2012. augusztus 08., 09:102012. augusztus 08., 09:10
Mint korábban beszámoltunk, a megyeszékhelyet elkerülő út tervét 2005-ben készítette el a Szatmár Megyei Tanács, és 2006-ban terjesztette elő kormánytámogatásra, érdemi előrelépés azonban nem történt annak ellenére, hogy a projekt finanszírozása korábban szerepelt kormányprogramban is.
Mivel pénz nem érkezett a beruházásra, körülbelül két éve a terelőút tervét különválasztották a Nagybánya–Szatmárnémeti–Nyíregyháza gyorsforgalmi út tervétől annak reményében, hogy a várost tehermentesítő szakasz finanszírozására ily módon könnyebben szerezhető támogatás. Az ülés résztvevői most úgy vélekedtek, hogy a műszaki dokumentáció befejezésére hamarosan sor kerülhet, jövő tavaszig pedig el lehet végezni a telekkisajátításokat, és a szükséges közbeszerzési eljárás is lefolytatható, így fél év múlva neki tudnak majd látni a kivitelezésnek.
Az út egyébként a Kolozsvár–Szatmárnémeti-főútról a szatmári repülőtérnél ágazna le, keresztezné a Nagykárolyi utat, majd megkerülve a várost, a Batizi úton tervezett csomópontba torkollna. A kivitelezés magában foglalja egy híd építését is a Szamos fölött.
A terelőút megépítése minden valószínűség szerint nemcsak a tranzitforgalmat könnyítené meg, mely kikerülné a megyeszékhelyet, hanem a városi közlekedést is gördülékenyebbé tenné, hisz a teherautóknak már nem kellene behajtaniuk a településre. A terelőút kivitelezése mellett arról is szó esett, hogy a közlekedési minisztérium ismét felveszi a prioritáslistájára a Nagybánya–Nyíregyháza gyorsforgalmi út romániai részének megépítését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok