Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Az energiaválság, az aszály a környezetvédelem és környezettudatosság sok kérdését tette az eddiginél is aktuálisabbá. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter éppen ezért igyekezett a vízfogyasztás, a spórolás, az újrahasznosítás és a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán minden kérdésre válaszolni, minden megjegyzésre reagálni a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen.
2022. augusztus 21., 13:572022. augusztus 21., 13:57
A Kolozsvári Magyar Napok utolsó előtti napjának egyik érdekes, felháborodott hangnemet sem mellőző programpontja volt az a beszélgetés, melynek keretein belül dr. Poszet Szilárd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem környezettudományi tanszékének vezetője és a közönség faggatta Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert – aki először volt a KMN vendége – az ökológiai lábnyom és a mindennapi élelmiszerpazarlás témájában.
Felvezetésként a miniszter arról beszélt, hogy a pazarlás, illetve az, hogy az emberek nem állnak elég tudatosan ehhez a kérdéshez, súlyos társadalmi probléma Romániában. Az egyszerhasználatos műanyagok, a fölösleges csomagolások használata, a különösen vízigényes textilipar termékeinek halmozása mind olyan modernkori, sajnálatos módon berögzült szokás, amelyeken az állam, a törvények, sőt a nevelés sem tudnak a közeljövőben változtatni. A hulladéktermelés mértékét kevés esély van csökkenteni, ezért a megfelelő hulladékfeldolgozásra, szelektív hulladékgyűjtésre kell koncentrálni – fogalmazta meg a tárcavezető.
Szó esett a vízpazarlásról is, illetve arról, hogy a víz egy olyan forrás, amivel kapcsolatban az emberek többsége Romániában, Erdélyben úgy érzi, hogy léte természetes, hiszen csak megengedi a csapot, és folyik. Az idei krízishelyzet kicsit változtatott ezen az elképzelésen, többen ráeszméltek, hogy az ivóvíz, illetve az öntözésre használt víz mennyisége is korlátozott. Tánczos Barna a téma kapcsán elmondta, ezen a területen is tapasztalhatók nálunk súlyos problémák, hiszen Románia például nem kapott európai uniós támogatást öntöző berendezésekre.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
hiszen sokan a gyep öntözésére is az ivóvizet használják. Azt is felvázolta, hogy Romániában sajnos az előző rendszerben szabályozták a folyókat, illetve eltüntették a lápos mocsaras területeket, azaz a vízgyűjtő medencékben nincs pangó víz, ami tulajdonképpen felborította a mikroklímát, akár a lehulló csapadék mennyiségét is befolyásolva lokális szinten. A jövőben ezt a problémát igyekeznek orvosolni, és visszaállítani bizonyos vizes területeket az országban – vetítette előre Tánczos Barna. Az ország a régirendszertől örökölt problémái kapcsán azt is
De tény, hogy lassan haladnak a megoldással, hiszen ezek költséges folyamatok – jegyezte meg.
Az újrahasznosítás kapcsán a miniszter egyrészt elmondta, hogy például az ötven évvel ezelőtti állapotokhoz képest nagyon sokat változtak az élelmiszerbiztonsági szabályok, például üvegeket általában nem lehet újratölteni, mint régen, amikor a tej vagy az olaj esetében is bevett szokás volt ez. Éppen ezért
A csomagolásokat 50 baniért lehet majd visszaváltani. Ez a rendszer a szakemberek számítása szerint elérheti a 90 százalékos hatékonyságot három év alatt.
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
A miniszter elmondta, hogy például a hulladékgazdálkodás, a felelőtlen szemetelés szempontjából nagyon fontos, hogy a jövő generációit a jó útra tereljék, tudatosságra neveljék, akár oktatási programok által – például ebben is segíthet a 2022-ben az iskolákba bevezetett Zöld Hét is. Azt is kiemelte, hogy sajnos az ő generációja például nagyon felelőtlenül viszonyul a hulladékgazdálkodás kérdéséhez, és remélhetőleg a fiatalok képesek lesznek ebben a kérdésekre az idősebbekre is hatni.
