
Kedvezőtlen demográfiai tendenciára világítanak rá a nagyváradi városháza adatai
Fotó: Facebook/Florin Birta
Több mint kétszer annyian hunytak el 2021-ben Nagyváradon, mint az előző években, és mindez egyértelműen a koronavírus-járványnak tudható be – hangzott el az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőinek csütörtöki sajtótájékoztatóján.
2022. január 20., 22:512022. január 20., 22:51
2022. január 20., 23:072022. január 20., 23:07
A nagyváradi sajtóeseményen Zatykó Gyula, az alakulat országos alelnöke elmondta: az elmúlt években rendszeresen kikérik az előző évek demográfiai adatsorait, melyek – a magyarság szempontjából – megfogalmazása szerint nem sok örömre adnak okot. A Florin Birta váradi polgármester tanácsadójaként is tevékenykedő politikus közölte, az elhalálozási számokból látszik, hogy a 2021-ben tomboló koronavírus-járvány „háborús állapotokra jellemző” számokat eredményezett.
„Ugyanakkor a születésszámok is sötét jövőt jeleznek, hiszen míg tíz évvel ezelőtt hozzávetőlegesen 1800 gyermek született Nagyváradon – magyarok és románok összesen –, addig ez a szám 2021-re 1230-ra apadt” – ismertette az adatokat Zatykó Gyula.
A sajtótájékoztatón elhangzott: Nagyvárad összlakossága – csupán az elhalálozások és a születések különbözete miatt – 2021-ben 3800 fővel csökkent, s ez a számadat nem foglalja magába a be- és elvándorlás miatt keletkező, egyébként szintén a város lakosságának csökkenését előidéző számokat.
„Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a születésszámok magyar tekintetben bár alacsonyak Nagyváradon, hosszú ideje stagnálnak: átlagosan évi 120-150 magyar újszülöttet anyakönyveznek Szent László király városában. Mivel a 90-es évek elvándorlási hullámai épp a gyermekvállalás előtt álló korosztályokat érintették súlyosan, ezért Nagyváradon jelenleg fele annyi magyar gyermek születik, mint amennyi indokolt lenne egy ekkora közösség esetében” – mutatott rá Zatykó Gyula.
Csomortányi István, az EMNP elnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón úgy vélekedett: összességében megállapítható, hogy miközben a magyar születésszám többé-kevésbé igen alacsony szinten stagnál, a teljes nagyváradi születésszám folyamatosan csökken (az elmúlt tíz év során több mint 30 százalékkal). A politikus szerint a nagyváradi közép- és hosszútávú oktatási stratégia kialakításához elengedhetetlen ezen demográfiai adatok pontos ismerete, az EMNP helyi szervezete pedig épp ezért vállalta magára a számsorok elemzését és kiértékelését.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
szóljon hozzá!