
Meg lehet próbálni elzárni a szabadságot, fogságban, rabságban tartani, de előbb vagy utóbb győzedelmeskedni fog – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken Aradon, a Szabadság-szobor újbóli felállításának 10. évfordulóján tartott ünnepségen.
2014. április 27., 17:002014. április 27., 17:00
2014. április 27., 17:062014. április 27., 17:06
„Itt állunk ma egy olyan szoborcsoport előtt, amely nem egy hadvezérnek, nem egy névtelen katonának állít emléket, hanem egy eszmének. Egy olyan eszmének, amely sokkal többet jelent ma is, mint egy katona emléke. A szabadság eszméjének állít emléket Zala György alkotása.
A középen kiemelkedő, a szabadságot jelképező női alak mellett ott vannak mindazok az allegorikus alakok, amelyek azt a négy alapkvalitást jelképezik, amelyek nélkül nincs, nem lehet szabadságharc: az ébredező szabadságeszmény, a harckészség, az áldozatkészség és a haldokló harcos” – mondta beszédében az RMDSZ elnöke, a Szabadság-szobor sorsának fontos pillanatait idézve fel.
Kifejtette, ha a számokat nézzük, érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel, hiszen a 124 éves szobor csupán 35 évet volt köztéren, 1925 és 1999 között 74 esztendőt rabságban töltött. „1999-ben ezt a szoborcsoportot közös erőfeszítéssel, kitartással, ésszerű érvekkel és makacssággal sikerült kiszabadítanunk” – idézte fel a múltat Kelemen Hunor, emlékeztetve, hogy a restaurálást követően 2004-ben sikerült újra köztérre állítani a sokat szenvedett alkotást.
Az RMDSZ elnöke ünnepi felszólalásában arra is kereste a választ, hogy jelenleg biztonságban van-e a Szabadság-szobor. „Biztonságban van, ha hiszünk a szabadságban, ha hisszük azt, hogy a szabadságnak győzedelmeskednie kell” – mondta a szövetségi elnök. Rámutatott: „nem jöhet el az a pillanat, amikor a gyűlölet, az irracionalitás kerekedik felül, és valakik valamiért megpróbálják elzárni a szabadság eszményét. Nem jöhet el az az idő, amikor bennünket megfosztanak a szabadságunktól”.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!