Távolinak látszik Brüsszel

Szenátor úr, több mint egy hónapja rója Erdélyt, naponta több településen találkozik a választókkal. Érték-e meglepetések a kampánykaraván során?

Közel 10 ezer kilométert tettem meg eddig az RMDSZ fiatal önkénteseibõl álló országos karavánnal, politikus kollégáimmal. 13 megyében, több száz magyarlakta településen jártunk. Különösebb meglepetések nem értek, de az mindenütt tapasztalható, hogy az emberek közömbösek az európai parlamenti választások iránt. Úgy érzik, hogy Brüsszel távol van Erdélytõl, hogy az Európai Parlament döntései nem befolyásolják közvetlenül mindennapi életüket. Azt gondolják, ez inkább a politikusok vitája, amelytõl távol akarnak maradni. Ugyanakkor megosztották velünk aggodalmaikat is. Több helyen is aggódva kérdezték, miért nincs az erdélyi magyarságnak egységes, közös európai parlamenti képviselõjelölt-listája, miért nem vállalta a püspök úr a neki több ízben is felajánlott, biztos bejutást jelentõ második helyet? Megpróbáltuk megmagyarázni az embereknek, melyek az Európai Parlament hatáskörei, hogy az ottani döntések – például a termékkvóták megállapítása, a különbözõ strukturális alapokról, a szociális kérdések megoldására szánt pénzösszegekrõl szóló döntések – meghatározzák mindennapi életüket. Remélem, ezt az emberek megértették, és másokhoz is eljuttatták üzeneteinket. Amint azt már a kampány elején megígértük, nem támadtuk a független jelöltet, ahogy azt õ folyamatosan tette a kampány egész ideje alatt. Elmondtuk viszont azt, hogy a közös listát õ utasította el, mert célja nem az, hogy a magyarságnak brüsszeli képviselete legyen. Egyszerûen csak az RMDSZ hajóját akarja elsüllyeszteni – amint õ maga is fogalmazott.

Mennyiben tette a korábbiaknál másabbá a mostani kampányt az a tény, hogy magyar–magyar verseny alakult ki?

A magyar–magyar verseny nem premier. Az elõzõ kampányokban, az önkormányzati és parlamenti megmérettetések elõválasztásain is volt már magyar–magyar verseny. A mostani helyzet annyiban új, hogy a független jelölt ezúttal egyházi elöljáró, aki politikai céljainak rendeli alá püspöki minõségét, és kihasználja egy külsõ politikai erõ, a magyarországi Fidesz támogatását is. Sajnálatosnak tartom, hogy a független jelölt politikai küzdõtérnek tekinti azt a helyet – a templomot –, ahol imádkoznia, fohászkodnia kellene. Politikailag az is elfogadhatatlan, hogy a Fidesz, amely testvérpártunk az Európai Néppártban, példátlanul cinikus támadásokat indított ellenünk, és megpróbálta elhinteni Erdélyben is a magyarországi közéleti konfliktusok magját. Az igazi verseny szellemében én nyilvános tévévitára is hívtam a püspök urat. Nem vállalta. A fontos európai témákról vitázhattunk volna, és arról, miért fontos a romániai magyarság számára az egységes képviselet. A vita alapján a választó könnyebben eldönthette volna, melyikünk a tapasztaltabb európai politikus, ki tudná hozzáértõbben képviselni az érdekeit Brüsszelben.

A kampányban könnyen megjegyezhetõ szlogeneket szoktak ismételgetni a politikusok. Ezek némelyikét az RMDSZ fogalmazta meg, másokat az ellenzék képviselõi. Mondok ilyen szlogeneket. Mi jut eszébe ezekrõl?

Új honfoglalás.

Ennél mediatizáltabb jelszavunk aligha volt. Több jogot a romániai magyarságnak Brüsszelben, megmaradást és boldogulást szülõföldünkön – ezt jelenti.

Új székfoglalás…

Õszintén, nincs tudomásom errõl a fogalomtársításról.

Erdély az RMDSZ helységnévtáblája…

Kifejezõ megfogalmazás. A romániai magyarok zöme Erdélyben él. Ezen a helységnévtáblán nemcsak mi, romániai magyarok vagyunk rajta, hanem az összes többi hazai nemzeti közösség is. Õket is képviselni fogjuk, mert hasonlóak az érdekeink, célkitûzéseink.

