszaságot eredményez. Az irány jó, remélhetőleg a megvalósításban sem lesznek majd akadályok – összegezte az államtitkár.
Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a korábbi jogszabály azon cikkelyét, miszerint ha egy személynek nincs megfelelő ítélőképessége, hogy saját érdekeiről gondoskodjon a körülmények vagy értelmi sérültsége miatt, akkor törvényszéki felügyelet alá kell helyezni.
Az új jogszabály új védelmi mechanizmusokat vezet be, a jogi tanácsadás és a speciális gyámság fogalmát is beemeli a rendszerbe. A gyakorlatban ez többek között azt jelenti, hogy a fogyatékkal élő megházasodhat, vagy bankhitelt is igényelhet, bizonyos fokú felügyelet alatt.
– fejtette ki Makkai Péter.
Hozzátette, a korábbi jogszabály értelmében nem voltak átmenetek, vagy volt döntőképessége a fogyatékkal élőnek, vagy nem. Ez utóbbi helyzetben minden esetben a kinevezett gyám vagy felelős döntött az illető személy helyett. Az új törvény átmeneti lehetőségeket is szavatol, tehát bizonyos helyzetekben dönthet a fogyatékkal élő, bizonyos esetekben szüksége lehet tanácsadóra, ami még nem jelent teljes gyámság alá helyezést.
Külön minden esetet megvizsgálnak, és a legmegfelelőbb besorolásba helyezik az illetőt.
Makkai Péter elmondta, korábban születtek furcsa megoldások: ha a gyámságot nem vállalta senki, egyszerűen kinevezték a gyermekvédelmi igazgatóság vezetőjét, vagy az adott település polgármesterét, az új jogszabály szerint viszont különböző helyzetekben szakmailag képzett gyám vállalja a fogyatékkal élő képviseletét.
Az államtitkár az Írisz Ház, a Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élő fiatalok számára épült fejlesztő és munkaterápiás központjának korábbi vezetőjeként szerzett tapasztalataiból kiindulva úgy értékeli, a törvényre szükség volt, hiszen
De akár egy szociális juttatás esetén is szerződést kellett kötni, azt sem minden esetben írhatta alá a kedvezményezett, mert korlátozó volt a korábbi törvény.
„Előrelépés lesz, ha a módszertan alapján sikerül egy jó gyakorlatot elindítani. A buktatója az lehet, hogy fel kell álljanak a szakértői bizottságok, meg kell találni a képzett gyámokat, akik a fogyatékkal élő mellett állnak, és egyénileg mindenki esetében meg tudják határozni, mekkora mozgástere, döntési szabadsága lehet” – részletezte az államtitkár.
„Nem lesz zökkenőmentes a kivitelezés, ám reménykedünk, hogy sikerül egy jól követhető gyakorlatot megvalósítani” – szögezte le Makkai Péter.
Közösen kell megoldásokat találni a fogyatékkal élők széles körű támogatására, foglalkoztatásukat elő kell segíteni. A munkaadóknak rugalmasaknak, empatikusaknak kell lenniük – mondta el a Krónikának Makkai Péter munkaügyi államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!