
Hetvenöt orvos és százhatvan asszisztens továbbképzésével szeretnének javítani a műtétre szoruló hazai gyermekek sorsán a marosvásárhelyi szívkórház szakemberei. A helyi egyetem pályázata révén egy 22 millió lejes uniós támogatást nyertek el a nyolc hónapig tartó képzésre.
2015. március 09., 19:242015. március 09., 19:24
Romániában évente mintegy ezer csecsemő születik szívproblémákkal, közülük 800–900-on csak sebészeti beavatkozással lehet segíteni. Komoly problémát jelent mind a szülők, mind az egészségügyi rendszer számára, hogy jelenleg csak a marosvásárhelyi szívkórház mindössze nyolcágyas gyermekrészlegén végeznek szívműtétet.
„Tavaly 250 műtétre kaptunk pénzt és engedélyt, reményeink szerint idén legalább 350–400 esetben tudunk beavatkozni” – vázolta a helyzetet Horaţiu Suciu, a szívkórház vezetője. A fiatal, de komoly szakmai tekintélynek örvendő professzor szerint jó lenne növelni a vásárhelyi létesítmény kapacitását és költségvetését. A hosszú távú megoldás viszont az lenne, ha a többi egyetemi központban is elkezdődne a gyermekszívek mentése.
Sokat elárul a jelenlegi helyzetről, hogy hétfő délután egy kéthetes călăraşi-i csöppséget operáltak a marosvásárhelyi orvosok, miután az egyik bukaresti kórházból kiengedték a gyermeket. „Mi egynapos babát is műtöttünk már, sőt olyan súlyos szívgonddal világra jött koraszülöttnek is megmentettük az életét, aki még inkubátorban volt” – árulta el lapunknak Brânzaniuc Klára, a szívkórház menedzsere.
Kérdésünkre, hogy mi történik azokkal a gyermekekkel, akik nem férnek be a 250-es, de még a 400-as keretbe sem, a szakemberek elmondták, számukra a külföldi műtét lehetősége marad, amelyet az egészségbiztosítási pénztár elszámol. „De nem ez a megoldás, hisz Nyugaton sokkal többe kerül a beavatkozás. Ez nem jó a szülőnek sem, nem jó a romániai adófizetőknek sem, hisz az ő zsebükből vándorol a külföldi kórházak kasszájába a pénz” – fejtette ki Horaţiu Suciu.
A szívsebész egy másik gondra is felhívta a figyelmet: azokra a visszaélésekre, amelyeket az európai uniós tagság által biztosított külföldi kezelési procedúra lehetővé tesz. Mint mondta, manapság azok is jó nevű nyugat-európai kórházakban próbálják kezeltetni gyermekeiket, akiknek csemetéin itthon is lehetne segíteni.
„A gyermekszívsebészetben mindig is hangadó volt Marosvásárhely. A hagyomány és a kórház felszereltsége kötelez. De mi azt szeretnénk, ha mások is tanulnának, hogy idővel olyan városokban is műteni lehessen, mint például Bukarest, Temesvár vagy Jászvásár” – mondja Leonard Azamfirei.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora – a szívkórház vezetőivel karöltve – éppen ezért pályázott egy nyolc hónapos továbbképzés megszervezésére, amelyre március 11-étől 75 orvos és 160 asszisztens jelentkezhet. A Versenyképesség a gyermekek szívéért elnevezésű projekttel a vásárhelyi egyetem és két partnere, a szívkórház, illetve a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem 22 millió lejes uniós pályázatot nyert.
A pénteken kezdődő képzés jelentős részét a szívkórház szakemberei tartják, de a résztvevők számíthatnak a müncheni, prágai és zágrábi szívkórházakból érkező specialisták kurzusaira is. Felmerült a kérdés, hogy egy ilyen alapos képzés után a résztvevők hol szeretnék kamatoztatni tudásukat: Romániában vagy külföldön.
Horaţiu Suciu kórházvezető úgy véli, ha Vásárhelyen kívül más hazai egyetemi központokban is lehetőségük nyílik a szakembereknek, akkor biztos nem távoznak az országból. Ugyanis a székelyföldi szívkórház nem küszködik a más nagyvárosokban már-már állandósuló személyzeti gonddal. „Amint a szaktárca újjálétesítette az előző kormány által megszüntetett marosvásárhelyi szívkórházat, az eltávozott személyzet nagy része visszatért hozzánk” – állítja büszkén Horaţiu Suciu.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!