Tilosban járó szekerek

A tegnapi vészgyűlésen is magasra csaptak az indulatok, végül azonban az a megoldás körvonalazódott, hogy közös „hadtestet” kellene felállítani, amelyben egyforma arányban vennének részt a magyarok és a romák képviselői. Ez a járőr cirkálna esténként a határban a termés betakarításáig. A mai rendkívüli tanácsülésen több olyan javaslatról is szavazni készülnek, amelyek révén a további atrocitásokat igyekeznek megelőzni.

A barcasági település több mint felét képező roma közösség több tagja korábban is sok problémát okozott. „Visznek azok mindent, amit érnek, előfordult, hogy fényes nappal álltak be az egyik apácai pityókatáblájába, s amikor a tulajdonos számon kérte, veréssel fenyegették. A Jóisten tudja, de ebből még emberhalál is lehet” – érzékeltette a közhangulatot az egyik apácai asszony. Olvassák el riportunkat!

Tilosban járó szekerek

Rendkívüli tanácsülésen igyekeznek ma végső megoldást találni a Brassó megyei Apácán a magyar és a roma lakosság közötti, immár tettlegességig fajuló ellentétekre. Kedden késő este az önkéntes falujárőr négy, roma tulajdonban lévő, lucernával megrakott szekeret állított meg. A tolvajláson ért romák azonban nem voltak hajlandók lerakni a más tulajdonát képező takarmányt, a szóváltás verekedésbe torkollt, amelynek következtében négyen könnyebben megsérültek.

Emberhalál fenyeget?

„Hajjaj, nem ez az első ilyen eset, csak még nem lett verekedés belőle – tér azonnal a tárgyra a barcasági község egyik háza előtt megszólított asszony. – Visznek azok mindent, amit érnek, előfordult, hogy fényes nappal álltak be az egyik apácai pityókatáblájába, s amikor a tulajdonos számon kérte, veréssel fenyegették. A Jóisten tudja, de ebből még emberhalál is lehet.”

A falu főutcáján hosszú kocsisor jelzi, hogy valami szokatlan történik, műholdas adóvevővel felszerelt tévéskocsik, árnyékban pihegő csendőrök és bámészkodó falubeliek szolgáltatnak statisztériát az eseményekhez. A kultúrház emeleti szobájában hőség és tömény „emberszag” csap meg, javában zajlik a Brassó megyei alprefektus, Aurelian Danu által vezetett ülés, amelynek célja a feszültségek enyhítése. Mert ahogyan az egyik jelenlévő fogalmaz: volt, ami volt, de mi lesz itt az éjjel?

Egyelőre azonban az indulatok uralkodnak, egymást túlharsogva mondja mindenki a magáét. A cigányok tanácsi képviselője, a demokrata párti Gheorghe Drăgan szerint valamennyi roma élete veszélyben forog, mint mondja: biztos értesülései vannak arról, hogy Bölöni Gyula polgármester személyesen készül felgyújtani a romatelepet. A polgármester a fejét fogja ennek hallatán, a nagy termetű és -hangú Varga János viszont az alprefektust is elsöpörve sorolja a magyarság sérelmeit. „Legyen törvény – zúgja –, a múltkor is elvettük a tolvaj cigány szekerét, másnap este betörte a polgármesteri hivatal kapuját, elvitte a járművet, s azóta is büntetlenül jön-megy az úton. Hogy lehessen így rendet tartani?”

Mi inkább Tana Árpádtól, a kedd esti járőr egyik higgadtan üldögélő tagjától próbálunk tájékozódni. „Három hete járjuk a határt, de minden este ez van, csak eddig elfutottak a tolvajok – mondja. – Most viszont többen voltak, mint mi, s szembeszálltak velünk. Sorolhatnánk, hányszor fosztottak ki bennünket, de most már elég volt. A csordát és a nyájat is lehozták, pedig a szerződésben az áll, hogy október elsejéig fent tartják a legelőn. Augusztus 15-e óta viszont már lent vannak, s az emberek földjén legeltetik az állatokat. Úgy gondoltuk, szerezzen tudomást most már az egész ország arról, mi történik itt.”

Közös hadtest

Az apácaiak a nyilvánosság megteremtésének azt a módját választották, hogy felhívták az egyik kereskedelmi televízió brassói stúdióját, ahonnan aztán a csendőrök is tudomást szereztek az esetről, így végül a forgatócsoport 130 fős csendőrállomány kíséretében érkezett a barcasági faluba. Az egyenruhások jelenléte aztán fokozatosan lecsillapította az indulatokat – egyetlen csendőr sérült meg könnyebben –, s a szerdára virradó éjszaka viszonylagos nyugalomban telt.

A csendőrök további négy napig maradnak, ezalatt kellene megszervezni azt a közös „hadtestet”, amelyben egyforma arányban vennének részt a magyarok és a romák képviselői. Ez a járőr cirkálna esténként a határban a termés betakarításáig. Legalábbis ez a megoldás körvonalazódott a tegnapi megbeszélésen, amelyen több olyan javaslat is megfogalmazódott, amelyek révén a további atrocitásokat igyekeznek megelőzni. „A csütörtöki rendkívüli tanácsülésen olyan javaslatot terjesztünk elő, amelynek alapján három napon belül valamennyi szekeret be kell jelenteni – mondta el a Krónikának Bölöni László, Apáca alpolgármestere. – Egy másik tervezet szerint valamennyi tilosban járó szekeret vagy állatot befogunk, s csak 300 lej ellenében adjuk vissza a tulajdonosának. Három napon túl pedig az önkormányzatnak joga lesz értékesíteni az elkobzott állatokat.”

A 3200-as lélekszámú – ebből mintegy 1800 a roma nemzetiségű – Apácán lapzártánkkor nyugalom uralkodott. A helybeliek azonban nem örülnek annak, hogy csendőrök cirkálnak az utcán, s hogy ilyen módon híresültek el a világ előtt. Azt mondják, jobban szeretik, ha a híres húsvéti kakaslövéskor telik meg vendégekkel és tévékamerákkal a helység.