Hirdetés

Templomi kizárással vádolják az örmények a szamosújvári katolikus plébánost és a gyulafehérvári főegyházmegyét

Idén nem került sor a szent liturgiára Szent Gergely ünnepén a szamosújvári székesegyházban •  Fotó: Facebook/Miriszló Gyöngye Egyesület

Idén nem került sor a szent liturgiára Szent Gergely ünnepén a szamosújvári székesegyházban

Fotó: Facebook/Miriszló Gyöngye Egyesület

Vitát szült a Romániai Örmények Szövetsége és a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye által patronált Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa között, hogy rendhagyó módon elmaradt a szamosújvári templomi szertartás az örmény katolikus közösség legnagyobb ünnepén.

Pap Melinda

2022. július 08., 15:162022. július 08., 15:16

Magyarázatot követelt a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyétől a Romániai Örmények Szövetsége (UAD), miután idén nem tudták a hagyományokhoz híven a szamosújvári Szentháromság-székesegyházban megtartani az örmények legnagyobb szentjének, Világosító Szent Gergelynek az ünnepét.

Múlt szombaton, július 2-án ugyanis rendhagyó módon zárva volt a templom kapuja, és az ünnepségre érkezett több száz hívő szertartás hiányában kénytelen volt a templom előtt elmondani három nyelven a Miatyánkot, megtartani az örmény néphagyományokra épülő műsort.

Hirdetés

A megszokottól eltérően a közös agapét sem a plébánián, hanem egy étteremben tartották

– számolt be a történtekről írásában a Romániai Örmények Szövetségének kiadványa, az Araratonline.com. A portál szerint hasonlóra a székesegyház több évszázados fennállása óta nem volt példa, az örmények egyik legnagyobb ünnepén rendszerint megtelt a székesegyház, és a templomi szertartás elmaradása amiatt is lehangoló, mivel arra számos zarándok érkezett a határon túlról, és többek között Sergey Minasyan, Örményország romániai nagykövete is részt vett.

Az írásból kiderül, hogy a szamosújvári ünnepségen a hagyomány szerint nem csak a magyarul beszélő szamosújvári és erdélyi örmény katolikus hívek szoktak részt venni, hanem az ország más részéből és külföldről is érkeznek vendégek, akik az örmény apostoli ortodox egyház hívei, és már csak románul beszélnek.

Magyarázatot kért a szövetség

A templomi szertartás elmaradását a Romániai Örmények Szövetségének (UAD) elnöke, Varujan Vosganian is szóvá tette, magyarázatot követelve a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségtől, a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának apostoli kormányzója ugyanis 2020. szeptember 2-a óta Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.

Varujan Vosganian a közösségi oldalán posztolt állásfoglalásában felháborodásának adott hangot, hogy „az örmény katolikusoktól legnagyobb ünnepükön megtagadták a belépést templomukba”, mely egyben az örmények erdélyi központja is.

Idézet
Első alkalommal történik több mint két évszázaddal ezelőtti felszentelése óta, hogy a székesegyház zárva marad, és a plébános megtagadja a misézést”

– írta a szövetség elnöke, egykori liberális szenátor, miniszter. „A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség magyarázattal tartozik a tiszteletlen gesztusért, amit a romániai örmény katolikusok hite és hagyományai irányába mutat” – tette hozzá Vosganian.

•  Fotó: Baabel.ro Galéria

Fotó: Baabel.ro

Magyar nyelven miséznek

Erre reagálva a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség szintén közösségi oldalán tette közzé a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusának állásfoglalását. Ebből kiderül, hogy az ordinariátusnak jelenleg egyetlen örmény katolikus lelkipásztora sincs, és ahhoz, hogy az örmény katolikus hívek saját rítusuk szerint gyakorolhassák hitüket, az érsekség három római katolikus papja számára kért ún. birituális engedélyt a Szentszéktől.

