
Felborult egyensúly. A tó vize 2017-től kezdett a korábbi kékes-szürkés színről zöldre váltani.
Fotó: Pinti Attila
A tavaszi jégolvadás után kezdődhet a székelyföldi Szent Anna-tóban elszaporodott, és a tó ökológiai egyensúlyát felborító ezüstkárász-állomány lehalászása – nyilatkozta az MTI-nek Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke a tó helyzetéről szerdán szervezett online konferencia után.
2020. december 23., 16:222020. december 23., 16:22
2020. december 23., 17:482020. december 23., 17:48
A konferencia keretében mutatták be azokat a szaktanulmányokat, amelyek a tó állapotáról, az eredeti ökológiai egyensúly visszaállításának a lehetőségeiről készültek.
Máthé István biológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) docense elmondta:
A jelenség hátterében az algák elszaporodása, és a Cosmocladium nevű zöld alga egyeduralkodóvá válása áll. Míg 2012 tavaszán a fenekéig átlátható volt a tó hat méter mély vize, idén tavasszal két méter alá süllyedt a víz átláthatósága.
melynek táplálékát azok a zooplanktonok (kis rákok) képezik, amelyek viszont az algákkal táplálkoznak. Máthé István elmondta: a víz minőségét a halak számának a drasztikus csökkentésével lehetne javítani.
Imecs István halbiológus elmondta: az ezüstkárász horgászati szempontból „szeméthalnak tekinthető”, amelyik rendkívül agresszíven terjeszkedik, és kiszorítja az értékesebb halfajokat. Hozzátette: a Szent Anna-tóban kizárólag ez a halfaj található meg.
A biológus szerint a beavatkozás elején és végén is radaros felmérést kell végezni a halállományról, de
Imecs István a lehalászás több módszerét is ismertette. Megjegyezte: ezek közül azt kell használni, amelyik a legeredményesebb. Hozzátette azonban, hogy az ezüstkárászt teljesen nem lehet kiirtani a tóból, a legeredményesebb módszert ezután örökre fenn kell tartani.
Az MTI kérdésére Imecs István elmondta: annak a lehetőségét is megvitatták, hogy ragadozó halak betelepítésével szabályozzák a kárászpopulációt, de egyelőre elvetették az ötletet.
– fogalmazott.
Máthé István biológus hozzátette: évekre lesz szükség az algaevő kis rákok újbóli elszaporodásához, a vízminőség javulásához. Úgy vélte, öt-tíz év is eltelhet, míg ismét kék lesz a Szent Anna-tó vize.
„Ki kell kopjon a köztudatból az, hogy a Szent Anna-tó a székely tengerpart. Ennek a levét isszuk ugyanis most” – jelentette ki Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke. Szerinte a tavat körülvevő erdőkben is be kell avatkozniuk, hogy minél kevesebb hordalékot mosson be az esővíz a tóba.
Dósa Elek Levente az MTI-nek elmondta: már megvásárolták azokat a halcsapdákat (varsákat), és egy villanymotoros csónakot, amelyekkel elkezdhetik a lehalászást.
A Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki. A tó tulajdonképpen a vulkánkráterbe lehulló esővizet tárolja, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra. A tóban 2018 tavaszán tiltották be a fürdőzést.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!