– fakadt ki az udvarhelyszéki polgármesterek és iskolaigazgatók csütörtöki megbeszélésén Lőrincz Anna, a Hargita Megyei Közegészségügyi Felügyelőség (ISS) ellenőrzési szolgálatának vezetője. A prefektúra és a tanfelügyelőség a héten a megyében több helyszínen szervezett találkozót az ISS felügyelői, az önkormányzatok és az iskolák igazgatói között. Továbbra is sok ugyanis az engedély nélküli intézmény, annak ellenére, hogy idén rekordösszeget, hárommillió lejt kaptak a megye iskolái felújításokra, fejlesztésekre. „Az összeg 45 százalékát használták fel eddig az iskolák, de decemberig valószínűleg a teljes összeget elköltik a folyamatban lévő munkálatokra” – jelentette ki a beruházások helyzetét kiértékelő Bondor István megyei főtanfelügyelő. „Az esetlegesen el nem költött összeget sem kell visszautalni, az iskolák forgóalapként felhasználhatják azt 2008-ban is, ám ne számítson több beruházásra szánt pénzre senki, aki képtelen elkölteni azt” – mondta Bondor. A tavalyi adatok szerint Hargita megyében 116 óvoda és iskola működik 546 épületben. Az egészségügyi engedélyt minden olyan épületre külön meg kell szerezni, amelyben oktatási tevékenység zajlik. Tavaly 240 intézmény, tehát az épületek közel fele engedély nélkül működött, az idei adatokat pedig még nem összesítette az ISS, mert szeptember 15-e az utolsó határidő. A csütörtöki találkozón elhangzottak alapján azonban valószínű, hogy idén is több tucat iskola működik majd engedély nélkül.
Kápolnásfaluban például egyazon épületben működik az óvoda és az iskola, és a mellékhelyiségek számát, azok felszereltségét tekintve megfelel az elvárásoknak, az épület mégsem kaphat engedélyt. Teljesen el kellene ugyanis különíteni a két intézményt: sem a bejárata, sem a folyosója, sem az udvara nem lehet közös az óvodának és az iskolának. Ehhez új épület kellene, az óvodaépítésre indított kormányprogram keretében viszont még nem kaptak pénzt. Az iskolaigazgatók által felhozott példák között szerepel olyan világbanki kölcsönből felújított iskola, amelyhez az udvaron terveztek száraz illemhelyeket – ezekre nem kaphatnak egészségügyi engedélyt. Épület híján a fogyasztási szövetkezettől bérelt ingatlanban is működik óvoda és iskola, ahol – nem lévén tulajdonos – nem ruházhat be a közköltségvetésből a szétválasztásra, külön mellékhelyiségek kialakítására az önkormányzat. Az egyházi ingatlanok viszszaszolgáltatása után több helységben egyazon épületben két intézmény is működik, és annak ellenére, hogy közös konyhát, étkezőt használnak, külön-külön kell engedélyt kérniük. Az egyelőre megoldhatatlan problémákra Bondor István több megértést, rugalmasságot kért az ISS képviselőjétől. „Engedményeket ne várjanak, a törvényt, amely az egészségügyi engedélyezést előírja, mindenütt alkalmaznunk kell. Nemcsak azért, mert törvény, hanem azért is, mert a gyermekek érdekében kell teljesíteni a feltételeket. Más az életrendje egy óvodáskorú gyereknek, mint egy hatodik vagy tizedik osztályosnak, rá sem tud ülni ugyanarra az illemhelyre. Folyamatosan sárgaságjárvánnyal küzdünk majd kézmosási lehetőség nélkül. Ehhez tiszta vizet kell biztosítani a gyerekeknek, akár falra szerelt tartályokkal, nem követelünk feltétlenül vezetékes vizet” – válaszolta Lőrincz Anna. Kifejtette, az ellenőrzések során mindig kérik az engedélyeket, de a körülményeket is mérlegelik. Ha az engedélyben előírt feltételeknek nem tud ugyan megfelelni egy épület, de tisztaság van, a bútorzat, a világítás, tehát az oktatási körülmények megfelelőek, nem zárják be az intézményt. „Az engedélyezés nem öncélú: ellenőriztünk olyan iskolát is, amelynek megvolt az egészségügyi engedélye, hiszen az összes feltétel adott, ám elhanyagolt, takarítatlan volt. Ez nagyobb veszélyt jelent, mint az előírásoknak még meg nem felelő, de tiszta épület – fejtegette Lőrincz Anna. – Semmit sem ér az a modernizált, folyó vízzel ellátott mellékhelyiség sem, amelyet télire fűtési megtakarítás címén bezárnak. Az engedélyezés elvárási szintjéből nem engedünk, ezt mindenkinek teljesítenie kell előbb-utóbb. Bezárni azonban csak közegészségügyi veszély esetén kell egy intézményt”.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Néhány napig tart, mégis tömegeket vonz a mezőzáhi bazsarózsa virágzása. A mezőségi település határa ilyenkor megtelik élettel, a dombon magasodó Ugron-kastély pedig fesztiválhelyszínné válik. A mezőzáhi rezervátumban és a kastélyban jártunk.
Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.