Tõkésnek kétszer nagyobb az esélye…

Ez úgy nem igaz, ahogy van. Politikai fogás, csúsztatás, amely megtéveszti a választót. Azt is bizonyítja, hogy a független jelölt mindenben az RMDSZ-hez méri magát. Ráadásul matematikailag sem helyes. Kétszer 2,85 százalék 5,70 százalékot eredményez. Az RMDSZ-nek ennél kevesebbre, csupán 5 százalékra van szüksége a bejutáshoz. A közvélemény-kutatások szerint nagyon közel állunk ehhez a küszöbhöz, miközben a független jelölt a szükséges szavazatoknak csak egyharmadát kapná meg.

Gyakran tartottak kampányrendezvényeket a templomokban. Mit gondol errõl? Mondott ön is kampánybeszédet templomban?

Nem tennék olyat, amivel alapállásból nem értek egyet. Nem helyeslem a templomokban megtartott kampányrendezvényeket. Egyszer sem tartottam templomban kampánybeszédet. Istentiszteletre jártam, ahogy eddig is.

Nehéz helyzetben volt az RMDSZ, mert két ellentétes üzenetet kellett megfogalmaznia. Egyfelõl magabiztosságot kellett sugároznia, azt kellett kommunikálnia, hogy biztos a szövetség sikere, másfelõl viszont azt, hogy az összefogás hiánya kockáztatja a brüsszeli jelenlétet. Ön szerint melyik üzenet áll közelebb a valósághoz?

A romániai magyarok számára a brüsszeli képviselet elengedhetetlen. Mi ezt a valóságot mondtuk el az embereknek. Én reálpolitikus vagyok. Ezért nem vagyok pesszimista, sem túlzottan optimista. A választók közömbössége és a független jelölt indulása veszélyezteti az ottlétünket. Ez az igazság. A kampány hangsúlyát viszont mindvégig brüsszeli képviseletünk fontosságára helyeztük. A következõ másfél évben ugyanis Brüsszelben olyan döntések születnek, amelyek meghatározzák a 2009–2013-as mandátumot. Ha a következõ másfél évben nem leszünk ott, nélkülünk fognak dönteni rólunk. Ez pedig elfogadhatatlan.

Kié lesz a felelõsség, ha nem lesz brüsszeli képviselet?

A felelõsség mindenképp közös. Azoké is, akik vasárnap nem mennek el szavazni, a független jelölté is, aki tudatosan veszélybe sodorta a brüsszeli képviseletünket, és azoké a hazai és magyarországi politikai pártoké, csoportosulásoké, akik megosztották a magyarságot. Ha a független jelöltnek és az õt támogató szervezeteknek sikerül megakadályozniuk bejutásunkat, ezzel közvetlenül megerõsítik a román pártokat. A mi európai parlamenti helyeinket ugyanis olyan román képviselõk foglalják el, akik nem képviselnek bennünket. Erre mérget vehetünk.

Mi lesz a választások után? Bízik abban, hogy megegyezés születik az RMDSZ és ellenzéke között?

Az ellenzéknek az RMDSZ-en belül a helye. Összefogásra vagyunk ítélve, és ezzel számolnunk kell. Eddig is voltak olyan kollégáim, akik a Szövetség hivatalos álláspontjától függetlenül fogalmazták meg véleményüket. Mi ez, ha nem ellenzékiség? Én a dialógus híve vagyok. Úgy gondolom, a választások eredményétõl függetlenül is tárgyalnunk kell azokkal a jóhiszemû RMDSZ-en kívüli politikusokkal, akiknek célja a romániai magyar képviselet biztosítása, a politikai, jogi és gazdasági boldogulás.

Milyen választási eredmény segítené elõ leginkább ezt a megegyezést?

Egyértelmûen az, ha mi bejutnánk az Európai Parlamentbe. Ellenkezõ esetben a független jelölttel együtt kell számot adnunk arról, hogy a romániai magyarság képviselet nélkül maradt Brüsszelben. Ez jelentõsen – negatív irányban – befolyásolná a párbeszédet. Én reménykedek a választási gyõzelemben, hiszek a romániai magyarság bölcsességében.