Fotó: Barabás Ákos
Magán egészségbiztosítóhoz irányíthatnánk az államnak fizetett járulék egy részét egy törvénytervezet szerint, mely a parlamenti szakbizottságok asztalán van. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint az alapellátást érintő elgondolás az elmúlt évtizedek legátfogóbb egészségügyi reformját eredményezné Romániában. A változtatás a szó szoros és átvitt értelmében is egészséges versenyhelyzetet teremtene az érintett szolgáltatók körében, ez pedig csakis a betegek javát szolgálná – vallják az ötletgazdák.
2024. február 14., 20:352024. február 14., 20:35
A kezdeményezés értelmében az adófizető polgárok kérvényezhetnék, hogy bruttó fizetésük egészségbiztosítási részének egy bizonyos hányadát ne az államkasszába utalják, hanem egy magán egészségbiztosítási pénztárhoz irányítsák. Az átutalandó összeg a minimálbér esetén fizetendő járulék 50 százalékát tenné ki, és akkor sem nőhetne, ha az illető többet keres: ez esetben a különbség továbbra is az állami költségvetést, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (CNAS) „gazdagítaná”.
A tervezet szerint a magán egészségbiztosítót is választó személy ugyanúgy az állami rendszer részese, CNAS-biztosított marad, ingyenes kezelést kaphat a krónikus betegek számára létrehozott országos programokban vagy a sürgősségi ellátásban. Az alapellátás további szolgáltatásait azonban már egy magán egészségügyi vállalkozás végezhetné, intézhetné, fedezhetné.
A kezdeményezőket idéző Hotnews hírportál beszámolója szerint Claudiu Năsui, az USR parlamenti képviselője úgy fogalmazott, elfogadása esetén a törvény ösztönözné a versenyhelyzetet az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények körében, a konkurencia, a szabad választás biztosítása pedig minőségnövekedést eredményezne. A magánkórházban kezelt páciens – felár ellenében – az alapellátáson túli szolgálatatásokat is igénybe vehetne, mint például gyorsabb hozzáférés egy-egy beavatkozáshoz-kezeléshez vagy magasabb szintű bent fekvési körülmények. A magán egészségbiztosítót választók bármikor visszatérhetnének teljes egészében az állami rendszerbe.
az állami hozzájárulás mellett a társadalombiztosítás egy részét magánnyugdíjalaphoz irányítják. Azonban míg itt a második pillér kötelező, és a hozzájárulás 4,75 százalékát teszi ki, az egészségbiztosításra vonatkozó új tervezet opcionálisként vázolja a lehetőséget.
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja.
Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter szerint kezdeményezésük a rendszerváltást követő legnagyobb egészségügyi reformot eredményezné Romániában; hasonló súlyú következményekkel bíró változtatást legutóbb akkor eszközöltek, amikor engedélyt adtak magánkórházak létesítésének. „Projektünk révén a magánklinikák és -kórházak már nem csak a tehetősek számára lennének elérhetők – akik megengedhetik maguknak, hogy kétszer fizessenek az egészségért –, hanem mindenkinek. Keresettől függetlenül bárki választhatna az egészségügyben” – jelentette ki az USR képviselője.
Párttársa, Adrian Wiener orvos, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának tagja úgy fogalmazott, bár csökken a páciensek száma, a kiadások egyre csak nőnek, miközben „a minőség egyáltalán nem javult”. Mégpedig szerinte azért, mert a CNAS állami monopolhelyzetben van, „senkinek sem érdeke, hogy bármin változtasson”.
hiszen – választási szuperévről lévén szó – a kormánykoalíció tagjai, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szokásosnál is nehezebben karolnak fel „külsős” kezdeményezéseket. Ráadásul a tervezet jelentős pénzösszegeket vonna el az amúgy is lyukakkal teli, ezer sebből vérző állami költségvetésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.
Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.
Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!