– fakadt ki az udvarhelyszéki polgármesterek és iskolaigazgatók csütörtöki megbeszélésén Lőrincz Anna, a Hargita Megyei Közegészségügyi Felügyelőség (ISS) ellenőrzési szolgálatának vezetője. A prefektúra és a tanfelügyelőség a héten a megyében több helyszínen szervezett találkozót az ISS felügyelői, az önkormányzatok és az iskolák igazgatói között. Továbbra is sok ugyanis az engedély nélküli intézmény, annak ellenére, hogy idén rekordösszeget, hárommillió lejt kaptak a megye iskolái felújításokra, fejlesztésekre. „Az összeg 45 százalékát használták fel eddig az iskolák, de decemberig valószínűleg a teljes összeget elköltik a folyamatban lévő munkálatokra” – jelentette ki a beruházások helyzetét kiértékelő Bondor István megyei főtanfelügyelő. „Az esetlegesen el nem költött összeget sem kell visszautalni, az iskolák forgóalapként felhasználhatják azt 2008-ban is, ám ne számítson több beruházásra szánt pénzre senki, aki képtelen elkölteni azt” – mondta Bondor. A tavalyi adatok szerint Hargita megyében 116 óvoda és iskola működik 546 épületben. Az egészségügyi engedélyt minden olyan épületre külön meg kell szerezni, amelyben oktatási tevékenység zajlik. Tavaly 240 intézmény, tehát az épületek közel fele engedély nélkül működött, az idei adatokat pedig még nem összesítette az ISS, mert szeptember 15-e az utolsó határidő. A csütörtöki találkozón elhangzottak alapján azonban valószínű, hogy idén is több tucat iskola működik majd engedély nélkül.
Kápolnásfaluban például egyazon épületben működik az óvoda és az iskola, és a mellékhelyiségek számát, azok felszereltségét tekintve megfelel az elvárásoknak, az épület mégsem kaphat engedélyt. Teljesen el kellene ugyanis különíteni a két intézményt: sem a bejárata, sem a folyosója, sem az udvara nem lehet közös az óvodának és az iskolának. Ehhez új épület kellene, az óvodaépítésre indított kormányprogram keretében viszont még nem kaptak pénzt. Az iskolaigazgatók által felhozott példák között szerepel olyan világbanki kölcsönből felújított iskola, amelyhez az udvaron terveztek száraz illemhelyeket – ezekre nem kaphatnak egészségügyi engedélyt. Épület híján a fogyasztási szövetkezettől bérelt ingatlanban is működik óvoda és iskola, ahol – nem lévén tulajdonos – nem ruházhat be a közköltségvetésből a szétválasztásra, külön mellékhelyiségek kialakítására az önkormányzat. Az egyházi ingatlanok viszszaszolgáltatása után több helységben egyazon épületben két intézmény is működik, és annak ellenére, hogy közös konyhát, étkezőt használnak, külön-külön kell engedélyt kérniük. Az egyelőre megoldhatatlan problémákra Bondor István több megértést, rugalmasságot kért az ISS képviselőjétől. „Engedményeket ne várjanak, a törvényt, amely az egészségügyi engedélyezést előírja, mindenütt alkalmaznunk kell. Nemcsak azért, mert törvény, hanem azért is, mert a gyermekek érdekében kell teljesíteni a feltételeket. Más az életrendje egy óvodáskorú gyereknek, mint egy hatodik vagy tizedik osztályosnak, rá sem tud ülni ugyanarra az illemhelyre. Folyamatosan sárgaságjárvánnyal küzdünk majd kézmosási lehetőség nélkül. Ehhez tiszta vizet kell biztosítani a gyerekeknek, akár falra szerelt tartályokkal, nem követelünk feltétlenül vezetékes vizet” – válaszolta Lőrincz Anna. Kifejtette, az ellenőrzések során mindig kérik az engedélyeket, de a körülményeket is mérlegelik. Ha az engedélyben előírt feltételeknek nem tud ugyan megfelelni egy épület, de tisztaság van, a bútorzat, a világítás, tehát az oktatási körülmények megfelelőek, nem zárják be az intézményt. „Az engedélyezés nem öncélú: ellenőriztünk olyan iskolát is, amelynek megvolt az egészségügyi engedélye, hiszen az összes feltétel adott, ám elhanyagolt, takarítatlan volt. Ez nagyobb veszélyt jelent, mint az előírásoknak még meg nem felelő, de tiszta épület – fejtegette Lőrincz Anna. – Semmit sem ér az a modernizált, folyó vízzel ellátott mellékhelyiség sem, amelyet télire fűtési megtakarítás címén bezárnak. Az engedélyezés elvárási szintjéből nem engedünk, ezt mindenkinek teljesítenie kell előbb-utóbb. Bezárni azonban csak közegészségügyi veszély esetén kell egy intézményt”.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.