Elindult az Egy, két, há'! szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő lakosság-tájékoztató kampány, amely keretében iskolai beszélgetéseket és az újrahasznosítási infrastruktúra bővítését is tervezik – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
akár olyan formában is, hogy a városok vezetésének olyan határozatokat kell hoznia, amelyek nem fogják mindenki tetszését elnyerni. Ennek kapcsán az is elhangzott, hogy a szelektív hulladékgyűjtés mikéntjét is az önkormányzatoknak kellene elmagyarázniuk, megtanítaniuk a lakosságnak, már csak azért is, mert településenként eltérhet a hulladékfeldolgozás módja. Ennek kapcsán többen felháborodottan kérdezték meg a minisztert, miért van az, hogy sok településen egyszerre, egy autóba összeöntve viszik a el a háztartások által már szétválogatott különböző típusú hulladékokat. A miniszter elmagyarázta, hogy ezekben az esetekben egyszerűbb a szelektáló soron újraválogatni a szemetet, mint minden típusú szemétért külön autókat küldeni.
Tánczos Barna beszélt különböző, az általa vezetett minisztérium által irányított programokról is, mint például az idén tavasszal lezajlott Tisztítsuk meg Romániát! elnevezésű projektről, melyet keserűen tréfálkozva Tom Cruise főszereplésével készült Mission Imposible (Lehetetlen küldetés) című filmhez hasonlított. Táncos Barna elmondta, hogy az illegális hulladéklerakás és a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán nagyon sok különböző tapasztalatot gyűjtött össze, mivel az ország különböző térségeiben nagyon eltérő az önkormányzatok és az emberek hozzáállása, és bár sok erdélyi települést kapcsán pozitív példaként lehet kiemelni, nagyon sok idő még az, amig országos szinten mindenhol jó eredményekről beszélhetünk.
Beszélt arról is, hogy a jövőben összesen 450 millió euró értékben fognak több mint 500 hulladéklerakó udvart építeni és 15 nagyobb városi lerakóközpont létrehozását finanszírozzák, valamint olyan digitalizált – telefonnal és kártyával is nyitható – hulladékszigeteket hoznak létre, ahol öt, különböző típusú hulladékot lehet majd elhelyezni. Ezek a modern szigetek háztartásokra lebontva nyilvántartják majd a hulladék minőségét, mennyiségét, ellenőrizhető lesz távolról is a tárolók telítettsége.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szintén a közönség kérdésére a miniszter beszélt a komposztálásról is, kiemelve, hogy egy éve „ülnek” az erre vonatkozó, a mezőgazdasági minisztériummal közösen kidolgozandó rendelet tervezetén, és éppen a héten szembesült vele, hogy még a minisztérium komposztálással foglalkozó illetéke sem látott soha élőben komposztot, komposztáló platformot vagy egy komposztáló gödröt. Elmondta, anyagi keret van arra, hogy az önkormányzatokat komposztáló platformok építésében támogassák, szóval remélhetőleg lesz előrelépés az ügyben.
Egy másik felmerülő téma a szennyvízhálózatokra való csatlakozás kérdése volt, aminek kapcsán Tánczos Barna elmondta, a országos helyreállítási tervbe (PNRR) beépítettek egy szociálist csomagot, melynek célja, hogy éppen ebben a csatlakozásban segítsék az anyagilag hátrányos helyzetben lévőket – szeptemberben írnak ki az ügyben pályázatot önkormányzatok és cégek számára összesen 200 millió euró értékben. Továbbá egy adatbázist is létrehoznak majd, amiben vezetik, ki van a rendszerekre csatlakozva, ki használ tisztító berendezést, illetve hogy a berendezések megfelelően működnek-e, a víz elég tiszta-e és így tovább.
Mintegy összegzésként Tánczos Barna közölte: szeretné, ha mandátuma végéig a felsorolt tervek közül minél több megvalósulna, de tisztában van azzal is, hogy nagyon sok a megoldásra váró probléma, és sokak rendezésére hosszú évek kellenek.
Hamarosan vissza lehet majd vinni a boltokba az újrahasznosítható vizes, sörös vagy üdítős üvegeket, mint ahogy a pillepalackokat és az aludobozokat is, cserébe viszont vásárláskor betétdíjat kell fizeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!