
Fotó: Boda L. Gergely
Több kétnyelvű utcanévtábla is kikerült a napokban Marosvásárhelyen. Amint arról korábban írtunk, a Kétnyelvű utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil érdekérvényesítő csoport november közepén sajtókampányba fogott, amelynek keretében tudatták a lakossággal: az igénylőknek ingyen készíttetnek kétnyelvű utcanévtáblákat. Barabás Miklós, a csoport szóvivője most érdeklődésünkre elmondta, a napilapokban, rádióban közölt hirdetést olvasva, hallva többen is éltek a lehetőséggel.
2014. december 29., 16:502014. december 29., 16:50
2014. december 29., 17:342014. december 29., 17:34
A civilek az elmúlt napokban összesen tizenöt utcanévtáblát szereltek fel, többek között a Harcsa, Kalapács, Szamos, Gyöngyvirág és Szabadság utcában, de érkezett igénylés az 1848-as sugárúton, illetve a Vársétányon lakóktól is.
Barabás Miklós azt mondja, úgy tűnik, Dorin Florea polgármester és a bizalmi köre semmi áron nem szeretné kihelyeztetni a kétnyelvű utcanévtáblákat. „Ezzel a kezdeményezésünkkel is nyomást próbálunk gyakorolni a hatóságokra. Mivel a táblák kihelyezése eddig elmaradt, a marosvásárhelyi, főként idős emberek vették kézbe a dolgot, akik nagyon örvendtek ennek a lehetőségnek” – fogalmazott Barabás.
Azok a lakosok, akik felszereltették a táblákat, egyébként azért tehették meg, mert nem létezik semmilyen erre vonatkozó tiltás. „Tavasszal maga Peti András alpolgármester is felvetette azt a lehetőséget, hogy mindenki a saját háza falára szereltesse fel a táblákat. Ezt a gondolatmenetet visszük mi is tovább, pontosan ezt a lehetőséget kínálva fel” – fogalmazott Barabás. Hozzátette, a tömbházakban már nem ilyen egyszerű a dolog, ott valamennyi lakót meg kellene győzni a kétnyelvű felirat létjogosultságáról, erre pedig eddig még nem született kezdeményezés.
Sípos József például a rádióból értesült erről a lehetőségről. „Miért ne lehetne a mi utcánknak is két nyelven feltüntetni a nevét?” – tette fel a nagyon egyszerű kérdést a Kalapács utcai lakos. Kérdésünkre, hogy érkeztek-e visszajelzések a szomszédoktól, ismerősöktől, Sípos József elmondta: „Nem. Nem nagyon. Fel van téve a tábla, és mindenki végzi a maga dolgát, az élet megy tovább. Semmi különös, semmi feltűnés. Ez szerintünk így természetes, ugyanolyan, mint a szemét kirakása vagy a házuk előtti tér takarítása.”
A Szabadság utcai református egyházközség Vihar utcai ikerházára két helyen is felkerült a kétnyelvű utcanévtábla: a lelkészi lakásra és a Buborék Tanodára. Dénes Előd lelkipásztor szerint a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése a polgármesteri hivatal feladata lett volna. Mindezek ellenére, azért döntöttek a táblák igénylése mellett, „mert jó az, ha magyarul is fel vannak tüntetve az utcanevek”.
A visszajelzésekről kérdezve, a lelkipásztor elmondta: mivel az új táblákon nem szerepel házszám, csupán név, az utcanév mellé valaki házszámot is készített. „Csak pozitívan tudok nyilatkozni erről a kezdeményezésről, támogatom, hogy minél több magyar ember éljen ezzel a szép gesztussal” – mondta a Vihar utcai lelkész.
A civil csoport tagjai továbbra is díjmentesen elkészítik a táblákat az érdeklődőknek. Amennyiben rendelni szeretnének, megtehetik ezt a csoport Faceboook-oldalán, ahova üzenetben kell elküldeni a kétnyelvű táblát igénylő személy telefonszámát és az utca nevét, és a civil aktivisták felveszik az érintettel a kapcsolatot. Akinek nincs internet-hozzáférése, az a 0743-929.249-es telefonszámon Barabás Miklósnak jelezheti, hogy szeretne kétnyelvű utcanévtáblát rendelni.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
szóljon hozzá!