Telefonnal is bejárhatók a dél-erdélyi műemlékek, a mobilalkalmazást egész Erdélyre kiterjesztenék

többek között a közeli szálláshelyekről is találni rajta információkat. Sőt, személyes idegenvezetőként is működik, ugyanis a leírások mellé a hang is bekapcsolható, így akár az adott épület meglátogatása közben is elindíthatjuk, hogy aztán a segítségével csodálkozzunk rá a részletekre.

– mutat rá a közlemény. Eszerint a praktikus információkat kínáló applikáció révén azt is megtudjuk, kit kell keresni, ha be akarunk jutni valamelyik templomba, illetve milyen jó szálláshelyek, étkezési lehetőségek vannak a közelben.

„Az applikáció célja a turisták, a Dél-Erdélybe látogatók kiszolgálása mellett épített örökségünk védelme is: a túlélést biztosíthatjuk ezeknek a templomoknak azzal, hogy turisták látogatják őket, hiszen így állandóan szem előtt vannak, ha elbillen egy cserép, ha túl magasra nő a templom körüli növényzet (ami a falak vizesedését okozhatja), arról a templom kezelői időben értesülnek, és gyorsan el tudják végezni az állagmegóvási munkákat” – ismerteti a nem titkolt másik célt is az alapítvány. Mint írják,

Több, mint útikalauz

Gudor Kund Botond nagyenyedi református esperes lapunknak elmondta, idővel több templom és régió csatlakozik majd a programhoz. A lelkész – aki a Gyulafehérvári környéki szórvány nagy ismerőjeként-segítőjeként a dél-erdélyi templomút projekt erdélyi résztvevője – a Krónikának úgy nyilatkozott, jelenleg a Déva és Gyulafehérvár közötti, körüli templomokról található anyag az appon, nagy hangsúllyal a hegyaljai, Gyulafehérvár környéki templomokra.

– mondta az esperes, aki szerint a legtöbb turista a nagyvárosokat, a könnyen megközelíthető helyeket keresi fel, és a legtöbben nagyon csodálkoznak, ha kiderül, hogy ezek mellett közösség nélküli, de fontos művelődéstörténeti értéknek számító templomot találnak.

„Az applikációnak épp az lenne a szerepe, hogy kedvcsináló legyen, bemutassa a nem közismert értékeket, és ezáltal is segítse az illető közösséget a megmaradásban, a megújulásban. Sok mindent próbál tehát megoldani modern módon” – hangsúlyozta a dél-erdélyi szórvány ismerőjeként az esperes. Úgy vélte, a kedvcsinálás, népszerűsítés mellett az app a helyi közösségek mindennapjait is segíti azáltal, hogy a kulturális, vallási turizmus révén „élteti az ottani kevesek küzdelmét”.

– fogalmazott a Nagyenyedi Református Egyházmegye vezetője. Kérdésünkre, hogy tervezik-e az egyelőre csak magyar nyelvű applikáció anyagának más nyelvekre való lefordítását, elmondta: egyelőre az első szakaszban tartanak, amikor a magyar nyelvű anyag bővül.

„Amennyiben népszerű lesz, feltétlenül megérné lefordítani más nyelvekre is ezt az információhalmazt. Ebben a fázisban a létesítmények száma fog bővülni, míg a következő szakaszban az információk más nyelvekre való fordítása következik, nemzetközi nyelvekre – angolra, németre –, de románra is nagyon jó lenne.

– mondta Gudor Kund Botond.

vélte Gudor Kund Botond. Hozzátette, hogy a Toronyirántról az általa szerkesztett kultúrtörténeti ismertetőben, a Hegyaljai Kalauzban is lesz szó, és QR-kóddal be is lehet majd olvasni az applikációt. „Remélhetőleg, ahogy növekszik a projekt, egyre népszerűbb lesz. Akár regionális vagy országos népszerűségre is törekedhet, mert nagyon hasznos” – fogalmazott az esperes.

Véget nem érő felújítás

Lapunk kérdésére elmondta, hogy az app bővítése mellett a templomfelújítások is folytatódnak a dél-erdélyi régióban, ugyanis mindig akad tennivaló. „A felújítások soha nem fejeződnek meg. Kicsit Kőműves Kelemen balladájához hasonló, ha befejezi az ember az egyik részét, máris megjelenik egy másik probléma. A műemlék templomokat folyamatosan gondozni kell” – jelentette ki. Hozzátette:

„Olyan jelentős művelődéstörténeti értékekre hívja fel a figyelmet, melyek nem csak helyi vagy regionális szinten fontosak, hanem nemzeti értékek. Hogy ezeket meg lehessen óvni, és kulturális turizmussal akár olyan profitot generálni, ami visszafordítható” – fogalmazta meg a hosszú távú célt Gudor Kund Botond.