Több módszert is alkalmaznak az egyetemek a plagizálás kiszűrésére

Ugyanakkor a Krónika által megkeresett egyetemi tanárok szerint hatalmas felelősség terheli a vezetőtanárt is, akinek behatóan ismernie kell a vizsgált témát, s lépésről lépésre követnie kell a munkafolyamatot, hogy véletlenül se ékeskedhessen senki idegen tollakkal.

BBTE: a bizottság is felelősséggel tartozik

A plagizálás elkerülésében a legfontosabb a folyamatos irányítás, hogy a téma feladásától kezdve egészen a dolgozat következtetéseinek megfogalmazásáig végigkövessük a vizsgamunkát – jelentette ki a Krónika megkeresésre Egyed Emese, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének tanára. Hozzáfűzte: fontos, hogy az irányító tanárok ne egy kész dolgozattal szembesüljenek, mert akkor nehezebb kiszűrni a másolást.

Ugyanakkor – mutatott rá – a diákoknak megtanítják az elvárt idézési technikát, ez is csökkenti a plágium lehetőségét. Mint részletezte, a tanárok elolvassák egymás irányítottjainak is a dolgozatát, amellyel még tovább nő az esélye annak, hogy kiszűrjék az idegen tollakkal ékeskedőket. Az sem elhanyagolható téma, hogy a tanárok ismerik a feldolgozandó témákat, ám az internetet is használják a források ellenőrzésére.

Egyed Emese azt vallja, nemcsak a vezetőtanárok, hanem a teljes elbírálóbizottság felelőssége, ha plágium történt. „A bizottság valamennyi tagjának el kell olvasnia a dolgozatot, a védés jegyzőkönyvében ugyanis az ő aláírásuk is szerepel, milyen egyetem az, ahol olyan bizottságot állítanak össze, hogy előfordulhat az ilyesmi? – fogalmazott Egyed Emese, aki szerint megtörténhet, hogy egyik-másik bizottsági tag nem olvas idegen nyelven, s így nem veszi észre azt, ha valaki forrásmegjelölés nélkül vesz át  teljes szövegrészeket más munkájából.

Sapientia: a tanár is felelős

„Az általam vezetett diákoktól azt kérem, hogy először írják le, milyen eredmények születtek az adott tudományágban, és aztán tisztázzák, hogy mi az, amit ők tettek hozzá a dologhoz, ugyanakkor szoftvereket is használok a plagizálás kiszűrésére, bár ezek nem mindig megbízhatóak” – válaszolta kérdésünkre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, aki szerint egy korrekt dolgozat úgy kezdődik, hogy a bevezetőben leírja az addig elért tudományos eredményeket, és azt, hogy mi az, amit a szerző tett hozzá.

Mint részletezte: egy felkészült szakember már első ránézésre látja, ha másolt a diák. Hozzátette, vannak olyan tudományterületek – szerinte például a mérnöki szakok ilyenek –, ahol nagyon könnyű nyomon követni a diákok munkáját, hiszen minden gyakorlati munka, elvégzett kísérlet egyedi. A Sapientia rektora szerint olyan nincs, hogy ne lássák a témavezető tanárok, ha valami nincs rendben.

Hozzáfűzte: a plágiumot ellenőrző szoftverekkel ugyanakkor szerinte az a baj, hogy azokat be lehet csapni azzal, ha nem szó szerint másolnak ki valamit, hanem jól átírják, ezt ugyanis nem tudják kiszűrni a szoftverek. Dávid László szerint egyébként egyértelműen a témavezető tanár, doktori dolgozat esetében a témavezető és az opponens közös felelőssége, hogy ne fordulhasson elő plágium a vizsgadolgozatokban. „Nem tehetik meg, hogy ködösítsenek, vagy azzal takarózzanak, hogy nem ismerték a dolgozatot” – szögezte le Dávid László.

PKE: szigorú figyelem

Nagyon komolyan veszik az esetleges plágiumügyek ellenőrzését a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen is. János-Szatmári Szabolcs rektor a Krónikának elmondta: nemcsak az államvizsga-dolgozatokban, hanem bármilyen dolgozatban fellelt másolt anyag ugyanolyan büntetést von maga után, mint a puskázás: a vizsgáról való kizárást. Ha valakit azon kapnának, hogy lopott anyagot épít be a záródolgozatába, biztosan nem engednék államvizsgázni, de a hivatalos eljárás szerint akár el is bocsáthatják az egyetemről.

„A hallgatónak saját felelősségre kiállított nyilatkozatot kell aláírnia, amiben vállalja, hogy a dolgozatban felhasznált összes forrást és egyéb dokumentációt szakszerűen lehivatkozza, és amit saját kutatómunkaként mutat be benne, az valóban az is” – fogalmazott a rektor. Mint elmagyarázta, a PKE évfolyamai nem olyan népesek, mint egy állami egyetemé, így egy vezetőtanárra nem jut túl sok államvizsgázó, s emiatt komolyan figyelni tud minden végzősére.

A rektor ugyanakkor arról is beszélt, hogy több olyan internetes keresőmotor is van, amellyel épp a tudományos munkákban tudnak rákeresni egyes szövegrészekre a tanárok, ha pedig on-line nem elérhető forrásokról lenne szó, a rektor bízik benne, hogy az oktató azt is megismeri. Másfelől épp a nem túl nagy diáklétszám miatt a tanárok általában ismerik a hallgatók képességeit, stílusát, így valószínűleg meg tudják állapítani, hogy a dolgozat melyik része eredeti, és melyik nem.