2009. február 18., 08:342009. február 18., 08:34
A hazai orvosok helyett magyarországi szakemberekkel kezelteti magát a határ közelében fekvő Szatmár megyei települések lakóinak egy része. Legtöbben a helyi orvosok és műszerek megbízhatóságában kételkednek, mások a nyelvi akadályok miatt választanak magyarországi szakembert. „Jobbak az ottani feltételek. Ha valami nagyobb gond van a családban, már nem is gondolkodom azon, hogy beutalót kérjek a háziorvostól. Beülök az autóba, és meg sem állok a nyíregyházi kórházig.
Már évek óta oda járok, és maximálisan meg vagyok elégedve az ottani szolgáltatásokkal” – mesélte a Krónikának egy szatmárnémeti lakos. Bár a magyarországi szolgáltatások díja a romániai háromszorosát is elérheti, egyesek szerint az ellátás minősége kárpótolja őket ezért. Ugyanakkor úgy vélik, bár itthon fizetik a betegbiztosítást, de mivel mindenkinek hálapénzt kell adni, itt is jelentősek a költségek. „Ha mindent összeszámolunk, még többe kerül az itthoni betegellátás, mintha Magyarországon kifizetnénk a vizitdíjat. Az ottani felszereltség és az ellátás minősége pedig fényévekre van az itthonitól” – mesélte egy nagykárolyi beteg. – Aki meg tudja fizetni, az ott kezelteti magát. Itthon az ember, amennyiben sikerül helyet intéznie, befekszik a kórházba egy betegséggel, és hárommal jön ki. Egyik ismerősömnek meg kellett vennie az érzéstelenítőt egy közeli gyógyszertárban, mert a kórházban nem volt.”
| Közel egymillió lejt fizetett ki tavaly a külföldön elvégzett egészségügyi szolgáltatásokért az Arad megyei egészségbiztosító pénztár. Az intézményhez 120 kérvényt nyújtottak be olyan személyek, akik az európai biztosítókártya révén külföldön voltak kénytelenek kezeltetni magukat, és most visszakérték a pénzüket. A pénztár 111 kérést jogosnak ítélt, amelyek ellenértéke elérte a 937 ezer lejt. Ebből több mint 40 ezer lejt nem sürgősségi ellátásra kellett fordítani, hanem olyan esetekre, amikor a beteg jószántából választotta a külföldi, zömében magyarországi egészségügyi ellátást. P. M. |
A családtervezésben is fontos szerepe van a magyarországi klinikáknak, sok várandós nő ugyanis a határ túloldalára jár ellenőrzésre, és ott is hozza világra gyermekét. „Magyarországon szültem, és folyamatosan onnan vásárolom a tejport is, mert azt szokta meg a gyerek” – közölte a Krónikával Kuki Zsoltné.
„Elég sokan járnak szülész-nőgyógyászati vizsgálatra, valamint a magyarországi mesterséges megtermékenyítés is keresett beavatkozás a romániai nők körében. Továbbá sok határon túli anya itt szül. Beszámolóik szerint sokkal jobban bíznak az itteni orvosok szaktudásában” – nyilatkozta a Krónikának Vajda Renáta, az egyik debreceni klinika felnőttszakápolója. Mint monda, az utóbbi hat évben jelentősen nőtt a romániai betegek száma.
„Az utóbbi néhány évben bevezették nálunk a fizetéses rendszert, és most már bárki bármilyen szolgáltatást igénybe vehet, ha fizet érte” – vázolja fel a jelenlegi helyzetet az ápoló. Kifejtette, a nem magyarországi betegek nyilvántartásával külön iroda foglalkozik. A jelentkezőket a tízezer forintos regisztrációs díj befizetése után utalják ki vizsgálatra, a szükséges szolgáltatás több tízezer forintba is kerülhet. „Egy kórházi ágy 24 órás bérlése tízezer forint napi háromszori étkezéssel.
A nagyobb műtétek díjszabása már százezrek körül mozog, de minden egészségügyi szolgáltatásnak más tarifája van” – tette hozzá a nagyerdei klinika alkalmazottja. Tapasztalatai szerint a legtöbben a belgyógyászatra, nőgyógyászatra, hematológiára és a fül-orr-gégészetre jelentkeznek, de a többi szakosztályon is van heti három-négy határon túli jelentkező.
Vajda Renáta több olyan esettel is találkozott, amikor a romániai páciens az otthon elvégzett orvosi vizsgálatok eredményét nem fogadta el, és Debrecenben újra elvégeztette az analíziseket. „Ugyanaz az eredmény jött ki nálunk is, mint Romániában, de az illető csak az itt kimondott diagnóziskor fogadta el betegségét. Csak a mi orvosaink megállapításaiban bízott” – mesélte a szakápoló.
A hazai szakmai testületek nem lepődnek meg a jelenségen, hiszen a romániai egészségügy szerintük is sürgős ápolásra szorul. „Teljesen megértem azokat, akik gyógyulási célból Magyarországra mennek. Nálunk nemcsak az orvosok szakértelmével van gond, nagy bajok vannak a kórházak ellátottságával is. Romániában alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer, sok kórházban nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek, hiányoznak a felszerelések, fertőtlenítő anyagok. Az itthoni egészségügy hotelkomfort része minősíthetetlen, odaát messze jobbak a feltételek” – magyarázta a Krónikának Láng László, a Háziorvosok Szatmári Szövetségének alelnöke.
A határ túloldalán kezeltek nagy többsége pozitív tapasztalatokkal tér haza, így ismerőseit is motiválja. „A szomszédomat Magyarországon operálták évekkel ezelőtt, és nincsenek komplikációk. Ha a családomban gondok lesznek, mi is az ottani orvosokhoz fordulunk majd. Kicsit drága, de megéri. Itthon sok a román orvos, és az idősebbek nem értenek szót velük. Sok öregembernek kinn él a családja, így ott könnyebb megoldani az egészségügyi ellátását” – mesélte egy börvelyi idős aszszony. A magyar nemzetiségűek mellett a román ajkú lakosság egy része is a határ túloldalán kezelteti magát. A nyelvi akadályokat magyar ismerőseik segítségével küzdik le.
A határ menti magyarországi megyék állami és magánklinikái, rendelői egyaránt fogadnak hazai pácienseket, szolgáltatásaikat a gyógyszertárakban reklámozzák. „A főorvos úr saját maga hozta el hozzánk rendelője szórólapjait és plakátjait. Egyre több klinika képviselője jár át ide reklámozni szolgáltatásait” – részletezte a Szatmárnémeti központjában lévő egyik patika gyógyszerésze. A kardiológiai és belgyógyászati szakrendelők mellett a plasztikai sebészek is várnak romániai klienseket, és a partiumi lakosok szépülni és pihenni is átjárhatnak Magyarországra. Sokan veszik igénybe a wellness- és spakomplexumok kínálta szolgáltatásokat, de a különböző alternatív gyógymódok is kedveltek, sőt olyanok is akadnak, akik úszni és masszőrhöz is a határ túloldalára járnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Látogatottsági adatok