A Szatmár megyei Sárközújlakon élők szerint az állam nyelvén tanuló gyerek jobban érvényesülnek az életben
Hiába él kétharmados többségben Sárközújlak magyarsága, hiába rendelkezik korszerűen felszerelt, két tannyelvű iskolával, a szülők jelentős része román tagozatra íratja gyermekét. Az anyaország, illetve Kárpátalja közelében fekvő Szatmár megyei kisvárosban még mindig hódít a tévhit, miszerint az állam nyelvén tanuló gyerek jobban érvényesül az életben.
2021. július 12., 08:552021. július 12., 08:55
Nem csak a szórványban, hanem egyes, többségében magyarlakta településeken sem könnyű meggyőzni a színmagyar szülőket arról, hogy saját gyermekeik javára válik az anyanyelvű oktatás. Amikor a Szatmár megyei Sárközújlak magyar édesanyáit kérdezzük, ugyanazt a megkopott, recsegő lemezt teszik fel, amit már számtalanszor hallottunk Erdély sok más vidékén: „a gyerek román tagozaton jobban érvényesül”. A Szamos és a Túr közötti mezőségen fekvő kisvárosban lényegében a magyar tanulók tartják fenn a román tagozatot. Seer Gyula alpolgármester szerint – aki mielőtt közigazgatási szerepet vállalt volna, maga is a helyi iskola tanára volt –
A gondok nem csak az elemi után kezdődnek: akkor csak fokozódnak. A megye legfiatalabb városában sokan már óvodás kortól román tagozatra íratják gyermekeiket. Tanuljon meg románul! – ez a jelszó. Később azonban azért nem váltanak, mert a szintén román osztályban végzett szülőknek nehéz lenne a gyermekkel otthon anyanyelvén tanulni. Nem hogy csak a 12 ovis csoportnak mindössze fele magyar tannyelvű, az összlétszámot illetően a román csoportok fölénybe kerültek.
A cigányoknak, akik mifelénk magyar anyanyelvűek, ösztöndíjat adott, csak hogy az állam nyelvén tanuljanak” – meséli 2007-ig megélt tapasztalatait a mérnöki diplomával biológiát és informatikát oktató Seer.
Seer Gyula: a sárközújlaki magyar szülők zömétteljesen beoltották mindenféle tévhittel
Fotó: Szucher Ervin
Mire sikerült kilobbizni, hogy a kisváros általános iskoláját korszerűsítsék, felszereljék modern taneszközökkel, a tanfelügyelőséggel vívott harcok árán Petőfi Sándorról kereszteljék el, és magyar pedagógust helyezzenek az igazgatói székbe, látványosan csökkent a magyar tagozaton tanuló gyermekek száma. Ennek következtében
Aki anyanyelvén szeretné folytatni a tanulást, annak ingáznia kell a mintegy húsz kilométerre fekvő Szatmárnémetibe. Maskulik Levente iskolaigazgató szerint így további 10–20 százalékos lemorzsolódás képződik. Pedig a 18. század végén a helyi közösség és egyházai két római katolikus, két református, két görögkatolikus és egy izraelita iskolát működtettek.
Szinte hiábavalónak bizonyult annak a felmérésnek a bemutatása, amelyből tisztán kimutatható, hogy az anyanyelvükön tanuló diákok könnyebben boldogulnak mind az egyetemen, mind az életben is. „A saját példámmal próbáltam érvelni, hisz mindkét gyermekem magyar tagozaton érettségizett, egyetemet végzett, és megtalálta a helyét az életben.
– mondja a Sárköz és Újlak összenövéséből keletkező kisváros alpolgármestere.
Ez utóbbi kijelentéssel egyébként mindenki egyetért, hisz azontúl, hogy a román az ország hivatalos nyelve, a régi mondás is érvényes: annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz. Nem is volna gond a román nyelv elsajátításával, mert az új tanterv által az anyag sokkal közelebb került a magyar gyerekek lelkületéhez. Ezt Krupa Annamária tanítónő (portrénkon) állítja, aki szerint
„Nem igaz, hogy fiataljaink nem tudnak románul!” – állítja a lehető leghatározottabb módon. Ezt mind ő, mind a tanítóként dolgozó férje, az egyébként jogász végzettségű Csongor megtapasztalta. Hasonlóan vélekedik Maskulik Levente is, aki szerint mindössze a gyengébb diákok állnak hadilábon a román nyelvvel; azok, akik 9–10-es tanulók, az állam nyelvét is jól beszélik. „Iskolánkból került ki olyan magyar gyermek is, akiből román szakos tanár lett” – hozza fel a beszédes példát a tanintézet vezetője.
Krupa Annamária tanítónő szerint a román tananyaggal szembeni ellenállás szertefoszlott
Fotó: Szucher Ervin
Bár említette az egykori oltyán igazgatójának kijelentését, az iskolai „térhódításért” Seer Gyula nem a románságot teszi felelőssé. Annál is inkább, mivel a városka románsága szinte láthatatlan. Azontúl, hogy nagyon kis hányada őshonos, az utóbbi egy-két évtizedben az Avasból tömegesen leszivárgott családok csak a pár éve épült ortodox templomukkal, valamint kirívó méretű és alakú házaikkal vannak jelen a mintegy hat és félezer fős Sárközújlakon. Többségük jobbára Nyugaton keresi a kenyerét. Ezt a választási eredmények is hűen tükrözik:
Azontúl, hogy a nyári vakációban több időt fordíthatnának a szülők meggyőzésére, nem kellene egymás között rivalizálniuk. Mert, állítja Seer, az egészséges versengésből egy másfajta harc is kialakult egyes újlaki és sárközi tanerők közt. Annál is inkább, mivel ugyanannak – ám tizenhárom különböző épületbe szétszórt – a tanintézetnek a tagjai.
Hogy mégis van-e esély a mentalitásváltásra, az anyanyelv „visszatérésére”, a középiskola kétnyelvűvé alakítására? A vélemények megoszlanak.
Krupa Annamária nem veszítette el derűlátását; az utóbbi időben azt tapasztalta, hogy
Tagadhatatlan, hogy ebben egyesek számára az anyaországi „pénzcsap” kiemelt szerepet játszik.
„Azért vannak némi pozitív jelek is: például március 15-én a szülők megtöltik a lakodalmas termet, és újabban a műsor is érdekli őket, nem csak a saját gyermekeik miatt jönnek el. A járvány beálltáig a farsangi meg a szüreti bál is nagyon sokakat vonzott” – sorolja az apró lépéseket a tanítónő. Innen a teljes felfogásváltásig azonban még sok nagy lépés van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!