Tanítónőt keresnek a szórvány szórványába

A Beszterce-Naszód megyei Óradnán kettős ünnepet ültek a magyarok a hétvégén. Nemcsak a most első alkalommal megtartott radnai magyar napok adtak okot az ünneplésre, hanem az is, hogy 41 év után újra magyar osztály indul a helyi iskolában. Egyelőre négy elsőosztályos és egy másodikos gyerek tanulhat a magyar osztályban, de jövőre akár nyolc gyermek is anyanyelvén tanulhatja az ábécét a bányásztelepülésen. Óradnán három éve működik a magyar óvoda, de csak most sikerült elérni azt, hogy az iskolában is magyarul tanulhassanak a gyermekek. „Erre annál inkább is szükség van, mivel a bányászváros a szórvány szórványának számít” – mondja Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus. A megye lakosságának alig hat százaléka magyar nemzetiségű, és habár Óradnán ez az arány 20 százalék körüli, az emberek többsége már nem beszéli a nyelvet. „Eu sunt ungur – így mondják” – teszi hozzá Oszrovszki Erzsébet, aki szerint a mintegy 580 óradnai magyar közül alig 150-en beszélnek magyarul. Hasonló a helyzet a közelben levő Borbereken is: az itt élők mintegy 85 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, de már csak alig tucatnyian tudnak magyarul.
A most induló magyar osztály létszámának szinte felét testvérek teszik ki: egy nyolcgyermekes román aszszony három gyerekét íratta be az iskolába. Élettársa magyar volt, az anya pedig ragaszkodik ahhoz, hogy fiai megtanulják apjuk nyelvét. „Azért, hogy jobban boldoguljanak majd az anyaországban” – indokolja döntését Sofia Aurica Lungu. A négy elsős és egy másodikos kisdiák mellé még nem találtak tanítónőt a radnaiak, de remélik, iskolakezdésre ez is megoldódik. Oszrovszki Erzsébet a megyei tanfelügyelőség által ígért segítségben bízik. A tanítónőt olcsó lakással várják, sőt a radnaiakkal jó kapcsolatokat ápoló salgótarjániak is támogatást helyeztek kilátásba. A testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően Magyarországról tankönyvek is érkeznek Óradnára. Az oktatás egyelőre az új iskola épületében folyik, de a hosszabb távú tervek szerint a régi magyar iskolában kapnak majd helyet a magyar diákok.
Az óradnai magyar gyermekek eddig vagy Besztercére utaztak tanulni, vagy pedig jóval távolabb, akár Csíkszeredába is. Az első alkalommal megtartott magyar napok szervezésébe is a vakáción lévő diákok segítettek a helyi Magyar Kulturális Egyesület tagjainak.


A turizmusban látják a jövőt
Óradna a romániai bányásztelepülések sorsát éli: az állami kitermelés egyre kevesebb munkát ad az ittenieknek. Míg évekkel ezelőtt még háromezer vájár kereste így kenyerét, ma csupán mintegy kétszáz bányászt foglalkoztat a vállalat. Óradna és Borberek környékén főként vasércet és színesfémeket bányásztak. A festői szépségű Radnai-havasok révén a turizmus nyújt megélhetési lehetőségeket, ám az infrastruktúra rossz minősége miatt még sok a tennivaló. Az Óradna és Borberek között húzódó betonút több helyen is csupán egy sávon járható: az esőzések után megáradt patak alámosta az utat. Ennek ellenére Óradna központjában modern szálloda van épülőfélben: a több mint 700 éves bányásztelepülés azért most is kínál turisztikai látványosságokat, mint például a tatárok pusztította egykori domokos, majd ferences szerzetesi templom romjaira épült régi görög katolikus hajlék. Lepedus Péter