Mint írják, a vatikáni nyilvántartása szerint a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó négy örmény katolikus plébániának – Szamosújvár, Erzsébetváros, Gyergyószentmiklós és Csíkszépvíz – mindössze 333 híve van, akik Románia teljes területén szétszórtan élnek. Az ordinariátushoz tartozó egyházközségekben lelkipásztori megfontolásból az örmény katolikus szent liturgiát emberemlékezet óta magyar nyelven végzik,

ugyanis az örmény katolikusok az idők folyamán elvesztették anyanyelvüket, nem értenek és nem beszélnek örményül.

Mint írják, a lelkipásztorok egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a hívek ne csak a szent liturgiát, hanem a teljes szentségi és rituális életet az ősi örmény katolikus rítusuk szerint élhessék meg, kultúrájukat és identitásukat megőrizhessék.

•  Fotó: Facebook/Szamosújvári Közlöny Galéria

Fotó: Facebook/Szamosújvári Közlöny

„Kizárólagos jog”

„Mindenki számára világosan, de ugyanakkor kellő határozottsággal kijelentjük, hogy kizárólag a Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusához tartozó szamosújvári örmény katolikus plébánia hatáskörébe tartozik Világosító Szent Gergely, az örmények apostola ünnepének megszervezése és lebonyolítása a székesegyházban és a plébánián.

Idézet
Ennek értelmében tisztelettel, de messzemenően visszautasítunk minden olyan szándékot vagy kísérletet, amely ezt a szent lelkipásztori kötelességet – bármilyen megfontolásból szülessen is – magának kisajátítaná.

A Romániai Katolikus Örmények Ordinariátusa tiszteletben tartja minden más egyház, felekezet és a civil fórumon működő szervezet meggyőződését és működését, amit a maga részére tőlük is elvár” – szögezi le az állásfoglalás.

Eszerint idén „ennek a kölcsönös tiszteleten alapuló elvnek a megértése a Romániai Örmények Szövetsége szamosújvári helyi szervezetének részéről nehézségekbe ütközött”. „Lelkipásztori megfontolásból, örmény katolikus híveink érdekében döntöttünk úgy, hogy nem folytatunk harcot senkivel, és részünkről lemondjuk az általunk július 2-ra ünnepi Szent Liturgiával tervezett és előkészített ünnepet” – mutatnak rá.

Mint írják, a döntésről a szamosújvári örmény katolikus közösség tagjai az ünnep előtt két héttel, június 19-én hivatalos értesítést kaptak, majd az ordinariátus örmény katolikus plébániáit és minden addigi meghívottat értesítettek.

Hozzáteszik: ennek ellenére az UAR helyi szervezete a saját felelősségére megszervezte az ünnepet anélkül, hogy a szent liturgia elmaradásáról tájékoztatta volna meghívottjait. „Sőt, azt a minden valós alapot mellőző hírt terjesztették széles körben, hogy a megbízott örmény katolikus lelkipásztor nem engedélyezi az összegyűltek belépését a templomba” – teszik hozzá.

Az állásfoglalás szerint a helyi UAR szervezet elnökének kulcsa volt az örmény katolikus plébániához, és az ott található templomkulcsokkal kinyithatta volna a templomot, mint korábban bármikor, mikor szükség volt rá. Erre nem került sor, sőt az állásfoglalás szerint megtévesztették a híveket.

Idézet
Az esemény után levontuk a következtetéseket és intézkedéseket foganatosítottunk annak érdekében, hogy a jövőben méltó módon ünnepeljük örmény katolikus egyházunk egyik legszebb ünnepét”

– zárul az állásfoglalás.

A múlt szombaton történtek kapcsán a Krónika megkérdezte Küsmődi Attilát, a szamosújvári örmény katolikus plébánia plébánosát, de miután megosztotta lapunkkal az ügy hátterét, a láttamozás után visszavonta nyilatkozatát, így azt nem áll módunkban közzétenni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
2026. szeptember 16., szerda

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt

Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
2026. szeptember 14., hétfő

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között

Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.

Kié az erdélyi utas? Élesedik a verseny a kolozsvári és marosvásárhelyi reptér között
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
Hirdetés
Hirdetés