Idén nem került sor a szent liturgiára Szent Gergely ünnepén a szamosújvári székesegyházban
Fotó: Facebook/Miriszló Gyöngye Egyesület
Vitát szült a Romániai Örmények Szövetsége és a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye által patronált Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa között, hogy rendhagyó módon elmaradt a szamosújvári templomi szertartás az örmény katolikus közösség legnagyobb ünnepén.
2022. július 08., 15:162022. július 08., 15:16
Magyarázatot követelt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyétől a Romániai Örmények Szövetsége (UAD), miután idén nem tudták a hagyományokhoz híven a szamosújvári Szentháromság-székesegyházban megtartani az örmények legnagyobb szentjének, Világosító Szent Gergelynek az ünnepét.
Múlt szombaton, július 2-án ugyanis rendhagyó módon zárva volt a templom kapuja, és az ünnepségre érkezett több száz hívő szertartás hiányában kénytelen volt a templom előtt elmondani három nyelven a Miatyánkot, megtartani az örmény néphagyományokra épülő műsort.
– számolt be a történtekről írásában a Romániai Örmények Szövetségének kiadványa, az Araratonline.com. A portál szerint hasonlóra a székesegyház több évszázados fennállása óta nem volt példa, az örmények egyik legnagyobb ünnepén rendszerint megtelt a székesegyház, és a templomi szertartás elmaradása amiatt is lehangoló, mivel arra számos zarándok érkezett a határon túlról, és többek között Sergey Minasyan, Örményország romániai nagykövete is részt vett.
Az írásból kiderül, hogy a szamosújvári ünnepségen a hagyomány szerint nem csak a magyarul beszélő szamosújvári és erdélyi örmény katolikus hívek szoktak részt venni, hanem az ország más részéből és külföldről is érkeznek vendégek, akik az örmény apostoli ortodox egyház hívei, és már csak románul beszélnek.
A templomi szertartás elmaradását a Romániai Örmények Szövetségének (UAD) elnöke, Varujan Vosganian is szóvá tette, magyarázatot követelve a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségtől, a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának apostoli kormányzója ugyanis 2020. szeptember 2-a óta Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Varujan Vosganian a közösségi oldalán posztolt állásfoglalásában felháborodásának adott hangot, hogy „az örmény katolikusoktól legnagyobb ünnepükön megtagadták a belépést templomukba”, mely egyben az örmények erdélyi központja is.
– írta a szövetség elnöke, egykori liberális szenátor, miniszter. „A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség magyarázattal tartozik a tiszteletlen gesztusért, amit a romániai örmény katolikusok hite és hagyományai irányába mutat” – tette hozzá Vosganian.
Fotó: Baabel.ro
Erre reagálva a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szintén közösségi oldalán tette közzé a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának állásfoglalását. Ebből kiderül, hogy az ordinariátusnak jelenleg egyetlen örmény katolikus lelkipásztora sincs, és ahhoz, hogy az örmény katolikus hívek saját rítusuk szerint gyakorolhassák hitüket, az érsekség három római katolikus papja számára kért ún. birituális engedélyt a Szentszéktől.
Mint írják, a vatikáni nyilvántartása szerint a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó négy örmény katolikus plébániának – Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz – mindössze 333 híve van, akik Románia teljes területén szétszórtan élnek. Az ordinariátushoz tartozó egyházközségekben lelkipásztori megfontolásból az örmény katolikus szent liturgiát emberemlékezet óta magyar nyelven végzik,
Mint írják, a lelkipásztorok egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a hívek ne csak a szent liturgiát, hanem a teljes szentségi és rituális életet az ősi örmény katolikus rítusuk szerint élhessék meg, kultúrájukat és identitásukat megőrizhessék.
Fotó: Facebook/Szamosújvári Közlöny
„Mindenki számára világosan, de ugyanakkor kellő határozottsággal kijelentjük, hogy kizárólag a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó szamosújvári örmény katolikus plébánia hatáskörébe tartozik Világosító Szent Gergely, az örmények apostola ünnepének megszervezése és lebonyolítása a székesegyházban és a plébánián.
A Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa tiszteletben tartja minden más egyház, felekezet és a civil fórumon működő szervezet meggyőződését és működését, amit a maga részére tőlük is elvár” – szögezi le az állásfoglalás.
Eszerint idén „ennek a kölcsönös tiszteleten alapuló elvnek a megértése a Romániai Örmények Szövetsége szamosújvári helyi szervezetének részéről nehézségekbe ütközött”. „Lelkipásztori megfontolásból, örmény katolikus híveink érdekében döntöttünk úgy, hogy nem folytatunk harcot senkivel, és részünkről lemondjuk az általunk július 2-ra ünnepi Szent Liturgiával tervezett és előkészített ünnepet” – mutatnak rá.
Hozzáteszik: ennek ellenére az UAR helyi szervezete a saját felelősségére megszervezte az ünnepet anélkül, hogy a szent liturgia elmaradásáról tájékoztatta volna meghívottjait. „Sőt, azt a minden valós alapot mellőző hírt terjesztették széles körben, hogy a megbízott örmény katolikus lelkipásztor nem engedélyezi az összegyűltek belépését a templomba” – teszik hozzá.
Az állásfoglalás szerint a helyi UAR szervezet elnökének kulcsa volt az örmény katolikus plébániához, és az ott található templomkulcsokkal kinyithatta volna a templomot, mint korábban bármikor, mikor szükség volt rá. Erre nem került sor, sőt az állásfoglalás szerint megtévesztették a híveket.
– zárul az állásfoglalás.
A múlt szombaton történtek kapcsán a Krónika megkérdezte Küsmődi Attilát, a szamosújvári örmény katolikus plébánia plébánosát, de miután megosztotta lapunkkal az ügy hátterét, a láttamozás után visszavonta nyilatkozatát, így azt nem áll módunkban közzétenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!