Tízezerrel csökkent a magyarok száma Kolozsváron

„Tudomásul kell vennünk, hogy öregek vagyunk, és az elmúlt kilenc évben 36 ezer személy távozott közülünk, jelentősebb részük magyar” – értékelte a Krónikának a polgármesteri hivatal által ismertetett adatokat László Attila alpolgármester. Ezeket egyébként a statisztikai hivatalnak is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hivatalossá váljanak.

„Engem az lep meg, hogy ötezren nem nyilatkoztak nemzetiségükről, sem vallásukról, bár ha valamennyien magyarok lennének is a nem nyilatkozók, akkor is csak 17,6 százalékos lenne a magyarság aránya” – mondta lapunknak László Attila. Kérdésünkre, a csökkenésnek lehetnek-e káros következményei a magyarság érdekérvényesítő képességére, kifejtette: „Továbbra is a második legnagyobb magyar közösség vagyunk az országban, és képesek leszünk arra, hogy nélkülünk ne lehessen döntést hozni Kolozsváron. Csak rajtunk múlik.”

Csökkenés várható Vásárhelyen és Váradon is

Marosvásárhelyen mindmáig nincsenek végleges adatok a 2011-es népszámlálásról, a statisztikai hivatal legutóbb február első felére ígért részeredményeket. Az viszont már biztos, hogy az utóbbi tíz évben a lakosság száma újabb húszezerrel csökkent, így a valamikor 160 ezer fős város 131 753 lakosúra zsugorodott. Csegzi Sándor alpolgármester a Krónikának elmondta, tudomása szerint a magyarság aránya valahol 45 százalék körül mozog. „Az enyhe csökkenés főként az elhalálozásoknak és részben az elvándorlásnak tulajdonítható. Őszintén szólva, én ennél rosszabbra számítottam” – mondta az elöljáró.

Bár végleges adatok Nagyváradon sincsenek, már tudni lehet, hogy a lakosság és azon belül a magyarság aránya is jócskán lecsökkent 2002 óta – mondta el lapunknak Delorean Gyula önkormányzati képviselő. Míg a legutóbbi népszámláláskor mintegy 206 ezren éltek a megyeszékhelyen, mára ez a szám alig éri el a 185 ezret. A magyar lakosság száma és aránya is drasztikusan csökkent: míg korábban meghaladta a 27 százalékot, mára már a 24-et is alig éri el.

Szatmárnémeti lakossága is jelentősen csökkent az elmúlt tíz évben, a magyarság aránya azonban nem változott számottevően – mondta lapunknak Ilyés Gyula polgármester. Az elöljáró szerint hivatalos adatokat még nem kaptak, így csak az előzetes eredmények alapján tudott nyilatkozni. Mint elmondta, 112 ezerről 95 ezerre apadt a megyeszékhely lélekszáma, és tudomása szerint a magyarság részaránya körülbelül 38 százalékos maradt.

Elgondolkodtató a „titkolózók” száma

„Ez az eredmény nem jó, visszaigazolja, hogy többet kell foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, és végiggondolni a nagyvárosi szórvány problémáját” – értékelte a Krónika kérdésére a kolozsvári eredményt Székely István, az RMDSZ népszámlálásért felelős főtitkárhelyettese. A politológus szerint elgondolkodtató adat, hogy a kincses városban 5018 személy (a megkérdezettek 1,63 százaléka) nem nevezte meg nemzetiségi hovatartozását, és attól tartanak, hogy ezek nagy része magyar. Ez az adat ugyanis többszöröse a más nagyvárosokban mértnek, mondta Székely István. Emlékeztetett, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon zavart okozott, hogy rosszul tájékoztatták a kérdezőbiztosokat a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdések kapcsán.

A visszajelzések szerint sok helyen átugrották ezeket a kérdéseket, tehát a mezők üresen maradtak, és nem lehet megbecsülni, hogy kódoláskor mennyi esetben írták be azt, hogy nem nyilatkozott az illető, vagy jelölték román nemzetiségűként. „Élhetünk a gyanúval, hogy többről van szó, mint titkolózásról a megkérdezettek részéről” – mondta Székely István, hozzátéve, hogy a módszertan nem teszi lehetővé ezeknek az adatoknak az ellenőrzését. A szakember rámutatott, a 2011-es cenzus kolozsvári adatai több demográfiai tényező eredményei, a természetes népmozgás, a migráció, az asszimiláció és a szuburbanizáció, azaz a peremtelepülésekre való kiköltözés egyaránt közrejátszottak, azonban nem tudni, hogy ezek milyen arányban képviseltetik magukat. Mint mondta, ez további kutatásokat igényel, amelyekre a jövőben különböző kutatóintézetek bevonásával sort is kerítenek majd. Emlékeztetett, hogy az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén elfogadott szórványstratégiában Kolozsvár kísérleti terepként szerepel, itt kívánják feltárni a nagyvárosi szórványra jellemző típusproblémákat.

Nem volt reális a 20 százalék

Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa elmondta, demográfusként számított arra, hogy csökkenni fog a magyarság aránya a kincses városban, de nem gondolta, hogy ilyen nagy arányban. A szakember a Krónika kérdésére kifejtette: demográfusként nem tartotta realitásnak a népszámlálási kampány során emlegetett 20 százalékos arányt, azonban ezzel jól lehetett mozgósítani. Rámutatott, Kolozsváron a magyarság korszerkezete kedvezőtlenebb, mint a többségi lakosságé, és az asszimilációs veszteség is jelentős, hiszen az eddigi adataik szerint a vegyesházasságból született gyerekeknek csupán az egynegyede lesz magyar nemzetiségű. A szociológus ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kolozsvári népességcsökkenés, arányvesztés nem általánosítható egész Erdélyre, mint mondta, eddigi információik szerint a Székelyföldön kívül a Partiumban is jók, az előző cenzus eredményeihez képest alig változtak a magyarság mutatói.

A kincses városban egyébként a polgármesteri hivatal önszorgalomból összesítette a népszámlálási adatokat, mondta lapunknak Székely István, hiszen a módszertan szerint ez a statisztikai hivatal dolga, ezért is nem tekinthetők hivatalosnak a kolozsvári eredmények. A szakember szerint ezzel magyarázható az is, hogy más nagyvárosokban nem ismertették a népszámlálási adatokat, ugyanis az említett intézményre várnak. n Krónika