Fotó: Barabás Ákos
Magán egészségbiztosítóhoz irányíthatnánk az államnak fizetett járulék egy részét egy törvénytervezet szerint, mely a parlamenti szakbizottságok asztalán van. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint az alapellátást érintő elgondolás az elmúlt évtizedek legátfogóbb egészségügyi reformját eredményezné Romániában. A változtatás a szó szoros és átvitt értelmében is egészséges versenyhelyzetet teremtene az érintett szolgáltatók körében, ez pedig csakis a betegek javát szolgálná – vallják az ötletgazdák.
2024. február 14., 20:352024. február 14., 20:35
A kezdeményezés értelmében az adófizető polgárok kérvényezhetnék, hogy bruttó fizetésük egészségbiztosítási részének egy bizonyos hányadát ne az államkasszába utalják, hanem egy magán egészségbiztosítási pénztárhoz irányítsák. Az átutalandó összeg a minimálbér esetén fizetendő járulék 50 százalékát tenné ki, és akkor sem nőhetne, ha az illető többet keres: ez esetben a különbség továbbra is az állami költségvetést, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (CNAS) „gazdagítaná”.
A tervezet szerint a magán egészségbiztosítót is választó személy ugyanúgy az állami rendszer részese, CNAS-biztosított marad, ingyenes kezelést kaphat a krónikus betegek számára létrehozott országos programokban vagy a sürgősségi ellátásban. Az alapellátás további szolgáltatásait azonban már egy magán egészségügyi vállalkozás végezhetné, intézhetné, fedezhetné.
A kezdeményezőket idéző Hotnews hírportál beszámolója szerint Claudiu Năsui, az USR parlamenti képviselője úgy fogalmazott, elfogadása esetén a törvény ösztönözné a versenyhelyzetet az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények körében, a konkurencia, a szabad választás biztosítása pedig minőségnövekedést eredményezne. A magánkórházban kezelt páciens – felár ellenében – az alapellátáson túli szolgálatatásokat is igénybe vehetne, mint például gyorsabb hozzáférés egy-egy beavatkozáshoz-kezeléshez vagy magasabb szintű bent fekvési körülmények. A magán egészségbiztosítót választók bármikor visszatérhetnének teljes egészében az állami rendszerbe.
az állami hozzájárulás mellett a társadalombiztosítás egy részét magánnyugdíjalaphoz irányítják. Azonban míg itt a második pillér kötelező, és a hozzájárulás 4,75 százalékát teszi ki, az egészségbiztosításra vonatkozó új tervezet opcionálisként vázolja a lehetőséget.
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja.
Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter szerint kezdeményezésük a rendszerváltást követő legnagyobb egészségügyi reformot eredményezné Romániában; hasonló súlyú következményekkel bíró változtatást legutóbb akkor eszközöltek, amikor engedélyt adtak magánkórházak létesítésének. „Projektünk révén a magánklinikák és -kórházak már nem csak a tehetősek számára lennének elérhetők – akik megengedhetik maguknak, hogy kétszer fizessenek az egészségért –, hanem mindenkinek. Keresettől függetlenül bárki választhatna az egészségügyben” – jelentette ki az USR képviselője.
Párttársa, Adrian Wiener orvos, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának tagja úgy fogalmazott, bár csökken a páciensek száma, a kiadások egyre csak nőnek, miközben „a minőség egyáltalán nem javult”. Mégpedig szerinte azért, mert a CNAS állami monopolhelyzetben van, „senkinek sem érdeke, hogy bármin változtasson”.
hiszen – választási szuperévről lévén szó – a kormánykoalíció tagjai, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szokásosnál is nehezebben karolnak fel „külsős” kezdeményezéseket. Ráadásul a tervezet jelentős pénzösszegeket vonna el az amúgy is lyukakkal teli, ezer sebből vérző állami költségvetésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közlekedési rendőrök éberségének és gyors reagálásának köszönhetően sikerült megelőzni egy potenciálisan súlyos balesetet, megállítva egy kiskorú által, jogosítvány nélkül vezetett, feltehetően lopott gépkocsit.
Új fejlesztésekről számoltak be az idén 25 éves Sapientia vezetői: doktori képzés indul, ingatlanberuházások zajlanak, az egyetem aktív szereplője a nemzetközi kutatásoknak. A terveket Tonk Márton rektor és Farkas Csaba rektorhelyettes ismertette.
Elkezdődött a keresztény egység hete: az ökumenikus, közös imasorozatot január 18. és 25 közt tartják Erdélyben is. A nyolcnapos imahét hagyományosan St. Péter apostol székének ünnepétől (18. jan.) a Szent Pál megtérésének ünnepéig (25. jan.) tart.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!