
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Minden ötödik, Európai Unión kívülről alkalmazott külföldi vendégmunkás alig foglalja el új aradi állását, máris megpróbál átszökni a magyar–román határon – közölték a megyei bevándorlási hivatal képviselői.
2024. február 27., 19:412024. február 27., 19:41
Ciprian-Dănuţ Blidar intézményvezető az Agerpres hírügynökség szerint úgy fogalmazott, becslése szerint a külföldről hivatalosan importált munkaerő 20 százaléka „elvész”, mert a dolgozók nyugati országok felé veszik az irányt. A hivatal statisztikái arról tanúskodnak, hogy a megyében működő vállalkozások 2023-ban 3561 kérvényt nyújtottak be EU-n kívüli országokból érkező munkaerő toborzására, ezekből 2344-et hagytak jóvá. Az elutasított iratcsomók vagy nem voltak szabályszerűen összeállítva, vagy az illegális migráció szempontjából „magas kockázatúnak” lettek besorolva.
A főfelügyelő kijelentette: sok olyan vendégmunkást lekapcsoltak a zöldhatáron, akik korábban elhagyták munkaadójukat. Ezt egyébként jelenteniük kell a cégvezetőknek: akik nem teszik meg az előírt 10 napon belül, 1000 és 3000 lej közötti pénzbírságot kaphatnak. „Időnként képzéseket tartunk a munkaadóknak, amelyeken tájékoztatjuk őket kötelezettségeikről és a kockázatokról, de végül nekik kell bevállalniuk ezeket” – nyilatkozta Ciprian-Dănuţ Blidar.
Az adatok szerint a legtöbb vendégmunkás szakképzetlenül érkezik Aradra Srí Lankából, Nepálból, Indiából, Marokkóból és Bangladesből. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) tavaly arról tájékoztatott, hogy
Marinel Henteş intézményvezető szerint a cégek egyre inkább importtal próbálják ellensúlyozni a helyi munkaerőhiányt. Miközben egy-két évvel ezelőtt hetente két-három ilyen kérelmet regisztráltak náluk, manapság naponta 7-10 kérvényt továbbítanak az országos idegenrendészeti főigazgatósághoz. Henteş is megerősítette: sokan azért érkeznek, mert közelebb kerülnek a csábító Nyugathoz.
„Arad megye vonzó az EU-n kívüliek számára, mert nagyon közel van a határhoz, 15-20 perc alatt a schengeni övezetbe lehet jutni. Sok munkaadó arra panaszkodik, hogy az import munkaerő ingatag, a dolgozók nagy része az első adandó alkalommal lelép Nyugat felé, jobb fizetés reményében” – jelentette ki az AJOFM igazgatója.
egyre nagyobb a munkaerőhiány, ezért egyre több EU-n kívüli dolgozót kérnek-engedélyeznek a térségben, de mintegy 20 százalékuk eltűnik, megszökik, azaz hiába hozatják egyötödüket, csak az illegális migráció nő, amit közben vissza kell szorítani.
Az országos határrendészeti főfelügyelőség (IGPF) vezetője a napokban maga is úgy fogalmazott, egyre intenzívebb a Romániában dolgozó vendégmunkások nyugatra irányuló illegális migrációja, azaz olyan személyek próbálkoznak törvénytelen határátlépéssel, akik legálisan, munkavállalási vízummal léptek be az országba. Pontos adatokkal azonban erről nem szolgált Cornel-Laurian Stoica. Azt viszont közölte, hogy tavaly közel 19 ezer személyt tartóztattak fel az ország határain, 16 százalékkal többet, mint 2022-ben, és közülük mintegy 12 ezren Romániából próbáltak kijutni. Ez az utóbbi szám 93 százalékkal nagyobb az előző évben jegyzettnél.
Amint arról beszámoltunk, tavaly év végén hivatalosan 75 ezer Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában – közölte január végén az Economica.net gazdasági portál a bevándorlásügyi felügyelőség (IGI) adatai alapján. 2022 decemberében 52 ezer vendégmunkás dolgozott Romániában, egy év alatt tehát 23 ezerrel nőtt a számuk.
Az idegenrendészet nyilvántartása szerint a legnépesebb, több mint 15 ezres kontingens Bukarestben dolgozik, majd a főváros vonzáskörzetének számító Ilfov és a tengerparti Konstanca megye következik 7800, illetve 6100 vendégmunkással.

Tavaly év végén 75 ezer Európai Unión kívüli vendégmunkás dolgozott Romániában – közölte az Economica.net gazdasági portál a Bevándorlásügyi Felügyelőség (IGI) adatai alapján.
A számok persze a valóságban mások lehetnek, folyamatosan változnak-ingadoznak. Tavaly nyáron arról számoltunk be, több ezer vendégmunkás dolgozott Arad megyében – csak a Srí Lankából érkezettek számát 3000-re becsülték –, de a térségben így is nagy a munkaerőhiány, ezért a hatóságok az ázsiai munkaerő további, tömeges importálásával „fognák meg” az újabb befektetőket. Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök azt sem bánná, ha a sok ázsiai vendégmunkás átrajzolná a térség etnikai térképét.

Több ezer vendégmunkás dolgozik jelenleg Arad megyében, de a térségben így is nagy a munkaerőhiány, ezért a hatóságok az ázsiai munkaerő további, tömeges importálásával „fognák meg” az újabb befektetőket.
„Ez bizonyos értelemben Arad nemzetköziesítését jelenti, a megye etnikai képének megváltozását. Felelősségem teljes tudatában mondom, jelenleg változatos a megye nemzetiségi képe, olyan etnikai csoportokkal, amelyek két-három éve még nem képviseltették magukat – szögezte le a megyei tanács elnöke. – Szorgos emberek, aki elhagyták otthonukat, hogy dolgozzanak, innen segítsék családjukat. Nem kell tartani tőlük, ahogy a nyugatiaknak sem kell emigrált honfitársainktól.”
Mint ismeretes, az idei évre a bukaresti kormány ismét 100 ezer munkavállalási engedély kibocsátását hagyta jóvá EU-n kívüli állampolgárok számára, akárcsak 2022-ben és 2023-ban.

További 100 000 külföldi vendégmunkás számára teszi lehetővé a romániai munkavállalást jövőre a kormány – számolt be a sajtónak a Ciolacu-kabinet pénteki ülése után Mihai Constantin.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!