A Szatmár megyei Sárközújlakon élők szerint az állam nyelvén tanuló gyerek jobban érvényesülnek az életben
Hiába él kétharmados többségben Sárközújlak magyarsága, hiába rendelkezik korszerűen felszerelt, két tannyelvű iskolával, a szülők jelentős része román tagozatra íratja gyermekét. Az anyaország, illetve Kárpátalja közelében fekvő Szatmár megyei kisvárosban még mindig hódít a tévhit, miszerint az állam nyelvén tanuló gyerek jobban érvényesül az életben.
2021. július 12., 08:552021. július 12., 08:55
Nem csak a szórványban, hanem egyes, többségében magyarlakta településeken sem könnyű meggyőzni a színmagyar szülőket arról, hogy saját gyermekeik javára válik az anyanyelvű oktatás. Amikor a Szatmár megyei Sárközújlak magyar édesanyáit kérdezzük, ugyanazt a megkopott, recsegő lemezt teszik fel, amit már számtalanszor hallottunk Erdély sok más vidékén: „a gyerek román tagozaton jobban érvényesül”. A Szamos és a Túr közötti mezőségen fekvő kisvárosban lényegében a magyar tanulók tartják fenn a román tagozatot. Seer Gyula alpolgármester szerint – aki mielőtt közigazgatási szerepet vállalt volna, maga is a helyi iskola tanára volt –
A gondok nem csak az elemi után kezdődnek: akkor csak fokozódnak. A megye legfiatalabb városában sokan már óvodás kortól román tagozatra íratják gyermekeiket. Tanuljon meg románul! – ez a jelszó. Később azonban azért nem váltanak, mert a szintén román osztályban végzett szülőknek nehéz lenne a gyermekkel otthon anyanyelvén tanulni. Nem hogy csak a 12 ovis csoportnak mindössze fele magyar tannyelvű, az összlétszámot illetően a román csoportok fölénybe kerültek.
A cigányoknak, akik mifelénk magyar anyanyelvűek, ösztöndíjat adott, csak hogy az állam nyelvén tanuljanak” – meséli 2007-ig megélt tapasztalatait a mérnöki diplomával biológiát és informatikát oktató Seer.
Seer Gyula: a sárközújlaki magyar szülők zömétteljesen beoltották mindenféle tévhittel
Fotó: Szucher Ervin
Mire sikerült kilobbizni, hogy a kisváros általános iskoláját korszerűsítsék, felszereljék modern taneszközökkel, a tanfelügyelőséggel vívott harcok árán Petőfi Sándorról kereszteljék el, és magyar pedagógust helyezzenek az igazgatói székbe, látványosan csökkent a magyar tagozaton tanuló gyermekek száma. Ennek következtében
Aki anyanyelvén szeretné folytatni a tanulást, annak ingáznia kell a mintegy húsz kilométerre fekvő Szatmárnémetibe. Maskulik Levente iskolaigazgató szerint így további 10–20 százalékos lemorzsolódás képződik. Pedig a 18. század végén a helyi közösség és egyházai két római katolikus, két református, két görögkatolikus és egy izraelita iskolát működtettek.
Szinte hiábavalónak bizonyult annak a felmérésnek a bemutatása, amelyből tisztán kimutatható, hogy az anyanyelvükön tanuló diákok könnyebben boldogulnak mind az egyetemen, mind az életben is. „A saját példámmal próbáltam érvelni, hisz mindkét gyermekem magyar tagozaton érettségizett, egyetemet végzett, és megtalálta a helyét az életben.
– mondja a Sárköz és Újlak összenövéséből keletkező kisváros alpolgármestere.
Ez utóbbi kijelentéssel egyébként mindenki egyetért, hisz azontúl, hogy a román az ország hivatalos nyelve, a régi mondás is érvényes: annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz. Nem is volna gond a román nyelv elsajátításával, mert az új tanterv által az anyag sokkal közelebb került a magyar gyerekek lelkületéhez. Ezt Krupa Annamária tanítónő (portrénkon) állítja, aki szerint
„Nem igaz, hogy fiataljaink nem tudnak románul!” – állítja a lehető leghatározottabb módon. Ezt mind ő, mind a tanítóként dolgozó férje, az egyébként jogász végzettségű Csongor megtapasztalta. Hasonlóan vélekedik Maskulik Levente is, aki szerint mindössze a gyengébb diákok állnak hadilábon a román nyelvvel; azok, akik 9–10-es tanulók, az állam nyelvét is jól beszélik. „Iskolánkból került ki olyan magyar gyermek is, akiből román szakos tanár lett” – hozza fel a beszédes példát a tanintézet vezetője.
Krupa Annamária tanítónő szerint a román tananyaggal szembeni ellenállás szertefoszlott
Fotó: Szucher Ervin
Bár említette az egykori oltyán igazgatójának kijelentését, az iskolai „térhódításért” Seer Gyula nem a románságot teszi felelőssé. Annál is inkább, mivel a városka románsága szinte láthatatlan. Azontúl, hogy nagyon kis hányada őshonos, az utóbbi egy-két évtizedben az Avasból tömegesen leszivárgott családok csak a pár éve épült ortodox templomukkal, valamint kirívó méretű és alakú házaikkal vannak jelen a mintegy hat és félezer fős Sárközújlakon. Többségük jobbára Nyugaton keresi a kenyerét. Ezt a választási eredmények is hűen tükrözik:
Azontúl, hogy a nyári vakációban több időt fordíthatnának a szülők meggyőzésére, nem kellene egymás között rivalizálniuk. Mert, állítja Seer, az egészséges versengésből egy másfajta harc is kialakult egyes újlaki és sárközi tanerők közt. Annál is inkább, mivel ugyanannak – ám tizenhárom különböző épületbe szétszórt – a tanintézetnek a tagjai.
Hogy mégis van-e esély a mentalitásváltásra, az anyanyelv „visszatérésére”, a középiskola kétnyelvűvé alakítására? A vélemények megoszlanak.
Krupa Annamária nem veszítette el derűlátását; az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy
Tagadhatatlan, hogy ebben egyesek számára az anyaországi „pénzcsap” kiemelt szerepet játszik.
„Azért vannak némi pozitív jelek is: például március 15-én a szülők megtöltik a lakodalmas termet, és újabban a műsor is érdekli őket, nem csak a saját gyermekeik miatt jönnek el. A járvány beálltáig a farsangi meg a szüreti bál is nagyon sokakat vonzott” – sorolja az apró lépéseket a tanítónő. Innen a teljes felfogásváltásig azonban még sok nagy lépés van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!