A Bánsági Történeti Múzeumnak otthont adó belvárosi műemlék épületet még 2007-ben zárták be felújítási céllal, az eredeti tervek szerint idén kellett volna megnyílnia
Fotó: Wikipédia
Miután 15 éve húzódik a restaurálása, 2023-ra megújulhat a temesvári Hunyadi-kastély – írta az Agerpres. A hírügynökség szerint a középkori építmény bekerülhet az országos helyreállítási tervbe (PNRR), így valós esély van arra, hogy befejeződjön a korszerűsítése, miután több ideje van felújítás alatt, mint amennyi alatt épült.
2021. május 27., 08:032021. május 27., 08:03
Alexandru Proteasa, a Temes Megyei Tanács alelnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy az alapdokumentáció megkapta az országos műemlékvédelmi bizottság engedélyét, a megyei önkormányzat pedig vállalta, hogy elkészíti a műszaki tervet.
– jelentette ki a tanácselnök, arra utalva, hogy a középkori épületben a Bánsági Történeti Múzeum működik.
A megyei elöljáró szerint a műszaki terv elkészítéséhez egymillió lejre van szükség, az összeget saját keretéből utalja ki a megyei tanács. A megyei vezetés ugyanis azt reméli, hogy ennek köszönhetően 2023-ban, amikor Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa, meg lehet majd nyitni az épület északnyugati szárnyát. A politikus szerint a megye liberális vezetése képes lobbizni a történelmi erődítmény felújítása érdekében, hogy az bekerüljön az országos helyreállítási tervbe, a megyei tanácsnak ugyanis soha nem lesz elegendő forrása a megmentésére.
A felújítási folyamatnak számos buktatója volt, így 2018-ban az erre kijelölt bizottság egyes tagjai nem akarták aláírni az átvételét.
A mai épület helyén álló első erődítmény a 14. században, Róbert Károly uralkodása alatt épült. A négyszögletű, belső udvaros, eredetileg négy sarokbástyás épület a város szívében, a főtér tőszomszédságában áll. Temesvári ispánként ebben lakott családjával Hunyadi János hadvezér, erdélyi vajda is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!