
Meg lehet próbálni elzárni a szabadságot, fogságban, rabságban tartani, de előbb vagy utóbb győzedelmeskedni fog – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken Aradon, a Szabadság-szobor újbóli felállításának 10. évfordulóján tartott ünnepségen.
2014. április 27., 17:002014. április 27., 17:00
2014. április 27., 17:062014. április 27., 17:06
„Itt állunk ma egy olyan szoborcsoport előtt, amely nem egy hadvezérnek, nem egy névtelen katonának állít emléket, hanem egy eszmének. Egy olyan eszmének, amely sokkal többet jelent ma is, mint egy katona emléke. A szabadság eszméjének állít emléket Zala György alkotása.
A középen kiemelkedő, a szabadságot jelképező női alak mellett ott vannak mindazok az allegorikus alakok, amelyek azt a négy alapkvalitást jelképezik, amelyek nélkül nincs, nem lehet szabadságharc: az ébredező szabadságeszmény, a harckészség, az áldozatkészség és a haldokló harcos” – mondta beszédében az RMDSZ elnöke, a Szabadság-szobor sorsának fontos pillanatait idézve fel.
Kifejtette, ha a számokat nézzük, érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel, hiszen a 124 éves szobor csupán 35 évet volt köztéren, 1925 és 1999 között 74 esztendőt rabságban töltött. „1999-ben ezt a szoborcsoportot közös erőfeszítéssel, kitartással, ésszerű érvekkel és makacssággal sikerült kiszabadítanunk” – idézte fel a múltat Kelemen Hunor, emlékeztetve, hogy a restaurálást követően 2004-ben sikerült újra köztérre állítani a sokat szenvedett alkotást.
Az RMDSZ elnöke ünnepi felszólalásában arra is kereste a választ, hogy jelenleg biztonságban van-e a Szabadság-szobor. „Biztonságban van, ha hiszünk a szabadságban, ha hisszük azt, hogy a szabadságnak győzedelmeskednie kell” – mondta a szövetségi elnök. Rámutatott: „nem jöhet el az a pillanat, amikor a gyűlölet, az irracionalitás kerekedik felül, és valakik valamiért megpróbálják elzárni a szabadság eszményét. Nem jöhet el az az idő, amikor bennünket megfosztanak a szabadságunktól”.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.
szóljon hozzá!