Titokzatos zenebesúgó

Kihallgatás egy beadványért

Lapunk érdeklõdésére Marius Tabacu elmondta: 1983-tól kezdõdõen az 1989. december 22-i rendszerváltásig három vaskos kötetbe foglalt, több ezer oldalnyi jelentést írtak róla. Tabacu akkoriban a kolozsvári zeneiskola tanáraként dolgozott, és – mint mondta – azért irányult rá a Szekuritáté figyelme, mert 1980-ban beadványt intézett a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához. „Azt sérelmeztem, hogy Ion Lãncrãnjan Cuvînt despre Transilvania címû kötete sovén. Bár azelõtt is érezhetõ volt a nacionalista-kommunista vonulat, ez a Lãncrãnjan-kiadvány volt az elsõ, nyíltan nemzetiségellenes és magyarellenes megnyilvánulás, amely ellen tiltakoztam\" – elevenítette fel Marius Tabacu, aki szerint a Szõcs Géza költõvel közösen megírt beadványt olyan kolozsvári értelmiségiek is aláírták, mint Lászlóffy Aladár, Szilágyi Júlia, Gáll Ernõ, Fodor Sándor és Kántor Lajos. Tabacu emlékei szerint az RKP KB soha nem válaszolt, de 1983-ban szekusok jelentek meg a lakásukban, ahol házkutatást tartottak, majd a Szekuritátén kihallgatások következtek. A házkutatás során vették el a belügyiek Pusztai János egyik regényének a kéziratát, amelyet a szerzõ fordítás végett adott át Tabacunak. Ez képezi a Tabacu-dossziék negyedik kötetét. „Az akkori belügyminiszter belsõ körrendeletet adott ki, hogy a szeku különösen figyelje »a román nevû magyar irredentákat«. A dossziémban bukkantam rá erre a rendeletre, gondolom, ezért is figyeltek rám\" – mondta Tabacu.

Tabacu: Xantus nem Bíró

Néhány hete élénk találgatás tárgyát képezi, ki lehet az a Bíró Ferenc fedõnevû ügynök, aki a kolozsvári Könczei családról éveken keresztül jelentett a titkosrendõrségnek. Miután lapunk, valamint a Transindex portál is foglalkozott az üggyel, Xantus Gábor kolozsvári televíziós szakember (képünkön jobbról) nyilatkozatban tette közzé: annak idején valóban jelentett, de csak a pártnak és kényszerbõl. Ennek kapcsán Könczei Csillához intézett és utóbbi blogján tegnap közzétett levelében Marius Tabacu megjegyzi: „Bíró Ferenc, aki nem azonos Xantus Gáborral, buzgón jelentett édesapádról. Kétszeresen. Egyszer a pártnak, saját nevével, másodszor a Szekuritáténak, Bíró Ferenc ügynök néven\". Miután lapunkban is közzétett nyilatkozatában Xantus Gábor leszögezte, hogy semmi köze Bíró Ferenchez, az ügyet pedig nem kívánja kommentálni, megkérdeztük Tabacut: Xantust mégis Bíróval azonosítja? Tabacu azt mondta: nem, de kérte a dossziéiban szereplõ négy ügynök valós nevének felfedését a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácstól (CNSAS). „Amikor átlapoztam a saját dossziémat (…), feleségemmel megkönnyebbülten sóhajtottunk fel, mert nem véltük felismerni a besúgóim között egyik közeli barátunkat sem\" – írja Könczei Csillához intézett levelében Tabacu. Kérdésünkre, hogy mit tesz, ha ennek mégis a fordítottja igazolódik be, azt mondta: „Nagyon szomorú leszek, de ha egyértelmû bizonyítékokkal alátámasztva kiderül, kik voltak a besúgóim, a nevüket nyilvánosságra hozom\".