
Jelentős lelet. Középkori falmaradványokat találtak a temesvári Hunyadi-kastélyban
Fotó: Facebook/Alfred Simonis
A temesvári Hunyadi-kastély konszolidációs és restaurációs munkálatai során új, nagy történelmi értékű középkori maradványokat tártak fel – jelentette be Alfred Simonis, a Temes megyei önkormányzat elnöke.
2025. november 25., 12:052025. november 25., 12:05
2025. november 25., 12:232025. november 25., 12:23
A Temesváron dolgozó régészek a 14–15. századból származó falakat azonosítottak, megerősítve, hogy a jelenlegi épület a régi királyi rezidencia romjain áll.
Ugyanakkor napvilágra kerültek a 14. századi falak töredékei is, amelyek a Károly Róbert által épített királyi rezidencia részét képezték – ő volt az első, aki stratégiai és adminisztratív funkciójú várat épített Temesváron.
A leletek kiegészítik a 2004 és 2012 között végzett ásatások eredményeit, amikor a belső udvarban a középkori erődítmények egyéb elemeit, köztük a donjont is azonosították.

Aláírták a szerződést a nagyközönség által közel húsz éve nem látogatható temesvári Hunyadi-kastély restaurálási és megerősítési munkáinak elvégzésére – jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke.
Alfred Simonis leszögezte:
A régészeti ásatások a munkálatok előrehaladtával folytatódnak, a feltárt leleteket megőrzik és kiállítják azon a helyen, ahol megtalálták őket, hogy a jövőbeli látogatók is megcsodálhassák őket.
A politikus meglátogatta a Hunyadi-kastélyt, ahol találkozott az építőkkel és a szakemberekkel, akik a legrégebbi temesvári épület megerősítésén és helyreállításán dolgoznak.
Elmondása szerint a kivitelező és a történészcsapat egyes területeken párhuzamosan fog dolgozni, így 2027-ben a Bánsági Nemzeti Történeti Múzeum több terme is újra megnyílhat a látogatók előtt.
„Továbbra is figyelemmel kísérjük a kivitelező munkáját, de a régészekét is, akik Temesvár történelmének fontos töredékeit mentik meg” – hangsúlyozta Alfred Simonis.
Mint arról beszámoltunk,

A Temes megyei közgyűlés a Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűléssel közösen nyújt be pályázatot vissza nem térítendő európai uniós támogatásra a határon átnyúló együttműködés programja keretében.
„A Hunyadi-kastélyban, Temesvár legrégebbi és egyik legszebb épületében a legátfogóbb restaurálási és megerősítési munkálatok kezdődnek. Aláírtuk a kivitelezésre vonatkozó szerződést, az építészeti emlékmű felújítására szánt összeg közel 150 millió lej.
Közel 30 éve az önkormányzat igyekezett újjáéleszteni ezt a Temesvár belvárosában álló ékszerdobozt, de minden kísérlete kudarcba fulladt. A bürokrácia, a források hiánya, egyes építők komolytalansága és egyes vezetők alkalmatlansága hozott minket a mai helyzetbe. Mandátumom átvételekor egyértelműen kijelentettem, hogy vissza kell adni a Hunyadi-kastélyrégi pompáját és vissza kell adni a közösségnek. Ma már elmondhatjuk, hogy nekilátunk a munkának. Megtaláltuk a finanszírozási forrásokat, a pályázat és a fellebbezések lezárultak, a tervezés is befejeződött, így ténylegesen megkezdjük a munkálatokat” – tudatta Alfred Simonis akkori bejegyzésében.
Mint arról beszámoltunk, tavaly novemberben a Temes megyei közgyűlés tagjai megszavazták azt a határozattervezetet, amelynek értelmében
A műemléképületet, amely 2007-ig a Bánság Múzeumának otthonául szolgált, és amelynek a restaurálása azóta is akadozik, a régió kulturális-turisztikai nevezetességként szeretnék hasznosítani.
Az Integrált kulturális és turisztikai útvonalak a határ menti térségben elnevezésű projekt keretében a két megyei önkormányzat 8–10 millió eurós támogatást remélt, a Temes megyei közgyűlésre mint projektvezetőre ebből 6,5 millió „esik”, aminek mindössze 2 százaléka az önrész, a többi vissza nem térítendő támogatás.

Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
A Hunyadi-kastélyt a mai temesvári köznyelv hajlamos a város legrégebbi, még ma is álló középkori épületeként említeni, de ez nem egészen helytálló megállapítás:
Károly Róbert király – aki 1315 és 1323 Magyarország fővárosává tette Temesvárt – még 1307-ben kezdte várának építését a Béga több ága által közre zárt szigeten (a lápos, ingoványos talaj miatt tölgyfacölöpöket vertek le, és azon állt az épületkolosszus), majd
Az épületben rendezte be székhelyét a török hódoltság idején a temesvári pasa.
Évszázadokkal később egy földrengés rongálta meg, majd az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc során ágyúlövések érték, úgyhogy 1856-ban átépítették, és akkor nyerte el jelenlegi formáját – írta Vicze Károly temesvári történész Az vég Temesvárban… című könyvében.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!