2009. február 18., 08:342009. február 18., 08:34
A hazai orvosok helyett magyarországi szakemberekkel kezelteti magát a határ közelében fekvő Szatmár megyei települések lakóinak egy része. Legtöbben a helyi orvosok és műszerek megbízhatóságában kételkednek, mások a nyelvi akadályok miatt választanak magyarországi szakembert. „Jobbak az ottani feltételek. Ha valami nagyobb gond van a családban, már nem is gondolkodom azon, hogy beutalót kérjek a háziorvostól. Beülök az autóba, és meg sem állok a nyíregyházi kórházig.
Már évek óta oda járok, és maximálisan meg vagyok elégedve az ottani szolgáltatásokkal” – mesélte a Krónikának egy szatmárnémeti lakos. Bár a magyarországi szolgáltatások díja a romániai háromszorosát is elérheti, egyesek szerint az ellátás minősége kárpótolja őket ezért. Ugyanakkor úgy vélik, bár itthon fizetik a betegbiztosítást, de mivel mindenkinek hálapénzt kell adni, itt is jelentősek a költségek. „Ha mindent összeszámolunk, még többe kerül az itthoni betegellátás, mintha Magyarországon kifizetnénk a vizitdíjat. Az ottani felszereltség és az ellátás minősége pedig fényévekre van az itthonitól” – mesélte egy nagykárolyi beteg. – Aki meg tudja fizetni, az ott kezelteti magát. Itthon az ember, amennyiben sikerül helyet intéznie, befekszik a kórházba egy betegséggel, és hárommal jön ki. Egyik ismerősömnek meg kellett vennie az érzéstelenítőt egy közeli gyógyszertárban, mert a kórházban nem volt.”
| Közel egymillió lejt fizetett ki tavaly a külföldön elvégzett egészségügyi szolgáltatásokért az Arad megyei egészségbiztosító pénztár. Az intézményhez 120 kérvényt nyújtottak be olyan személyek, akik az európai biztosítókártya révén külföldön voltak kénytelenek kezeltetni magukat, és most visszakérték a pénzüket. A pénztár 111 kérést jogosnak ítélt, amelyek ellenértéke elérte a 937 ezer lejt. Ebből több mint 40 ezer lejt nem sürgősségi ellátásra kellett fordítani, hanem olyan esetekre, amikor a beteg jószántából választotta a külföldi, zömében magyarországi egészségügyi ellátást. P. M. |
A családtervezésben is fontos szerepe van a magyarországi klinikáknak, sok várandós nő ugyanis a határ túloldalára jár ellenőrzésre, és ott is hozza világra gyermekét. „Magyarországon szültem, és folyamatosan onnan vásárolom a tejport is, mert azt szokta meg a gyerek” – közölte a Krónikával Kuki Zsoltné.
„Elég sokan járnak szülész-nőgyógyászati vizsgálatra, valamint a magyarországi mesterséges megtermékenyítés is keresett beavatkozás a romániai nők körében. Továbbá sok határon túli anya itt szül. Beszámolóik szerint sokkal jobban bíznak az itteni orvosok szaktudásában” – nyilatkozta a Krónikának Vajda Renáta, az egyik debreceni klinika felnőttszakápolója. Mint monda, az utóbbi hat évben jelentősen nőtt a romániai betegek száma.
„Az utóbbi néhány évben bevezették nálunk a fizetéses rendszert, és most már bárki bármilyen szolgáltatást igénybe vehet, ha fizet érte” – vázolja fel a jelenlegi helyzetet az ápoló. Kifejtette, a nem magyarországi betegek nyilvántartásával külön iroda foglalkozik. A jelentkezőket a tízezer forintos regisztrációs díj befizetése után utalják ki vizsgálatra, a szükséges szolgáltatás több tízezer forintba is kerülhet. „Egy kórházi ágy 24 órás bérlése tízezer forint napi háromszori étkezéssel.
A nagyobb műtétek díjszabása már százezrek körül mozog, de minden egészségügyi szolgáltatásnak más tarifája van” – tette hozzá a nagyerdei klinika alkalmazottja. Tapasztalatai szerint a legtöbben a belgyógyászatra, nőgyógyászatra, hematológiára és a fül-orr-gégészetre jelentkeznek, de a többi szakosztályon is van heti három-négy határon túli jelentkező.
Vajda Renáta több olyan esettel is találkozott, amikor a romániai páciens az otthon elvégzett orvosi vizsgálatok eredményét nem fogadta el, és Debrecenben újra elvégeztette az analíziseket. „Ugyanaz az eredmény jött ki nálunk is, mint Romániában, de az illető csak az itt kimondott diagnóziskor fogadta el betegségét. Csak a mi orvosaink megállapításaiban bízott” – mesélte a szakápoló.
A hazai szakmai testületek nem lepődnek meg a jelenségen, hiszen a romániai egészségügy szerintük is sürgős ápolásra szorul. „Teljesen megértem azokat, akik gyógyulási célból Magyarországra mennek. Nálunk nemcsak az orvosok szakértelmével van gond, nagy bajok vannak a kórházak ellátottságával is. Romániában alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer, sok kórházban nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek, hiányoznak a felszerelések, fertőtlenítő anyagok. Az itthoni egészségügy hotelkomfort része minősíthetetlen, odaát messze jobbak a feltételek” – magyarázta a Krónikának Láng László, a Háziorvosok Szatmári Szövetségének alelnöke.
A határ túloldalán kezeltek nagy többsége pozitív tapasztalatokkal tér haza, így ismerőseit is motiválja. „A szomszédomat Magyarországon operálták évekkel ezelőtt, és nincsenek komplikációk. Ha a családomban gondok lesznek, mi is az ottani orvosokhoz fordulunk majd. Kicsit drága, de megéri. Itthon sok a román orvos, és az idősebbek nem értenek szót velük. Sok öregembernek kinn él a családja, így ott könnyebb megoldani az egészségügyi ellátását” – mesélte egy börvelyi idős aszszony. A magyar nemzetiségűek mellett a román ajkú lakosság egy része is a határ túloldalán kezelteti magát. A nyelvi akadályokat magyar ismerőseik segítségével küzdik le.
A határ menti magyarországi megyék állami és magánklinikái, rendelői egyaránt fogadnak hazai pácienseket, szolgáltatásaikat a gyógyszertárakban reklámozzák. „A főorvos úr saját maga hozta el hozzánk rendelője szórólapjait és plakátjait. Egyre több klinika képviselője jár át ide reklámozni szolgáltatásait” – részletezte a Szatmárnémeti központjában lévő egyik patika gyógyszerésze. A kardiológiai és belgyógyászati szakrendelők mellett a plasztikai sebészek is várnak romániai klienseket, és a partiumi lakosok szépülni és pihenni is átjárhatnak Magyarországra. Sokan veszik igénybe a wellness- és spakomplexumok kínálta szolgáltatásokat, de a különböző alternatív gyógymódok is kedveltek, sőt olyanok is akadnak, akik úszni és masszőrhöz is a határ túloldalára járnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok